Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Papp Gábor–Kozák Miklós–Kalina György–Kovács Ágnes: Hajózsilip töltésének–ürítésének kismintavizsgálata
S che l le r G y .—Schweit z e r F. : A k a rsztos heg y ségek vízfolyásul 143 4. ábra. Az oldalcsatorna és a 10 db töltő-ürítő nyílás blokkjainak elhelyezése 3.1 A töltési idő A zsilipkamra töltési idejét (T) a táblanyitás (t 0) ós a változatok függvényében foglaltuk össze. Az extrém töltési idők: táblanyitás T m j n T m a% < 0=5 perc 6'30" (41. vált.) 9'35" (19. vált.) < 0=6 perc 7'04" (41. vált.) 9'49" (19. vált.) <o=7 perc 7' 30" (21. vált.) 10' 27" (1. vált.) A maximális töltési idő mindhárom táblanyitási időnél a legkisebb szélességű körülfutó oldalcsatornához (1,60 m), míg a minimális < 0 = 5 és a 6 perc táblanyitásnál a 2 m szélességű, a < 0= 7 perc táblanyitásnál pedig a 2,4 m szélességű körülfutó oldalcsatornához tartozik. Egyébként a legnagyobb és a legkisebb töltési idő közötti különbség 3' 57". A töltési idő további alakulásáról érdembeni megállapítást csak a töltő-ürítő rendszer (a körülfutó oldalcsatorna és a töltő-ürítő nyílások) keresztmetszeti területével és azoknak a zsilipkamra menti elhelyezésével összefüggésben lehet tenni. 3.2 A töltési idő és a töltő-ürítő rendszer keresztmetszeti területe, alakja a zsilipkamra menti kiosztása közötti összefüggés A szemléletes értékelés céljából a blokkokban elhelyezetttöltő-ürítő rendszeren mért töltési idő és a keresztmetszeti terület összefüggését a 6. ábrán mutatjuk be. Itt a változó a töltési idő (T), a töltő-ürítőnyílásokkeresztmetszeti területe (A), asegédválváltozók a táblanyitási idő (t 0), a körülfutó oldalcsatorna keresztmetszete, illetve a szélessége, továbbá a töltő-ürítő nyílások blokkjainak a zsilipkamra menti helye. Az ábrából az alábbi gyakorlati következtetések vonhatók le: a) Minden körülfutó oldalcsatorna keresztmetszetéhez tartozik egyetlen olyan töltő-ürítő nyílásterület, amelynél a töltési idő minimális.
