Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

118 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szánt A Német Szövetségi Köztársaságban a Bajor Erdő térségében regionális vízellátás céljait szolgálóan épült meg a Fraueneu melletti völgyzárógátas tároló. A gát 70 in magas, a túlfolyót 56 m

3/s víz elvezetésére méretezték. (VGI) A romániai Poiana Uzulu-i völgyzárógát, amelyet 1970-ben helyeztek működésbe, 80 m magas, 500 m-es koronahosszúságú, beton anyagú súlytámfalas építmény, 1984 tavaszán gátkorona-repedéssel ós a repedés szétnyílásával meghibásodott, s szivárgások keletkeztek a gát testén keresztül. Az elmozdulások okainak helyszíni feltárása után hozzáfogtak a gáttest kijavításához. Romániában egyébként módszert dolgoztak ki a helyi anyagokból épült völgyzárógátak nem-lineáris dinamikai vizsgálatára. A komplex-válasz és lineáris ekvivalencia módszerek alkalmazásához számítógépi programot konstruáltak. (VGI) Az Österreichische Wasserwirtschaft c. folyóirat az 1984 óv végén beszámolt arról, hogy az ausztriai Fertőzug (Seewinkel) területén, tehát a Fertő-tótól keletre a magyar határig húzódó övezetben a talajvízszín intenzív süllyedését tapasztalták, egyes feltevések szerint a vízkivételek miatt. (Egyébként az időjárás is több éves száraz periódust mutatott). Ezért felvetődött annak gondolata is, hogy a később megépítetendő hainburgi vízerőmű duzzasztóteréből csatorna közvetítésével vizet vezessenek a Fertő-zug talajvízszín szabályozásának céljára. (VGI) Az angliai Temze folyó szennyvízbevezetései káros hatásainak csökkentésére, a szükséges beruházások fölötti döntések előtt vízminőség-szimulálási számítógépes modellt alkottak, és a szimulációs eredmények értékelése nyomán a beruházások területén 5 millió dollár értékű megtakarítást értek el. (VGI) A mezőgazdaságban alkalmazott műtrágyák által okozott nitrát szennyezés veszélyezteti a csehországi folyók vizének minőségét. Az ezredfordulóra az 50, sőt a 100 g/m

3-t is lehetségesnek tartják, ami a hagyományos vízkezelési módokkal már nem volna eltávolítható. Az utóbbi 10 évben nőtt kétszeresére a nitrát koncentráció a cseh felszíni vizekben. (VGI) Francia források szerint egy esetben sikerült talajvízbe került olajszennyezést eltávolítani. A talajvizet egy olajvezeték csőtörése miatt kifolyt olaj szennyezte el. Kutakban létesített leszívással sikerült a talajvíz tetején elhelyezkedő olajréteget úgy összegyűjteni, hogy azt eltávolíthatták. (VGI) Angliában az ipar szilárd hulladékainak mintegy 90%át területfeltöltésbe, vagy hulladék-töltésbe helyezik. Az ilyen elhelyezés a talajt és a talajvizet egyaránt veszélyezteti. Szorgalmazzák ezért a helykiválasztás előtti vízföldtani feltárást, illetve a hulladckfelhalmozás körül szivárgó vizek, talajvizek állandó ellenőrzését. (VGI) Mesterségesen kialakított agyagréteg létesítésével olyan vízzáró függönyök építését ajánlják, amelyek a talajt alkalmassá tebetik hulladékok elhelyezésére és káros vegyi hatások tovaterjedésének megakadályozására. Az üzemeltetés ós az üzemellenőrzós megoldását ós folyamatosságának fontosságát mindazonáltal hangsúlyozzák. (VGI) Vízgazdálkodók, vízkészletgazdálkodók figyelmébe ajánljuk: Dr. Kovács György, Dr. Csermák Béla, Dr. Dávid László: A vízgadálkodás fejlesztésének prognózisai VMGT—143 VIZDOK Budapest 1983. 176 old. A tanulmányban a szerzők a vízgazdálkodás prognosztizálásán túlmenően, a fejlesztését meghatározó körülményeket és főbb irányait, feltételeit ismertetik. Részletesen bemutatják a vízgazdálkodási prognosztizálás alapvető jellemzőit és a vízgazdálkodás fejlesztését meghatározó körülményeket. Ezen belül külön foglalkoznak — a társadalmi-gazdasági fejlődés tendenciáival és vízgadálkodási hatásaival, — a műszaki fejlődés irányaival és vízgadálkodási hatásaival, — Magyarország vízgazdálkodási helyzetével a Dunamedencében. Külön figyelmet érdemel a tanulmány 4. fejezete, amely a vízgazdálkodás fejlesztésének főbb irányait és feltételeit tárgyalja. A tanulmányban ismretetettek többsége hivatalos állásfoglalásokból, kisebb része szakértők véleményét tükrözi. Kitűnik, hogy a fejlesztési programoknak főleg az 1970-es évek második felére jellemző instabilitás. Ezért a tanulmány elsősorban következtetések, feilesztési tendencia tervezési módszer, szempontjából ad tájékoztatást. A tanulmányt a vízgazdálkodási népgazdasági ág szinte minden területén dolgozó szakemberek, elsősorban a tervezéssel, fejlesztéssel prognosztizálással foglalkozók jól hasznosíthatják! Szabóné Zemenszky Ildikó Tófiatalítás — üdülésfejlesztés f— vízgazdálkodási eredmények Dr. Bárányi Sándor, iFejér Vilmos, Karászi Kálmán, Kiss István, Kiss Pál: A Velencei-tó rekrációja VMGT—149 VGI Budapest 1984. 145 oldal Hazánk harmadik, 25 km

2-nyi tava, az 1950-es évek végén inkálbb volt mocsárnak, mint tónak nevezhető. A tó természetes elöregedése révén szinte kilátástalannak tűnt a helyzete, jövője. A tavat ért közvetlen és közvetett hatások, terhelések fokozódása miatt kétségessé vált, hogy egyáltalán lehet-e még üdülőtóvá alakítani. A megállíthatatlannak tűnő természeti folyamatba avatkoztak be a szakemberek széles körű összefogással, bízva abban, hogy a tavon lehet még segíteni, üdülésre alkalmassá tenni. A szerzői kollektíva ebben a tanulmányban részletesen ismerteti — a tóra vonatkozó legfontosabb jellemzőket, — a tó állapotát a rekreációs munkák megkezdése előtt, — a tóval kapcsolatos rekrációs célokat, — a rekrációs munkák tudományos megalapozását, — a rekrációs munkák végrehajtását és eddigi hatását, — a tó biológiai állapotának alakulását, jelenlegi helyzetét és végül — a további feladatokat. összefoglalva az elért eredményeiket megállapítható, hogy az erőfeszítések sikerrel jártak, és a tó „ifjúbb" lett, fiatalodott, és ha következetesen tovább folytatjuk a még hátralévő munkálatokat, rendszeres karbantartással gondos üzemeltetéssel óvják a műveket és legfőképpen megvédik a tavat a vízgyűjtőről származó káros hatásoktól és a túlterheléstől, akikor a tó továbbra is megmarad tónak, tehermentesíti a Balatont és felüdülést, pihenést nyújt a főváros és a közeli városok lakóinak. Szabóné Zemenszky Ildikó