Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
2. szám - Dr. Bitskei József–Házi Imre–Tóth Árpád: Az ipar korszerű vízkezelő vegyszerei
100 Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. Dr. Bitskei J. és tsai.: Az ipar korszerű vízkezelő ban bemutatott eredmények szerint a levegőztetett rendszerben — pl.: hűtőtoronyban — ez a biocid igen erőteljesen hat. A kezdeti értékhez viszonyított, fluoresszencia %-ban mért különbség 5 óra múlva eléri a 66%-ot. 74 óra (három nap) után a kontroliban erőteljes szaporodás indult meg, nőtt a fluoresszenciaérték, míg a kezelt tenyészetben algaszámban nincs jelentős változás az eredeti értékhez képest, a fluoresszencia érték pedig a mérési határ közelében csökkent. Az algaszám stabilizálódása a kezelt tenyészetben arra utal, hogy a biocid nem roncsolja a sejt szerkezetét, bakteriostatikus hatásával gátolja a bakteriális bontási folyamatokat, „konzerválja" a mintát. Megvizsgáltuk, hogy mennyire tudnak regenerálódni az algák a biocid kimosódás esetén (5. táblázat). A biocidos kezelés 5. órájában vett, biocidtól mentesített mintában fluoresszenciaemelkedés mutatható ki, amely azonban még 70 óra (három nap) múlva sem éri el a kontroliban mérhető értéket. A 26. órában vett mintában már nem regenerálódott az alga. A biocid kimosás ellenére ugyanúgy csökkent a fluoresszenciérték, mint a tartósan biocidozott kísérleti mintában. Ez azt mutatja, hogy 24 órás COR IN BIO 20-as kezelés után csupán egy biocidozott helyről (levegő, pótvíz stb.) származó alga bejutása esetén szaporodhat el az alga a hűtőrendszerekben. Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a COR1N BIO 20, a CORIN BTO 21 és a CORIN BTO 138 jelzésű bicodokkal. ,5. táblázat Fluoreszcencia alakulása CORIN »10 20 biociiMal kezelt, majd kimosott valamint kezeletlen és kimosott Sceneilesmus sp. algával indított tenyészetekben Table 5. Changes of fluorescence in cultures of Scencdesmus sp. algae treated by CORIN BIO 20 and rinsed, or not treated but rinsed samples 5 órás biocidos kezelés után indított tenyészetek: Tenyészidő Fluoreszcencia [óra] kezeletlen biocidozott 0 3,8 1,0 20 4,92 3,92 38 5,7 5,13 70 6,3 4,55 26 órás biocidos kezelés után indított tenyészetek: Tenyészidő Fluoreszcencia [óra] kezeletlen biocidozott 0 4,5 2,13 16 4,22 1,75 50 5,8 0,40 A 6. táblázatban bemutatott eredmények szerint a CORIN BIO 20 a leghatékonyabb, utána CORIN BIO 138 következik, míg a legkevésbé hatásos a CORIN BIO 21. Ez az eredmény azonban csak egymáshoz viszonyítva érdekes, ugyanis a hatékony koncentráció mindhárom vegyszer esetében igen alacsony, s a gyártó cég által előírt 40—60 mg/l-es koncentráció jelentős túladagolást, így nagy biztonságot jelent. 6. táblázat ltioeidok hatása a Chlorella sp. alga fotoszintetikus oxigéntermelésére Table G. The effect of biocides on the photosynthesis and, oxygene-production of alga Chlorella sp. KonBIODLD centrá- COl UN BIO CORIN BIO CORIN BIO ció 20 21 138 [mg/l] relatív bruttó oxigéntermelés a kontroll %-ában 0 100 100 100 0,2 0,3 86 56 1 0,2 56 25 2,5 — 21 21 5 0,5 7 16 A hűtővízrendszerekben kialakult élőlényegyüttesek nagy része tehát igen ellenálló élőlényekből áll. Ezek elpusztítása a jelenleg rendelkezésre álló vegyszerekkel csupán korlátozott mértékben lehetséges. A baktériumok és a gombák elszaporodását klórral lehet megakadályozni — természetesen korróziós inhibitorok alkalmazása mellett —, míg az algák elpusztítása a Magyarországon hozzáférhető vegyszerek közül a DREW B 280, a NALCO 7320, a CORIN BIO 20, a CORTN BIO 21 és a CORIN BIO 138 segítségével megoldható. Az utóbbi vegyszerek közül azok kémiai, fizikokémiai, fizikai és biológiai jellemzőinek figyelembevétele után lehet választani. IRODALOM [1] Illés, Kelemen, Öllős: Tpari vízgazdálkodás. VÍZDOK, Budapest, 1983. [2] öllős G., Kollár Gy.: A derítés tervezésének elméleti alapjai. Hidrológiai Közlöny, 1984. 3. [3] öllős, G.: A derítés folyamatairól. Hidrológiai Közlöny, 1979. 8. sz. [4] Benedek P., Valló fi.: Víztisztítás, szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. [5] Licskó I.: A derítési technológiák javításának lehetőségei. VITUKI, Tudományos Napok, 1983. Budapest. [0] Kljacsko, V. A.—Apelcin, E. E.: Természetes vizek tisztítása. VTZDOK kiadvány, Budapest, 1971. [7] Danckwerts, P. V.: Gáz-folyadék eljárások. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970. [8] Erdey L.: Bevezetés a kémiai analízisbe II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1958. [9] Berry, II 7. E. : How carbon dioxide effects corrosion of line. Gas Journal, 81. k. 12. sz. 1983. [10] Tödt, F.: Korrosion und Korrosioneshutz. 2 Aufl. W. de Gruyter, Berlin, 1961. [11] Fischer, H.: Inhibitoren der Korrosion. Z. Metallkunde 46 350—357 (1955). [12] Dévay L.: Kémek korróziója és korrózióvédelme. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. [13] Rosenfeld, I. L.: A korrózió inhibitorai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981. [14 ]GEO. Clifford White: Handbook of Chlorination. Van Nostrand Reinhold Company, London 1972. [15] Krafta, M ., Wang, L. K., Kurylko, L., Tahyer, A. E. : Tretreatinent and Ozonation of Cooling tower water: Part 2. Lenox Inst. Res., Inc. MA USA 1984. [16] CH. Bev —Ache: The reactions of chlorine dioxide with aquatic organic materials and their health effects. Water Research 18/11 pp. 1329—1341 1984.
