Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Dr. Scheuer Gyula–Aujeszky Géza–Kraft János: A pécsi Tettye karsztforrás hozamjárásának összefüggése a csapadékviszonyokkal

94 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Dr. Scheuer Gy. és mlctsai: A pécsi Tettye karsztforrás lott csapadék mennyiségi megoszlása azt mutatja, hogy a nyári maximumú évek rendszerint átlag feletti csapadékosságúak. Ekkor fordulnak elő legtöbbször <a nagycsapadékú évek (7 db, 6,3%), továbbá a kevés csapadékú évek ritkák (3 db, 2,7%). A nyári maximumot gyakran követi őszi másodmaximum (18 db, 16,2%) ós a tél eleji decemberi másodcsúcs (9 db, 8,1%) sem ritka. A csapadékos tavaszt gyakran kíséri nyári csúcs és ilyen évek tűnnek ki nagy csapadékosságukkal, de az őszi másodmaximumú évek is átlag feletti csapadékúak. Pécsen az őszi maximumú évek is igen gyakoriak. Az ilyen évek száma is megközelíti az adatsor egyharmadát (36 db, 32,4%). Ritkán előfordulnak csak őszi maximumú vagy téli másodmaximumú évek. Leggyakrabban az őszi maximumot megelőzi egy tavaszi vagy egy nyári másodmaximum. Az őszi hónapok közül az október és a november a legcsapadékosabb. Ha a fenti típusokból kiemeljük a 4. ábra és /. táblázat szerinti l/A, 1/C, 2/A, 2/C és a 4/A, 4/B, 4/0 jelű éveket és az átlagot kiszámítjuk, akkor az 5. ábrán feltüntetett 1. jelű grafikont kapjuk. Szemléletesen látható, hogy határozottan érvényesülnek Zólyomi B. [271 és Borhidi A. [3] Pécs szubmediterrán éghajlati adottságaira vonatkozó megállapításai. Ilyen év 46 db volt, ami az adat sorból 41,4%-ot tesz ki. Keverteknek tekintettük azokat az éveket, ahol nyári inásodmaximum mutatkozott (5. ábrán, 2. jelű grafikon). Ez össze sen 24 évben fordult elő (21,6%,). Itt is kirajzolódik a szubmediterrán jelleg, mert a tavaszi maximum határozottan jelentkezik a nyári másodmaximum mellett és az őszi csúcs is kirajzolódik, bár kissé elmosódottan. A nyári maximumú évek száma 41 db és az átlag feletti csapadékossággal jellemezhetők, továbbá határozottan jelentkezik az ábrán a nyári hónapok kiemelkedő csapadékossága az év többi hónapjaihoz képest. Nem jelentkeznek a téli, tavaszi vagv őszi másodmaximupiok, pedig a 3/A, 3/B és 3/0 típusbontásnál jól kirajzolódnak. Ez azzal magyarázható, hogy a nyári csapadék esetenként nagy mennyiségű és összesítve magas átlagértékeket ad. 1. táblázat A pécsi meteorológiai állomás III évi (1871 — 1981) adatai alapján szerkeszteti csapadékjárási típusok összefoglaló táblázata Zusammenfassende Tabelle der aufgrund der III jährigen Daten (1871—11)81) der Wetterstation Pees abgeleiteten Niederschlagregimetypen Jcl Átlag alatti évi csapadék Átlag feletti évi csapadék Típus rdi>: i %i kevés csapa- elégséges bőséges csa- nagy csapadék dék 52» nini csapadék padék 900 000 mm alatt átlagig mm-ig felett [db] [%1 [db] 1 %] [db] [%1 [db] A Téli maximum tavaszi másodmaximum 1 (),!) 1 0,9 I B Téli maximum nyári másodmaxiC mum Téli maximum őszi másodmaximum 1 4 0,9 3,6 — — 1 3 0,9 2,7 1 0,9 Z z ÖSSZESEN 6 5,4 1 0,9 4 3,6 1 0,9 A Tavaszi maximum téli inásodmaximum 5 4,5 3 2,7 2 1,8 2 B C Tavaszi maximum nyári másodmaximum Tavaszi maximum őszi másodmaximum 1 i 12 9,9 10,8 2 1 1,8 0,9 6 6 5,4 5,4 2 4 1,8 3,6 1 1 0,9 0,9 ÖSSZESEN 28 ' 25,2 3 2,7 15 13,5 8 7,2 2 1,8 A Nyári maximum téli inásodmaximum 10 9,0 1 0,9 6 5,4 3 2,7 3 B Nyári maximum tavaszi másodmaximum Ki 1 1,7 1 0,9 8 7,2 4 3,6 C Nyári maximum őszi másodmaximum 18 16,2 2 1,8 3 2,7 10 9,0 3 2,7 ÖSSZKSEN 41 36,9 3 2,7 10 9,0 21 18,9 7 6,3 4 A B C D Oszi maximum Oszi maximum téli máfeodmaximum Ószi maximum tavaszi másodmaximum Őszi maximum nvári másodmaximum 4 3 17 12 3.6 2.7 15,3 10,8 1 1 1 0,9 0,9 0,9 3 2 3 6 2.7 1.8 2,7 5,4 1 10 2 0,9 9,0 1,8 3 3 2,7 2,7 ÖSSZESEN 36 32,4 3 2,7 14 12,6 13 11,7 6 5,4 ÖSSZESÍTVE 111 99,9 10 9,0 43 38,7 43 38,7 15 13,5