Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Görögné Mihályfalvy Edina: Hegy- és dombvidéki belvízképződések és elöntések dinamikája

Görögné Mihályfalvy E.: Hegy- és dombvidéki Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 71 áramlanak be, ami a talajvízszint emelkedését idézi elő. 1966-tól — a víztározó üzembehelyezésével — az átlagos talajvízszint 45—50 cm-rel emelkedett és ezen a szinten állandósult. A magas talajvízjárás következtében Tiszavalk térségében erős szikesedési folyamat következett be. A megemelkedett talajvizek káros hatása nagyobbrészt a gyengébb minőségű (főként rét-legelőként hasznosított) talajokon jelentkezik. Talajminőség szempontjából a belvízrendszert agyagos vályogtalaj jellemzi, a peremeken mind a homokos vályog, mind a szikes talaj megtalálható. A sok évi átlagos csapadék 550—600 mm, míg a 75%-os valószínűségű lehetséges evapotranszspiráció 480 mm. A téli félévben gyakran hó alakjában lehulló (237 mm) csapadék rendszeres előidézője a belvíz elöntéseknek, magas talaj vízállásoknak. A leghidegebb hónap a január, (—2,3), de alig melegebb nála a december és a február, míg a legmelegebb hónap a július (22,3 °C). Az évi középhőmérséklet, 10,3 °C. A jelzett területen — az ÉV1ZIG és a V1TUKT jóvoltából — 1966 óta folynak rendszeres adatgyűjtések, illetve megfigyelések [11, 15]. Ezek a csapadékra, hőmérsékletre, a képződött belvíz mennyiségére, a tározott víz mennyiségére, az elöntött területek nagyságára, esetenként pedig a talaj különböző szintjei nedvességtartalmának meghatározására terjednek ki. A belvízrendszer nagy kiterjedése, illetve egyes műszerek, berendezések és szakképzett munkaerő hiánya miatt a káros vizekkel kapcsolatosan pontos egzakt mérésekre ez ideig nem került sor, így a rendelkezésre álló egyes adatok megállapítása leginkább becslés alapján történt [6, 11, 15], Természetesen ennek alapján olyan összefüggés-vizsgálatokra, megállapításokra nem kerülhetett sor, mint történetesen a Kondoros völgyi, illetve Mirhó Gyócsi öblözetben [1, 4, 7], Előzőekkel kapcsolatosan a Vízügyi Igazgatóságok gyakorlatában elfogadott a becslés alapján történő azonosítás. Az elöntéseket a vízügyi gyakorlatban a nyílt vízfelület nagyságával azonosítják, illetve ezt mérik fel. 1. táblázat A tő 1)1» éves elöntési adatok statisztikai feldolgozása Statistische Aufarbeitung von mehrjährigen Überschwein mungsdaten Havonkénti átlagos elöntések H,íniir> A belvízrendszer "

u a

r Területe Valószínűsége területének [ha] [%] %-ában Január 2844 Február 4709 Március 303(5 Április 1032 Május 049 Június 810 Július 720 Augusztus 585 Szeptember I I I Október 257 November 1005 December 580 február és március hónapokban következnek be. Bár áprilisban lényegesen kisebb az átlagosan elöntött terület nagysága, valamint az elöntések gyakorisága is csökkenést mutat, ezen időszakot is részletesebb vizsgálatnak kell alávetni mivel az áprilisban jelentkező felszíni káros vizeknek a mezőgazdasági termelésre gyakorolt kedvezőtlen hatása az előző hónapoknál jóval nagyobb mértékű [18, 19]. Az előbbiekben ismertetettek alapján készült a fenti három hónapban elöntött területek empirikus függvénye [5, 8], melyet az 7. ábra mutat be. Mivel kevés (15 éves) adat áll rendelkezésre, az eloszlási görbét lépcsős ábra helyettesíti. Az egyes elöntés értékekhez tartozó koordináták megmutatják, hogy akkora, vagy annál nagyobb elöntés a jelzett hónapokban milyen valószínű séggel következik be. Az egyes görbék alatti terület pedig arányos a várható belvízveszéllyel. Az ábráról az alábbi következtetések vonhatók le: — Február hónapban 0—20 000 hektáros értéktartományban az elöntések és a hozzájuk tartozó gyakoriságok között közel lineáris kapcsolat áll fenn. Hét ezer hektárig az elöntések való00 3 00 5 07 4 53 1 44 1 44 1 25 1 19 1 13 — 12 — 35 1 13 1 Az eredmények értékelése A kigyűjtött és feldolgozott 15 éves adatok rendszerezése, illetve értékelése során megállapításra került a belvízelöntések megjelenésének havonkénti valószínűsége, az átlagosan elöntött terület nagysága [2, 8], melyekről részletes tájékoztatást az 7. táblázat nyújt. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy elöntésekkel 50%-on felüli valószínűséggel január, február, március és április hónapokban számolhatunk. Ez némileg eltér a sík vidékre vonatkozó megállapításoktól, ahol a káros vizek elvezetése a tökéletesebb vízelvezető hálózat kiépítettsége miatt esetenként hamarabb történik, meg [7, 9, 16]. A több éves elöntési adatok statisztikai feldolgozásából [5, 8, 10] kitűnik, hogy a legkiterjedtebb területi elöntések legnagyobb valószínűséggel JELMAGYARÁZAT

: — Februar Március Április u s 10 is 20 Elöntött terület [ezer hektár] 1. ábra. Február—április havi empirikus eloszlásfüggvény Abb. 1. Empirische Verteilungsfunktion der Monate Februar- April