Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Várszeginé Kovács Hilda: Mértékadó csapadékintenzitások vizsgálata az Északkeleti-Kárpátok területén
68 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Várszeginé Kovács H.: Mértékadó csapadékintenzitás 6. táblázni Ai ii, c, A, B paraméterek értékei TafíA. 6. 3HaieHHe napaMeTpoB H, C, A, B ^Az állomás neve szám Bti n c A B 1. Beregovo 113 0,88 7 4 12 2. Velikij Bereznij 209 0,80 3 1 8 3. Dolina 471 0,78 5 8 7 4. Dubovoje 390 0,81 5 11 6 5. Írsava 160 0,95 1 5 10 6. Lopuhov 560 0,87 4 7 8 7. Lugi 638 0,82 3 8 6 8. Nyizsnyije Vorota 465 0,94 5 5 17 9. Nyizsnyij Sztugyonij 618 0,86 4 3 13 10. Podpolozje 363 0,88 6 12 7 11. Rahov 430 0,86 5 10 9 12. Russzkaja Mokra 584 0,94 6 10 15 13. Szambor 296 0,68 5 4 5 14. Szvaljava 203 0,82 4 9 4 15. Szeljatyin 744 0,70 3 5 4 1 fi. Szlavszko 593 0,73 3 5 4 1 7. Uzsgorod 115 0,92 8 4 18 18. Usztycsorna 550 0,83 5 9 8 19. Huszt 164 0,94 10 0 22 20. Csop 108 0,94 10 10 24 21. Jászinja 660 0,96 5 0 20 Maximum 741 0,96 10 12 24 Minimum 108 0,68 4 0 4 HtJ — az állomások tengerszint. feletti magassága méterben 2. Az előző összefüggések paraméterei ti. táblázatunk a fentieknek megfelelő n, e. A és B értékeket tartalmazza. A megadott értékek viszonylag széles határok közt változnak. Ez az Északkeleti-Kárpátok viszonyait tekintve leginkább a következő okokra vezethető vissza: — a változatos domborzat eltérő hatása a csapadék kialakulás viszonyaira, — a meteorológiai állomások eltérő magassága, — az állomások eltérő helyzete a nedvességet szállító légtömegek mozgásirányaihoz képest. Az n értéke a legkisebb a keleti előhegységben (0,68—0,78), legnagyobb a hegyvidék magasabb pontjain (0,86—0,96). A c paraméter legnagyobb értékei a sík- és az alacsonyabb dombvidékre jellemzők (7—10), legkisebb értékei a magasabb hegyvidékre (3—6). Az A és B értékek szóródása szeszélyesebb, s a legnagyobb értékek a síkságiak. A 7. táblázat az 1%-os valószínűségű, 1, 60 és 300 perces csapadékok legnagyobb intenzitásának empirikus és számított értékeit tartalmazza. Lugi és írsava állomások adatait az észlelési időszak rövidsége miatt kevésbé megbízhatóaknak ítéljük. 4. A csapadékintenzitás paramétereinek területi összefüggései Minthogy az állomások területi eloszlása nem elég egyenletes, szem előtt kellett tartanunk a hegyoldalak tájolását, a tengerszint feletti magasságokat és a mérőállomások helyzetét is. Az állomások többsége hegyek között, folyóvölgyekben van. Szambor és Dolina a keleti előhegységben, dombos vidéken fekszenek, Csop jellegzetesen síkvidéken, míg Uzsgorod és Beregovo valamivel magasabban. A földrajzi fekvés magyarázza az n, c, A és B paraméterek nagy változatosságát. 7. táblázat Az I %-os valószínűségű számított és empirikus maximális csapadék magasság értékek TafíA. 7. 3Ha4eHwe BbmncjieHHOro m aiyirmpimecKoro MaKCHiviaJibHoro ocaAKa c BeponTHOCTbio 1 % Sor- Az állomás ' T = 1 min T = 00 min T = 300 min szám neve B S Z Be Bsz He Bsz B e 1. Beregovo 4,5 4,7 41,5 41,5 54,4 50,9 2. Velikij Bereznij 5,6 5,8 37,1 37,2 52,8 53,7 3. Dolina 5,5 5,5 50,9 47,3 76,1 61,8 4. Dubovoje 5,4 6,6 46,9 52,9 67,0 53,1 5. Írsava 12,0 16,1 30,2 50,4 33,1 86,6 6. Lopuhov 5,6 6,6 40,2 39,5 51,8 48,0 7. Lugi 6,1 6,8 60,2 34,9 83,1 37,4 8. Nyizsnyije Vorota 7,2 8,5 46,2 52,9 54,1 52,7 9. Nyizsnyij Sztogyonij 7,2 8,0 48,7 56,1 63,7 59,0 10. Podpolozje 4,7 4,4 39,1 44,7 50,6 41,1 11. Rahov 6,0 7,9 46,4 57,6 61,3 57,9 12. Russzkaja Mokra 6,5 2 46,7 45,9 55,3 43,3 13. Szambor 4,2 3,7 49,1 37,8 85,8 64,8 14. Szvaljava 4,8 9,3 33,7 37,1 46,9 40,0 15. Szeljatyin 4,9 5,8 42,9 44,3 71,4 71,8 16. Szlavszko 5,1 5,3 37,9 37,1 60>2 57,2 17. Uzsgorod 5,3 5,8 49,5 57,8 61,6 68,5 18. Usztycsorna 5,6 6,0 50,7 49,8 70,2 64,7 19. Huszt 4,8 4,4 48,7 58,8 60,1 68,2 20. Csop 6,0 6,5 64,1 58,1 79,1 82,9 21. Jászinja 7,6 9,7 43,6 52,7 49,5 59,7 . 8. táblázat Az A, H, íi, c területi paraméterei TafíA. TeppHTopHaJibiibie napaiyierpu A, B, H, c Kőrzv.t- A körzetbe tartozó álio- A B n c szám mások számuk szerint I. 17, 20 7 21 0,93 9 11. 1, 5 4 1 1 0,92 4 III. 19 0 22 0,94 10 IV. 4, 7, 11 10 7 0,83 4 V. 2, 14 5 6 0,81 4 VI. 6, 8, 9, 10, 12, 18, 21 7 12 0,90 5 VII. 3, 13, 16 6 5 0,73 4 VIII. 15 5 4 0,70 3 A térképi elkülönítésnél tekintettel voltunk az egyedi sajátosságokra és annak feltehető hatásövezeteire. Az egyedi sajátosságok ismeretében nyolc körzetet különítettünk el, amelyekre vonatkozóan az átlagos csapadékintenzitás paramétereket a táblázat tartalmazza. Az észlelőállomások helyneveit a hivatalos elnevezéseknek megfelelően közöltük. Egyes észlelőállomásokról azonban régebbi, a magyar elnevezéseknek megfelelően nyilvántartott adatok is ismeretesek. Ezért itt közöljük a magyar elnevezéseket is. (Ahol erre nem került sor, ott magyar elnevezést nem használtak.) Beregovo = Beregszász, Velikij Bereznij—Nagyberezna, Irsava=Ilosva, Nyizsnyije Vorota=Alsóverecke, Rahov=Rahó, Szvaljava=Szolyva, Uzsgorod = Ungvár, Usztycsorna=Királymező, Huszt=Huszt, C'sop=Csap, Jaszinja = Körösmező. Az irodalmi összeállításban nemcsak a felhasznált, hanem a területtel és a tárgykörrel foglalkozó — elsősorban szovjet — szakirodalmat is feltüntettük. IRODALOM [1] Goda László: A többnapos nagy csapadékok gyakorisága, VITUKI, Budapest, I960.
