Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Várszeginé Kovács Hilda: Mértékadó csapadékintenzitások vizsgálata az Északkeleti-Kárpátok területén

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 65. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 65—128 oldal Budapes, 1085. március-április Mértékadó csapadékintenzitások az Északkeleti-Kárpátok területén VÁRSZEGI NÉ KOVÁCS H I I. I) A * A Tisza vízgyűjtő csapadékviszonyainak föltárása Tiszán és mellékfolyóin gyakran jeletnkező árvizek miatt nagy fontosságú. Árvízi helyzetben hidrológusainknak szüksége lehet a tiszai vízgyűjtő szovjet, vagy román területére vonatkozó csapadék-paramétereire is. A dolgozat szovjet irodalmi adatok alapján ismerteti az Északkeleti-Kárpátok hazánkban széles körben feltehetően nem ismert egyes főbb csapadék adatait. Összefüggést mutat be a csapadék-intenzitás és az időtartam között. Egyes mértékadó csapadék-intenzitások meghatározására térképi ismertetés útján ad lehetőséget. Az Északkeleti-Kárpátok csapadékjellemzői 1. Az alapadatok és megbízhatóságuk Az Északkeleti-Kárpátok hegysége a különböző irányokból érkező, nedvességet szállító légtömegek számára természetes akadály. A magasság növekedésével csökken a levegő hőmérséklete, nő a relatív páratartalom, növekszik a csapadék mennyisége. Mind az éghajlatot, mind a növény borítottságot erős zonalitás jellemzi [5, 9, 16, 18]. A most ismertetendő terület mintegy 17 ezer km

2 kiterjedésű. Négyötöd részben a Tisza, egyötöd részben a Dnyeszter vízgyűjtőjéhez tartozik (1. ábra). A mértékadó csapadék-intenzitás meghatározásához 21 meteorológiai állomás csapadékíró műszereinek észlelési anyagát használtuk fel. Minimálisan 10 év a folyamatos észlelés időszaka. 1969-cel bezárólag a 10 mm-nél nagyobb csapadék összegű esők mindegyikét feldolgoztuk [12, 13, 14], Megjegyzendő, hogy egyes nagyobb esők szalagjai hiányosak voltak és a katasztrofális záporok közül egyetlen egyet sem regisztráltak. 1. táblázat Az esők időtarta in szerinti eloszlása Tafíji. 1. PacnpeAeJieiine flOWAeü no npofloji WMTejibHOCTbio A különböző időtartamú (perc) A nem ' ÖszAz állomás neve 10 20 40 (10 esők száma 90 150 180 300 710 1440 kiértékelhető eaők szegen Velikij Bereznij 4 4 10 4 1 1 15 9 2 59 Irsava — 1 4 2 2 9 27 6 1 S 60 Lopuhov — 1 1 3 r. 9 20 34 13 7 — 94 Nyizsnyije Vorota — 3 2 17 6 14 28 8 3 — 81 Nyizsnyij Sztugyonij — — 4 fi 5 14 37 21 8 — 95 Rahov — 2 2 3 16 8 ' 19 43 12 3 108 Husszkaja Mokra 1 — 1 1 8 1 8 9 8 2 2 41 Usztyesorna 1 1 — 5 5 7 15 33 7 4 17 95 Huszt — — 1 1 7 5 15 32 17 78 Csop — 1 — 3 7 3 16 18 8 2 5 63 Összesen: % 2 0,3 13 1,7 5 0,0 30 3,9 84 10,9 50 6,4 141 18,2 276 35,7 109 14,1 32 4,1 32 4,1 774 100 * Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr. 1. ábra. A vizsgált meteorológiai állomások elhelyezkedése nz Északkeleti-Kárpátok területén 1. Beregovo 113; 2. Velikij Bereznij 209; 3. Dolina 471; 4. Dubovoje 390; 5. Irsava 1(10; (i. Lopuhov 5(10; 7. Lugi (138; 8. Nyizsnyije Vorota 4(i5; 9. Nyizsnyij Sztugvonij (Í18; 10. Podpolozje 863; 11. Bahov 430. 12. Kusszkaja Mokra 584; 13. Szambor 296; 14. Szvaljava 203; 15 Szeljatyin 744; Ifi. Szlavszko 593; 17. Uzsgorod 115; 18. Usztyesorna 550; 19. Huszt 104: 20. Csop 108; 21. Jáazinja «60 Puc. 1. Pa3Meu;enue MemeopoAoeuiecKux cmamiuií e oöjiacmu Ceeepo- Bocmo'iiibix Kapnam 2. A 10 mm-nél nagyobb esők száma és időtartama 10 állomás 774 esőjének csapadékíró-szalagjait átvizsgálva megállapíthattuk, hogy bár az éghajlati atlaszok szerint itt a legcsapadékosabb hónap a június [18], az 1970—80 közötti években a június, július és augusztus nem különbözött egymástól az esők számában lényegesen. A feldolgozott esők