Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
1. szám - Dr. Koris Kálmán–Dr. Winter János: A belvíz mennyiségi jellemzése a Heves–délborsodi belvízrendszerben
Dr. Koris K.—dr. Winter J.: A belvíz Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 55 I [C°] — a havi közepes léghőmérséklet, C [mm] — a tárgyhavi csapadékösszeg. Az összefüggés meghatározására 53 adat állt rendelkezésre. Ä többváltozós korrelációs (k( axiális) összefüggés szerkesztési lépéseinek és szabályainak részletes leírását mellőzzük, e tekintetben az irodalomra utalunk [1], Az összefüggést a 13. ábrán mutatjuk be. Megemlítjük, hegy a belvízi lefolyás meghatározására Szesztay K. készített korábban összefüggést a Peresi belvízöblözetie (A =245 km 2), mely lényegesen egyszerűbb, és így természetesen kevésbé megbízható [10]. Ugyancsak a belvízmennyiség számítására készítettek korielációs függvénysorozatot a Gödöllői Agrártudományi Egyetem [12] (Csekő fí. 1075). Ezek továbbfejlesztéseként, ill. ennek alapján új, belvízi lefolj'ást számító összefüggést határoztunk meg a BME Vízgazdálkodási Tanszékén [13] (Kőris K. 1975). Ez utóbbi az ^4 = 22 km 2-es Kondoros völgyi mintabelvízgyűjtőre készült. A jelen kutatásban készített összefüggésünk ezen eljárások, ill. függvények figyelembevételével, azok tapasztalatai alapján nyerte el végleges alakját. A Tiszaválki belvízöblítésre készült összefüggés megbízhatóságát a 13. ábra ellenőrző negyedében a számított adatok függvényében ábrázolt tényleges értékek mutatják. Az ábrázolt pontok egyenestől való eltérései alapján jellemzhetjük az összefüggést. Az egyenestől (melyre eső adatoknál a számított és tényleges érték egyezősége áll fenn) való eltéréseket a ±AB = B—B' [mm] különbséggel jellemeztük, ahol B — a számított v. előrejelzett belvízmennyiség, B! — a tényleges. Az átlagos eltérés értéke: ±/ÍZ? = 3,4 mm a maximális eltérések: —AB ma x = n,0 nun, mely jelenti azt a maximális értéket, amennyivel kevesebbet számítottunk v. jeleztünk előre a ténylegesnél, ós + /lmax = 30,0 mm, azaz maximálisan ennyivel jeleztünk előre többet, ami a biztonság javára való eltérést jelent. (Az értékek az 1977—81. időszakra vonatkoznak.) A 13. ábrán szereplő összefüggéssel kapcsolatban megemlítjük, hogy a hónap síknegyed görbéi jól mutatják a bel vízjárással kapcsolatos hidrometeorológiai törvényszerűséget. Eszerint az igen belvizes hónapok (HI, IV.), a belvizes hónapok (I., 11., V., XI.), valamint a kevéssé belvizes hónapok görbéi (VI.—X., XII.) igen jól elkülönülnek egymástól. Az egész Heves—Dél-Borsodi belvízrendszerre hasonló összefüggést határoztuk meg a belvízmennyiség számítására (15. ábra). A B = f (M c, D, t, C)-függvény teljesen hasonló alakú, csupán a B havi képződött bel vízmennyiséget 10" in 3 dimenzióban kapjuk. A számítás alapadatait ugyancsak táblázatok tartalmazzák. A függvényt 172 adat alapjáh határoztuk meg. Összefüggéseink a Tiszavalki belvízöblözetre és . az egész Heves—Dél-Borsodi belvízrendszerre készültek. Segítségükkel a havonta képződött teljes belvízmennyiség számítható, ill. — az input adatok előrejelzett értékeinek birtokában — előrejelezhető, + 3,4 mm, ill. +6,3 10® m3 átlagos eltéréssel. Az összefüggések teljesebbé teszik a belvizek mennyiségi jellemzésére eddig leírtakat. Vizsgálataink eredményei egyrészt tervezési alapadatokat szolgáltatnak, másrészt a belvízrendszer operatív üzemeltetése hidrológiai alapjainak részét is jelentik. 1110 DALOM | 1] Juhász I.—Kőris K.: Árlmllámok jellemzőinek meghatározása hazai hegy- és dombvidéki vízgyűjtőterületekre. BME-V1TUKI-VIZDOK, Budapest 1974. |2] Kontur I.—Kőris K.— Winter .7.: Hidrológiai számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. [3] Mihályfalvi E.: A tiszavalki öblözet belvízrendezésének fejlesztése. Diplomaterv. Bp. 1982. 4] Oroszlány I. : Üzemi belvizek keletkezésének dinamikája. Hidrológiai Közlöny. 1976/3. [5] Oroszlány 1.: A csapadékból származó lefolyás számításának új módszere. Hidrológiai Közlöny, 1978/2. [6] Ravasz T.: A síkvidéki vízrendezés területi és agronómiai alapjainak elemzése. Hidrológiai Közlöny, 1976/3. [7] Salamin P.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A. Tankönyvkiadó, Bp. 1969. [8] Salamin P.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás I—II. Tankönyvkiadó, Bp. 1976. [9] Salamin P.: Az üzemi vízrendezés jelentősebb elvi és gyakorlati kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1977/3. [10] Szesztay K.: Belvízmennyiségek számítása csapadékból. Vízügyi közlemények. Bp. 1956/2. [11] Síkvidéki vízrendezés- és gazdálkodás. Szerk. : Petrasovits I. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1982. [ 12] Békés megye Komplex Mezőgazdasági Fejlesztési Terve. Kutatási Jelentések I—VITT. Gödöllő, 1973—1976. | 13] Békés megye komplex vízgazdálkodási terve. (Hidrológiai vizsgálatok.) Kutatási jelentés. BME Vízgazdálkodási Tanszék. Bp. 1975. [14] A belvízrendszer tanulmányterve Heves-Délborsod térségében lévő mezőgazdasági területre öblözeti szinten. Kutatási jelentés, GATE, Kompolt, 1981. [15] A Heves-délborsodi belvízrendszer fejlesztése 1—5. kötet. Kutatási jelentés, BME Vízgazdálkodási Tanszék, Budapest, 1981—83. [16] Rövid idejű (10—180 perces) csapadékok meghatározása. VMS 201/1—77. [17] A 3—24 óra időtartamú csapadékok meghatározása. VMS 201/2—78. [18] Az esőből keletkező árhullámok jellemzőinek meghatározása. Altalános ismertetés. VMS 200/1-77 [19] Az esőből keletkező áruhullámok jellemzőinek meghatározása. Több napos esőből keletkező árhullámkép. VMS 200/4—83. Quantitative Charakteristik des Polderwassers im Poldersystemt Heves—Süd-Borsod Dr. Kőris, K.—Dr. Winter, •/. Zusammengefasst sind aus der komplexen hydrologischen Untersuchung des Poldersystems Heves—Síidborsod die Ergebnisse der Analysen der Polderwassermengen. Behandelt sind die Charakterisierung der verfügbaren Polderwasser-Zeitreihen, die,diese beeinflussenden hydrometeorologischen Daten und die Beziehung
