Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
1. szám - Dr. Koris Kálmán–Dr. Winter János: A belvíz mennyiségi jellemzése a Heves–délborsodi belvízrendszerben
Dr. Kőris K. —dr. Winter J.: A belvíz Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 53 /. táblázat A képződött belvíz és a vízhozam paraméterei 1. Parameter «los Polderwasseranfalls und der Abflussmenge Hónapok a b r Január 14,0 13,6 0,91 Február 9,7 19,9 0,98 Március 14,4 10,4 0,74 Április 9,8 1,9 0,62 Május 2,(5 — 6,0 0,44 Junius 9,2 6,7 0,85 Július 0,0 — 3,6 0,23 Augusztus 2,6 - o, 0,79 Szeptember 7,5 1,8 0,46 Október 9,4 4,1 0,81 November 8,9 6,3 0,77 December 12,1 10,4 0,99 zam kapcsolatát számszerűen is. A számításban lineáris kapcsolatot tételeztünk fel az alábbi formában: V = &Q—b, ahol V — a havonta képződött belvízmennyiség [10° m 3] Q — a havi közepes vízhozam az Eger patak P»>rsodivánkai szelvényében [tn 3/s], a és b — a legkisebb négyzetek módszerével meghatározott paraméterek A képződött belvíz mennyisége és a havi közepes vízhozam kapcsolatának paramétereit, valamint a kapcsolat szorosságát kifejező korrelációs ténye zőt (r) az /. táblázat tartalmazza. A kapcsolatok szorossága általában jónak mondható. A korrelációs tényező csak május, július és szeptember hónapokban nem éri el a nullától szignifikáns különbség határát (rn = 0,52), a téli hónapokban meghaladja a 0,9 értéket, decemberben csaknem 1. A regressziós tényező is a téli hóna] tokban nagy, a legkisebb nyáron. így tehát éppen a belvizes hónapokban a képződött belvíz és a havi középvízhozam kapcsolata igen jónak mondható, ami lehetővé teszi a belvízi adatsor meghoszszabbítását a vízhozamok alapján. A korrelációs és a regressziós tényező tekintetében is a szomszédos hónapoktól eltérően igen jó értéket találunk juniusbán. A kapcsolati egyenes összeadó (ill. jelen esetben „kivonandó") állandója a téli hónapokban és márciusban magas. Amely hónapokban a korrelációs tényező nem különbözik szignifikánsan 0-tól, a b állandó előjelet vált. A kapcsolatot jellemző paramétereket a 14. ábrán is bemutatjuk. Külön vizsgáltuk azokat az eseteket, amikor a havonta képződött belvízmennyiség haladta a 10 millió m 3-t. 43 ilyen esetet találtunk. A kapcsolat szorossága: r = 0,50 amit jónak mondhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a 0-tól való szignifikáns különbség határa ennél az adatszámnál: r H = 0,29. A kapcsolati egyenes a következő egyenlettel írható le: F = 6,7 0+10,3 A belvízmennyiségek közelítő számítása A vizsgálatok sprán felmerült az igénye annak, hogy készüljön egy olyan összefüggés, melynek segítségével a belvízmennyiségek számíthatók, esetleg előrejelezhetők. Célszerű igényként felmerült továbbá, hogy a bel vízmennyiségek számítása kisszámú, könnyen beszerezhető, ill. rendelkezésre álló adat segítségével történjen. Ezek a meteorológiai adatok. Felhasználásukkal elsősorban statisztikus összefüggések kialakítása kerülhetett szóba. Kiindulásul, adatbázisul a dekádadatok szolgáltak. Ezek felhasználásával, a meteorológiai jellemzők havi átlagértékének adattáblázatát. Az összefüggés a változók közötti korrelációs kapcsolaton alapszik. Eszerint függvényünk nemlineáris, időinvariáns, szezonálisan variáns, többváltozós korrelációs összefüggés. Számítástechnikai és alkalmazási előnyei miatt a módszer grafikus formáját választottuk (koaxiális összefüggések). Az összefüggést két belvízgyűjtőre szerkesztettük meg, a Tiszavalki belvízöblözetre (A = 126 km 2), ós magára az egész Heves—Dél-Borscdi belvízrendszerrel. A többváltozós korrelációs összefüggés formulája: ahol B [mm] M, [mm] D [hónap B = í(M t :, D. t, c), — a havi képződött belvízmennyiség, — a megelőző havi csapadékösszeg — a dátum, J FMKMJJ A SZ OND 13. ábra. A kéződött belvíz és a vízhozam kapcsolatának paraméterei. V =a Q—b 13. Abb. Parameter der Beziehung zwischen Polderivasseranfall und Abflussmenge: V —a Q— b
