Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
1. szám - Dr. Koris Kálmán–Dr. Winter János: A belvíz mennyiségi jellemzése a Heves–délborsodi belvízrendszerben
Dr. Koris K.—dr. Winter J.: A belvíz A tározókban lévő havi legnagyobb vízmennyiségre vonatkozó empirikus eloszlásfüggvények (6. ábra) erősen eltérnek az előbbiektől. Az egyes hónapok sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz. A tározók kiépítetlensége miatt az oda került víz na v része ijem tud eltávozni. így nulla érték a 15 év s >rán nem fordult elő. Az eloszlásfüggvények exponenciális jellegűek. 10 millió nr'-nél nagyobb tározptt vízmennyiség minden hónapban előfordul. A legnagyobb érték 17 millió m : i. A 7. ábrán a tározott vízmennyiség statisztikai paramétereit ábrázoltuk. A középérték az év első fjlében (január-május) nagyobb, a legnagyobb márciusban, amikor a legnagyobb az elöntött terület nagysága is. (A nagy elöntések időszakában a tár zó is megtelik.) A középérték kis értékei (az év más >dik felében) csak mintegy 30-40%-kal kisebbek a márciusi maximumnál, ami szintén a tározók nem megfelelő „üzemmódjára" utal, hiszen a tározók általában nem üres állapotban várják a következő belvizes időszakot. A márciusi nagy középértékhez nagy szórás is társul, vagyis márciusban a tarozás értékei igen szélsőségesek lehetnek. A szórás minimumát juniusban találjuk. A relatív szórás lényegesen kisebb az elöntésre vonatkozó jellemzőknél, értéke 1,0 körüli és alig ingadozik. A bülvizi mennyiségek közül általunk legjellemzőbbnek tekintett „képződött belvízmennyiségek" statisztikai paramétereit a 8. ábrán mutatjuk be. Mivel ez a mennyiség nagyrészt összesíti a hidrológiai-meteorológiai hatásokat, a paramérerek időbeli változását leíró vonal kiegyenlítettebb képst mutat. A középérték maximumát márciusban kapjuk (25 millió m 3), de a január-május időszak minden hónapjában méghaladja a 10 millió m 3-t. A legkisebbek a középértékek nyár végén és ősszel, augusztus-szeptember hónapokban nem éri el az 5 millió m 3-t. A tavaszi hónapokban az elvezetett vízmennyiséghez viszonyított kiegyenlítettsége a tározís és az elöntés hatásának tulajdonítható. A szórás a január-április időszakban nagy, márciusban meghaladja a 40 millió m 3-t. így az év eleji idlizakban nem csak átlagosan képződik sok víz, de a képződött víz mennyisége igen szélsőséges is lehet. A szórás vonalában júliusban másodmaximu n alakult ki, minimumát augusztusban kaptuk (10 millió ni 3). A relatív szórás 1,0-2,2 között megleli 'tősen szabálytalanul alakul, az év első felében értéke valamivel kisebb. A .9. ábrán a havonta képződött belvízmennyiségek empirikus eloszlásfüggvényeit mutatjuk be néhány hónapra vonatkozóan. Az eloszlásfüggvények az exponenciálishoz közelállóak (májusban C„-1,0). A nyárvégi és őszi, valamint a tél eleji hónapokban több tiu 11a értéket találunk, szeptemberben pl.az esetek többségében. A tavaszi hónapokban igen nagy értékek is előfordulnak, a legnagyobb márciusban: 104 millió m 3. A tározás maximuma ennek csak kb. 10%-a. A január-május időszakban havonta átlagosan 10 millió m 3-nél több vízmennyiség képződött. Ezen időszak összevont eloszlásfüggvény i't a 10. ábra mutatja. Az eloszlásfüggvény exponenciális. E to O o 2 0 cv 1 0 J F M Á M J J A SZ 0 N D 7. ábra. . I túrázott vízmennyiség statisztikai paramétetei 7. Ahh. Statistische Parameter der gespeicherten \Y assermenge F M A M J J A SZ 0 N 0 S. ábra. .4 képződött vízmennyiség statisztikai paraméterei S. Abb. Statistische Parameter der anfallenden Wassermenge 0 T50 100 Képződött viz [l0 6m 3] 20 -£ 60 S SO 100 50 100 150 Képződött viz [10 sm 3] 200 I). ábra. . I képződött vízmennyiség empirikus eloszlásfüggvényei, 9. Abb. Kmpirische Verteilungsfunktionen der anfallenden Polderwassermenge
