Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Nemeshanyi H.: AL WAHDA temperált vizű halszaporító Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 43 hat AGROBER. VIZITERV im Jahr.e 1978 fine Angebotsdokumentation erarbeitet. Aufgrund des Angebotsprojektes hat S. F. O. zur Erarbeitung der Tender und Baupläne für die Teichwirtscahaft, ferner für den Aufbau des Bruthauses samt sen zusätzlihen Anlagen durch ungarische Unternehmungen in schlüsselfertigem Zustand Verträge abgeschlossen. Entsprechend den Bedürfnissen wurde die Fisch vermehrungs-Teichwirtschaft unmitterlbar am linken Ufer des Tigris bei Stromkilometer 069 geortet. Die geodätische Vermessung,, erdbaumechanische Erschliessung und Untersuchung, sowie die Gewässergüteuntersuchung des Tigris-Flusses wurden von VIZITERV im April 1980 vorgenommen. Aufgrund der fertiggestellten l'läne wurde mit. dem Bau der Anlagen im September 1981 mit AGROBER als General Unternehmer unter der l'rojektantenkontrolle von VIZITERV begonnen. Die fertige Anlage wurde am 21. Juli 1984 durch ein Protokoll abgenommen. A CJOli Magyar Nemzeti Bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a MTESZ más tudományos egyesületei 1984. szeptember 3—7-e között rendezték meg a 0K1B 10. Nemzetközi Kongresszusát, a Kertészeti Egyetemen, Budapesten. A CIGR (Commission Internationale du Génié Rural), a Mezőgazdaság Műszaki Fejlesztésének Nemzetközi Bizottsága feladata a mezőgazdaság területén tevékenykedő mérnökök, kutatók, tanárok munkájának összehangolása. Működési köre az egész mezőgazdasági termelésre kiterjed. Tevékenységét öt technikai szekcióban fejti ki: /. szekció: Vízgazdálkodás, talajtan, mezőgazdasági utak, közlekedés, környezetvédelem. 2. szekció: Mezőgazdasági építészet, épületgépészet, technológiai berendezések. 3. szekció: A mezőgazdaság gépesítésének kérdései. Az állattenyésztés, a növénytermelés és a termékfeldolgozás gépesítése. 1. szekció: A mezőgazdaság villamosítása és egyéb energiaforrások alkalmazása a mezőgazdaságban. í>. szekció. Mezőgazdasági munkatan és munkaszervezés. A ma már öt kontinens 27 államának említett szervezeteit tömörítő Bizottság 1930-ban történt megalapítása óta négy—ötévenként nemzetközi kongresszust, rendezett. Ezeken a világ kiemelkedő elméleti és gyakorlati mezőgazdasági műszaki szakemberei számoltak be elért eredményeikről és tájékoztatták egymást, kutatási terveikről. így már a 30-as években vitatott téma volt CIGR fórumokon a traktormotoroU fejlesztésén kívül, az erőés munkagépek energetikai összhangja, az arató-cséplő és egyéb magajáró gépek fejlesztése, az öntözés és a lecsapolás, a, mezőgazdaság villamosítása, az állattartó épületek klirnatizálása. A II. világháború után a gépek és gépvizsgálatok szabványosítása, az épületszerkezetek tipizálása volt, a központi kérdés. Már ekkor foglalkoztak a, mezőgazdaság automatizálásával, az energiagazdálkodás és új energiaforrások keresésével. Beható elemzésüknek is köszönhető, hogy a fejlettebb országok mezőgazdaságában általánossá vált a munkafolyamatok számos műveletének az összevonása., a melléktermékek hasznosítása, a vízkészletek felderítése és napjainkban a műholdas technikával megoldott termésbecslés, a számítógépes szimulálás és termelésirányítás bevezetése, a környezetvédelem stb. A CIGR feladatai között kapott helyet — sok más mellett — mindazoknak a tényezőknek az elemzése is, amelyek a gazdaságok hidraulikai infrastruktúrájához kötődnek. A Bizottság munkája kiterjedt a mezőgazdasági lakásviszonyokra, a falvak villamosítására, a villamosság széles körű elterjesztésére a mezőgazdaságban. Foglalkozott a mezőgazdasági tudományok munkaszervezési kérdéseivel. Egyik úttörője volt a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásának. Feladatának tekintette az ergonómiai problémák, az ember gép kapcsolatokból származó műszaki és szervezési kérdések megoldását. Hazánk az ötvenes évek közepétől kapcsolódott be a CIGR munkájába. 1906 végén megalakult a CIGR Magyar Nemzeti Bizottsága és 1967 óta Magyarország hivatalosan is CIGR tag. Dr. Lehoczky László, az ATE (Gödöllő) intézetvezető egyetemi tanára személyében magyar szakember tölti be a CIGR elnöki tisztét. Dr. Sibalszky Zoltán személyében ugyancsak magyar szakember a 4. Technika Szekció elnöke. A magyar mezőgazdaság és a Nemzeti Bizottság jó munkáját azzal ismerte el a világszervezet, hogy a 10. Nemzetközi Kongresszusának megrendezésére a Magyar Nemzeti Bizottságot kérte fel. 1984. szeptember 3-án a Kertészeti Egyetem Aulájában Váncsa .Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg a Kongresszust. A megnyitó után került sor a Francia Mezőgazdasági Minisztérium Érdemrendjének és a Magyar Kormány által adományozott érdemérmek átadására. Váncsa Jenő miniszter a Munkaérdemérem Arany Fokozatát M. Carlier-nek a CIGR főtitkárának; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kiváló Munkáért Emlékérmét I'. Alieels-nek a Belga Nemzeti Bizottság titkárának; Krkki H. Oksanen-nek a Finn Nemzeti Bizottság elnökének; Gerhard Wiecliinann-nak a IV. Szekció titkárának; a, Magyar Agrártudományi Egyesület a Mezőgazdaság Fejlesztésért Emlékérmet P. Cool ni an II-nak (holland) a CIGR tiszteletbeli elnökének; •Ián Dvorák-nak a Csehszlovák Nemzeti Bizottság elnökének; Horst Kiclilior-nak (NSZK) a CIGR Agrár Technikai Szakosztály elnökének; Ifolf Henrikssoii-nak (svéd) a CIGR alelnökének; Anilré Miilon-nak (belga) a CIGR alelnökének; Giuseppe lVllizi-iiek (olasz) az Olasz Nemzeti Bizottság elnökének; a CIGR Magyar Nemzeti Bizottság Diplomáját Pierre Regainey-nek (Svájc) a CIGR tiszteletbeli elnökének. a Francia Mezőgazdasági Érdemérem Tiszti Fokozatát Dr. Kiss Albertnek a Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnökének; Dr. Lehoczky Lászlónak a CIGR elnökének; Dr. Sala in i n Pálnak a Magyar Hidrológiai Társaság elnökségi tagjának; a Francia Mezőgazdasági Érdemérem Lovagi Fokozatát Dr. Csáky Csabának a Magyar Agrártudományi Egyesület ügyvezető főtitkárának; Dr. Szalui Györgynek a Magyar Nemzeti Bizottság titkárának adta át. A díjak és érdemérmek átadása után dr. Dimény Imre a Kertészeti Egyetem rektora ,,A műszaki fejlesztés általános tendenciái a mezőgazdaságban" címmel tartotta meg a megnyitó előadást. A kongresszus tudományos programjának megfelelően, szeptember 3-án és 4-én plenáris üléseken hangzot tak el a kongresszus 3 kiemelt (speciális) témájában az összefoglaló előadások. Az első speciális téma összefoglaló előadása „A fejlődő országok mezőgazdaságának különleges műszaki fejlesztési problémái" címet viselte (M. F. Coolman, Hollandia); A'második speciális téma: az elektronika és a mikroprocesszorok alkalmazása a mezőgazdaságban, amelynek összefoglaló előadója M. H. Schön (NSZK) volt; (Folytatás az 56. oldalon.)