Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Hegyi Károly: Beszámoló a vízépítőipari műszaki konferenciáról

376 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Hegyi K.: Beszámoló a vízépitőipari konferenciáról akik gazdaságosan kívánnak tömegbetont készí­teni. A betonkészítés munkafázisai 'szorosan össze­függenek, komplex láncot alkotnak. Ezekbe szo­rosan kapcsolódik be a szállítás is. A szállítóeszkö­zök a mi gyakorlatunkban a mixer kocsikra korlá­tozódnak. Az agitátor kocsi, — amelynek feladata a keverés helyett a kavarás — egyáltalán nein áll rendelkezésre, holott a betonkészítő telepek és a munkahely közötti szállítás egyik gazdaságos meg­oldása lehetne. A betonnak munkahelyen belüli mozgatása be­tonszivattyúval történik. Két típusát alkalmazzuk. Ritkábban a stabil 16 m 8/órás teljesítményűt, gyak­rabban a 24 m 3/órásteljesítményű mobilszivattyút. Ritkábban alkalmazzuk a munkahelyen belüli da­rus-konténeres beton mozgatást és hiányzik a szál­lítószalagos nftgoldás is, bár mindkettő a gazdasá­gosabb változatok közé tartozik. Az utóbbi időben mind több szó esik a szalagos betonszállításról és beépítésről, ezért feltételenül szükséges ezzel az építési módszerrel is foglalkozni, nemcsak a kedvező energia-igénye, hanem egy­szerűsége, olcsósága miatt is. A vízépítőiparban a telepített üzemekkel rendelkező fejlett építőipar­hoz viszonyítva, termelékenység, szervezettség vo­natkozásában még sok a tennivaló. Fejlesztése a technika, technológia célú döntéssel, a korszerű módszerek bevezetésével és nem utolsó sorban az ipari háttér egyre nagyobb mértékű bevonásával valósítható meg. A fejlődés elsősorban a transzportbeton ellátás­ból, felhasználásból származó műszaki-gazdasági előnyök kihasználásától várható. A transzport­beton felhasználásából származó előnyöket a kö­vetkezőkben lehet összefoglalni: — a kivitelező megtakarítja a telepített építés­helyi keverő és alapanyag tároló berendezések teljes beruházási, vagy bérleti költségét, — szükségtelenné válik a telepített berendezése­ket üzemeltető és karbantartó létszám, — az építéshely mentesül az alapanyagok meg­rendelési, szállítási, tárolási és ellenőrzési kö­telezettségek alól, illetve a kockázatoktól, — az építkezések gyakorlatilag minden szabvá­nyos betonminőséget bizonylattal ellátva kap-, nak meg a központi transzportbeton üzemtől. A beton bedolgozásával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a megfelelő konzisztenciájú, az elő­írásnak, tervnek megfelelő beton kellő tömörítést igényel. Erre ma már korszerű, nagyfrekvenciájú vibrátorok állnak rendelkezésre. A feladatoktól függően esetenként a vízépítőipar területén is ezeket alkalmazzák. Az előadó befejezésül még a tröszti technoló­giai utasítások korszerűsítésének kérdésével fog­lalkozott. A Vízépítőipari Tröszt az 1977—1980 közötti időszakban technológiai utasításokat dol­gozott ki a keretében működő vízügyi építő válla­latok tevékenységi körében leggyakrabban előforr du ló munkanemekre. Közzétételük a tröszti válla­latok belső használatára szerkesztett kiadvány­sorozat keretében folyamatosan történt. Az országos érvényű műszaki és munkavédelmi szabályozásokban a technológiai utasítások közzé­tétele óta bekövetkezett változások, továbbá a kiadványok alkalmazásának eddigi tapasztalatai az utasítások korszerűsítését, illetve egyes utasí­tások értelemszerű összevonását tették szüksé­gessé. Ennek a munkának a keretében tervezi a Tröszt a f; évben új technológiai utasításként megjelen­tetni — a „Vízépítési beton- és vasbetonszerkezetek zsaluzása szerelhető zsaluzatok alkalmazásával" — és a „Beton- és vasbeton építési munkák technológiai előírásai különös tekintettel a víz­záró betonok készítésére" című kiadványokat. Az utasítások korszerűsítése és az új utasítások kiadása szorosan kapcsolódik á gazdaságos anyag­felhasználásról és a technológiák korszerűsítéséről szóló 1032/1982. MT határozatban előírtak végre­hajtásához. 2.4. BETON ADALÉKSZEREK A VÍZÉPÍTÉSI BETONTECHNOLÓGIÁBAN Előadó: dr. HOKOVITZ JÁNOS tud. főmunkatárs Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont IV. MDszaki Fejlesztési Intézet A betonadalékszerek alkalmazása a hazai beton­és vasbetonépítésben is már több éves múltra tekint vissza. Az adalékszerek többsége egészen a legutóbbi időkig csak tőkés importból, viszony­lag magas áron volt beszerezhető, rendszeres al­kalmazhatóságuk ezért távlatilag kétségessé vált. A hazai vegyipari háttér fejlesztése nyomán azon­ban az import kiváltása, legalábbis a legfontosabb betonadalékszerek vonatkozásában, ma már meg­oldottnak tekinthető. A betonadalékszerek alkalmazásának a jelentő­sége a vízépítésben még fokozottabb, mint az építőipar más területén. A vízépítési beton- és vasbetonszerkezetek szigorú minőségi követelmé­nyei, továbbá a speciális betontechnológiák több olyan problémát is felvetnek, amelyek a legtöbb esetben mind a friss, mind a megszilárdult beton valamilyen, rendszerint egyidejűleg több tulajdon­ságának a módosítását is szükségessé teszik. A vízépítési vasbeton műtárgyak építésénél különö­sen fontos a friss beton folyamatos bedolgozhatósága (friss beton mindig friss betonra kerüljön) ós szivattyúz­hatósága, ami képlékenyítő, vagy még inkább a folyó­sító főhatású vegyi adalékszerekkel biztosítható. Ezek­nek az alkalmazása révén a víz-cement tényező számot­te\«óen kisebb lesz, ami egyben a beton zsugorodásának mértékét is csökkenti. Mellékhatásként a szilárdulási ütem növekedik. A kötóskésleltető főhatású betonadalókszerek alkal­mazására főként a nagytömegű vízépítési műtárgyak folyamatos építésénél kerül sor. Itt ugyanis hosszabb ideig, esetleg több órán át kell biztosítani a különböző időpontokban elhelyezett betontömegek munkahézag­mentes összedolgozhat éiságát. A lógpórusképző és a tömítő főhatású betonadalék­szerek alkalmazása főként a vízszint ingadozások ha­tásának közvetlenül kitett műtárgyrószek betonjának a készítésénél indokolt. A szilárdulásgyorsító főhatású vegyi adalókszerek használata a vízépítőiparban vi­szonylag ritka, alkalmazási területük főként a vasbeton-

Next

/
Oldalképek
Tartalom