Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Hegyi Károly: Beszámoló a vízépítőipari műszaki konferenciáról

Hegyi K.: Beszámoló a vízépítőipari konferenciáról Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 373 miért tette a Vízépítőipari Tröszt a vasbetonópítés műszaki fejlesztése terén, megjegyezve egyúttal azt is, hogy a „mivel" és a „hogyan" kérdéseire nagyobb részletességgel a következő előadások hivatottak tájé­koztatást adni. Ezt követően foglalkozott a mai követelményeknek megfelelő szemlélet szerinti legalapvetőbb kérdéssel, a „mennyiért" kérdésével. Előadásában rámutatott arra, hogy e kérdés felvetése alapvetően abban a vonat­kozásban döntő, hogy biztosítják-e a vállalatok ver­senyképességét a műszaki fejlesztési intézkedések, az azok ered mén yeként kialakítható technológiák, ill. az ezekkel előállítható létesítmények árai. Ezzel kap­csolatban közölte, hogy a hazánkban érvényesülő építőipari árszabályozás, nemkülönben az objektíve érvényesülő gazdasági kényszerhatások igazolják a vízépítési célú monolit vasbetonópítés fejlesztésére fordított tröszti erőfeszítések helyességét. "Befejezésül az előadó foglalkozott még a víz­gazdálkodási ágazatirányítás és a tröszti műszaki fejlesztés viszonyával. Mint ismeretes, tevékeny­ségének alapvető jellege alapján a Vízépítőipari Tröszt az építőipari ágazati irányításnak van alárendelve. De éppen a vízépítési feladatok speci­fikus jellege folytán alapította az Országos Víz­ügyi Hivatal a Vízépítőipari Trösztöt és az irányí­tása alá tartozó vállalatokat azzal a céllal, hogy a vízgazdálkodási feladatoknak maradéktalanul ele­get tevő létesítmények létrehozása legyen tevé­kenységük gerince. A Tröszt felügyeleti szerve és főhatósága tehát az OVH. Az OVH pedig a Trösztre bízta az elsősorban a vízépítésben alkal­mazható mélyépítési technológiák fejlesztése címén indított ágazati projekt gesztori szerepét, jelentős anyagi támogatással is hozzájárulva a projektben előirányzott feladatok sikerre viteléhez. Az OVH ezenkívül is jelentős támogatást nyúj­tott a korszerű monolit vastbetonépítéshez szük­séges technikai felszerelés biztosításához és élvez­zük nemcsak anyagi, hanem erkölcsi támogatását is fejlesztő munkánkban. Mindezeket figyelembe véve a fokozott vállalati önállóság tevékenységi keretei között is kötelességünk a specifikus víz­építési igények állandó szem előtt tartása, műszaki fejlesztő munkában e szempontnak megfelelő súllyal való érvényesítése, szoros összhangban természetesen a vállalati gazdasági érdekkel. 2.3. A MONOLIT VASBETON MŰTÁRGY­ÉPÍTÉS TECHNIKAI ESZKÖZEI ÉS TECH­NOLÓGIÁJA A VÍZ ÉPÍTŐIPARI TRÖSZTNÉL ElBadi: d r. MÁRTON J Ú Z S E F főtechnológus Vízépltőipari Tlöszt A betonnal szemben mindinkább nőnek a meny­nyiségi és minőségi igények, amelyeket gazdasá­gosan kielégíteni többnyire csak korszerű beren­dezésekkel felszerelt betongyárakkal és beton­keverő telepekkel lehet. A betonkészítés munka­fázisai szorosan összefüggnek és komplex láncot alkotnak. A gépláncok, illetve a komplex gépláncok kialakításánál döntő feltétel a termelési feladat tömegszerűsége, az időben tartósan jelentkező igény. E feltételek alapján a gépláncok az időbeli stabilitásuk szerint lehetnek — stabil, hosszú időn át együtt dolgozó gépláncok, és — instabil, rövid ideig együtt dolgozó, egy adott munkafolyamatra szervezett gépláncok. Az első esetben általában transzport-betonról és mérő-adagoló (szárazkiadó) állomásról beszé­lünk, míg a második esetben a különböző, kisebb teljesítményű gépi eszközökkel végzett munkahelyi betonkeverésről. A transzport-beton nagy előnye, hogy minősége jó ós főleg egyenletes, de alkalmazása a felhaszná­lóval szemben fokozott szervezési követelményeket támaszt. Természetesen ugyanolyan minőségi kö­vetelményeket kell ma már támasztani a munka­helyre telepített keverőtelepekről kiadott beto­nokkal.szemben is. A transzport-betonüzem az a legalább 30 m'/óra teljesítményű betongyár, amely a beton alkotó anya­gainak folyamatos fogadására, tárolására, mérlegelésére, adagolására ós megkeverósére, továbbá a keveréknek betonszállító járművekbe (mixer, agitátor stb.) tölté­sére alkalmas berendezésekkel van felszerelve. Mérő-adagoló állomás (szárazkiadó) az a legalább 30 m?/óra teljesítményű üzem, arnelv a beton alkotó­anyagainak folyamatos fogadására, tárolására, mérle­gelésére, továbbá a kimért alkotóanyagoknak beton­szállító-keverő gépkocsikba töltésére alkalmas beren­dezésekkel van felszerelve. Üzemét tekintve megfelelő szállítóeszköz alkalmazása esetén a transzportbetonnál gazdaságosabb megoldást ad és ma mér igen sok helyen kielégíti az anyag- ós energiatakarékos beton­készítés követelményét is. Az előadó utalt arra, hogy az ÉVM felmérése szerint az országban üzemeltetett betonkeverő telepek, beton­gyárak kb. 2/3 része ma már nem felel meg a korszerű betongyártás minden követelményének. Ez részben az adalékanyag minőségéből, részben pedig egyes be­rendezések hiányából (pl. nedvesség mérése, korrigálás), valamint egyes berendezések (mérlegek, adagolók) nem megfelelő állapotából ered. Anyag- és energiatakarékos, de ugyanakkor meg­felelő, vagy jobb minőségű beton felhasználásáról csak akkor beszélhetünk, ha megtörtónt a betontechnológia gépi berendezéseinek korszerűsítése, a vízadagolás, az adalékanyag nedvességtartalom szerinti korrekciójának megoldása,; a gyártó berendezések műszaki állapotának szükség szerinti javítása stb. Felhasználva a koncentrált betonkészítós előnyeit is, célul tűzték ki a transzportbeton ellátás midiéi nagyobb mértékben való elterjesztését. Ugyanakkor azonban még sokáig azzal is számolni kell, hogy újabb beton­gyárak telepítésére a közeljövőben nem lesz mód. A munkahelyi betonellátás feladata tehát az eddigiekhez hasonló módon meg fog maradni. A megkevert beton szállítását a transzport-beton technológia bevezetésekor hagyományos billenő­teknős gépkocsikkal, majd átalakított speciális gépkocsikkal végezték. 1970 óta azonban — a keverőgépkocsik megjelenésével — jelentős vál­tozás történt. A kissé képlékeny, vagy képlékeny konziszten­ciájú betonokat csak agitátor, vagy mixer ko­csikban szabad szállítani. Az agitátor (kavaró) rendszerű gépkocsikkal a földnedves, gyengén képlékeny és képlékeny betonok 25—30 km tá­volságig egyaránt szállíthatók. A mixerkocsival, azaz a keverő rendszerű gép­kocsival való szakszerű betonszállítás esetén szá­razkeveréket adagolnak a keverő dobba. E keve­rékhez az építéshelyre való megérkezéskor adagol­ják a vizet és a dob forgatásával keverik meg a betont a kiadott technológiai utasításban foglal­taknak megfelelően. A szállítási távolság ezáltal 30 km fölé — elvileg tetszőleges távolságúra növelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom