Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

360 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Dr. Gorzó Gy.: A Balaton üledékéből kitenyészthető values were displayed in the inezotrophic basin of Siófok, the largest ones in the polytrophic basin of Keszthely (Fig. 1). 3. Parallel to the blooming of heterocystic cyanobaeteria (July-September) the number of threads decreased rapidly in the upper 6—8 cm thick layer of the sediment where heterocystic cyanobacteria could not be cultivated. At the same time, in deeper layers of the basins of Szigliget and Keszthely the number of species and threads did not change but in a limited way (Fig- 2). 4. It was proved without any doubt that germinating heterocystic cyanobacteria spores infected the water of the Lake parallel to the degree of the blurring of the sediment. If selection of the site, degree or time point of a hydraulic intervention is underway one should take into the degree of infection of the sediment by cyanobacteria. 5. The method developed at Lake Balaton may be used advantageously in case of other lakes and reservoirs for the cultivation of heterocystic bacteria from the sediment. A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodást udományi Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Albizottságának 1984. évi tevékenysége A Vízellátási és Csatornázási Albizottság az 1984. évben is tervszerű tevékenységet folytatott, megfelelően annak a fontosságnak, amelyet a vízellátási és csatornázási kérdések a népgazdaság jelen fejlődésében betöltenek. A szakterületen jelentkező, meghatározó jellegű témakörök többirányú megvilágítását az Albizottság előadó üléseken végezte, ahol elemző- és vitaalkalmakat teremtett. Országos érdeklődésre tartott számot a Magyar Hidrológiai Társaság szarvasi országos vándorgyűlése keretében megtartott Vízminőségi Szemináriuma. Az előadó üléseket tekintve a dr. öllős Géza és Kollár György által tartott „Aderítés tervezésének elméleti alapjai" c. előadása adott alkalmas lehetőséget a legújabb elméleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok nyomán a víztisztítás e^yik leglényegesebb részfolyamatának korszerű értékelésére, a víztechnológián belüli helyének és szerepének felülvizsgálatára. A vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelme az 1030/1983 (IX. 22.) MT határozat tükrében c. vitaülés, amelynek előadója dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese volt, azokat a lehetőségeket és feladatokat elemezte, amelyek a vízellátás és csatornázás sajátos helyzetéből adódnak. A Vízminőségvédelmi Albizottsággal közös rendezvény összegezte a feladatokat, a jövő szakmai tevékenysége számára irányvonalat jelölt meg. A Hidrológiai Közlöny az ülés anyagát megjelenteti. Ugyancsak a Vízminőségvédelmi Albizottsággal közösen került sorra dr. Hock Béla előadása a ,,Partiszűrésű víznyerés helyzete, tapasztalatai" c. előadó ülésen. Az előadás az 1984. februári nemzetközi szeminárium eredményeit összegezve tett javaslatot a tanulságok hazai hasznosítására. Az MHT szarvasi X. Vízminőségi Szemináriuma az ivóvíztisztítás helyzetét és időszerű feladatait választotta témaköréül. Ez a rendezvény képezte a Magyar Hidrológiai Társaság szarvasi vándorgyűlésének legnagyobb érdeklődést kiváltó előadássorozatát. A felszíni-, illetve a felszín alatti vizek tisztításának helyzetét, feladatait, az üzemeltetés tapasztalatait 60 beküldött tanulmány tárgyalta és számos hozzászólás egészítette ki. A Vízellátási- és Csatornázási Albizottság — a szakterület leglényegesebb problémáinak összegyűjtése érdekében — 1984. szeptemberében témajavaslatokat kórt a Magyar Hidrológiai Társaság_pgyes szakosztályaitól, az Országos Vízügyi Hivataltól, a szakterület más (tudományos, kutató, tervező, üzemeltető) szerveitől. A beérkezett javaslatok az Albizottság 1985—87. évi munkájának megtervezésében váltak meghatározóvá. XXVI. Hidrobiológus Napok (Budapest, 1984. november 14—15) A Magyar Hidrológiai Társaság Lininológiai Szakosztálya, az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetével (Tihany) és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Biológiai Szakbizottságával közösen Budapesten rendezte meg a XXVI. Hidrobiológus Napokat. A megnyitót dr. Hortobágyi Tibor, a Szakosztály elnöke tartotta. Tamás Ferencné dr. Dvihally Zsuzsa bevezető előadásában megemlékezett Maucha Rezső akadémikus — Társaságunk egykori tiszteleti tagja — születésének századik évfordulójáról. (A Maucha Rezsőről szóló megemlékezés részletes anyagáról az akadémiai emlékülésről szóló beszámolóban közlünk tájékoztatást.) A vizminóség-halászat-élővilág tárgykörében a Hidrobiológus Napokon a következő előadásokra került sor: Dr. G. Tóth László—V. Balogh Katalin—P. dr. Zánkai Nóra: Az abiobeszton fogyasztásának jelentősége és mértéke a Daphnia galeata Sars am. Richard (Cladocera) szűrőráknál a Balatonban. Abaffyné dr. Bothár Anna: Tájékoztatás a SIL munkájáról és a magyar lehetőségekről. Tevanné Bartalis Éva: Meteorológiai hatások a Fertőtó biológiai vízminőségére. Dr. Padisák Judit: A fitoplankton biomassza alakulása a Fertő-tó rákosi öblében 1979—1984 között. Paulovits Gábor—dr. Bíró Péter: Az angolna növekedése a Fertő-tóban. Dr. Némedi László—Pietraskó Gizella: Javaslat a szaprobiológiai minősítés kibővítésére: bakteriológiai allochtonia. Dr. Kiss Keve Tihamér: Fitoplankton vizsgálatok a Duna Budapest feletti és alatti szakaszán 1983-ban. Dr. Kiss István: Fitoplankton tömegprodukciók a vízminőség tükrében. Kiss Magdolna—dr. Lakatos Gyula—Rácz Márta: Összehasonlító zootekton vizsgálatok a kunmadarasi Darvas-tavon. Dr. B. Muskó Ilona: K-Orthrin rovarirtószer hatása a Gaminarus roeseli Gervais (Crustacea, Amphipoda) középbéli mirigyének struktúrájára és ultrastruktúrájára. Dr. Hegedűs Mária—Kaján Irén: A Tisza és az alpári medence holtágainak vízminősége. Dr. Hlavay József—Földiné Polyák Klára: Szennyvíz foszfát tartalmának eltávolítása abszorpciós módszerrel. Körmendi Sándor: A hígtrágya stabilizációs és halastavakban történő tisztítása, hasznosítása, modellkísérletekben. Dr. Erőss István: Egy, a „4-dimenziós" mezőgazdasági termelésre tervezett vízirendszer anyagforgalmáról és táplálék kapcsolatairól. Dr. Tátrai István—Penczak Tibor: A dévérkeszeg szerepe a Balaton tápanyag dinamikájában. A zárszót dr. Hortobágyi Tibor mondta. Dr. Karácsonyi Sándor V. I.