Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

320 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1984 decemberében 35 egyesületi aktivistának ítélt meg és adott át MTESZ-díjakat. A kitüntetettek munkájukkal és közéleti-társadalmi tevékenységükkel érdemelték ki ezt a magas elismerést. A Magyar Hidrológiai Társaság tagjai közül ezúttal Bencsik Bélát, az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztálv elnökét tüntették ki a MTESZ-díjjal. A MTESZ központi szervei beszámoltak róla, bogy a Hazafias Népfront Országos Titkársága és a MTESZ vezetői között az együttműködés lehetőségeinek kimunkálásáról, a kapcsolatok bővítéséről tanácskozás folyt. Az eddigi kapcsolatokról Fork Jenő, a MTESZ elnöke, és dr. Tóth János főtitkár, illetve Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára adott tájékoztatást. Megállapították, hogy a népfront bizottságok és a MTESZ tagegyesületek közt együttműködés fejleszthető ki, vagv fejleszthető tovább. Vidéken a területi népfront bizottságok és a MTESZ területi szervezetek találhatják meg a kölcsönös munkaterületet, ahol egymás tevékenységét tái nógathatják. Szovjet energiaszakértők véleménye szerint a növekvő energiaigényt a közeljövőben a Szovjetunióban is, és Európa más részein is az atom-erőművek fogják kielégíteni, tekintve, hogv az olaj után a szén is a szűkebben rendelkezésre álló energiaforrások közé kerül. Érdekes, hogv a hidraulikus energiatárolásnak nagy jövőt jósolnak már a nem túl távoli időszakban is. Úgy vélik, hogy Szibériában és a Távol-Keleten új vízierőművek fognak épülni, az európai részeken viszont az alomerőművekhez kapcsolt hidraulikus energiatárolás tesz majd lehetővé igazodást a fogyasztási csúcsokhoz. Kijev és Odessza közt 1976 óta máris épül, 1982 óta pedig működik a Konsztautiuovszkaja-i atom- és vízerőmű kombinációjából álló erőmű első, ezer megawattos blokkja. A vízienergia hasznosításának tehát új lehetőségei nyílnak. (A „Forum" híre nyomán). A TUDOMÁNY, a SCIENTIFIC AMERICAN magyar kiadása Magyarországon eddig egyedülálló vállalkozásba kezd a Lapkiadó Vállalat. Gondozásában 1985 szeptemberétől magyar nyelven is havonta megjelenik a világszerte egyik legismertebb tudományos folyóirat, a SCIENTIFIC AMERICAN. Ez az első olyan amerikai lap, amelynek magyar kiadása is készül. A TUDOMÁNY, a SCIENTIFIC AMERICAN magyar változata megőrzi amerikai eredetijének a formáját, kitűnő nyomdai minőségót és természetesen tartalmában is híven követi a tengerentúli lapot. Szeretnénk azonban, hogy a folyóirat a magyar tudományos közéletnek is a fóruma legyen. Ezért a magyar kiadás minden hónapban közöl egy-egy nagyobb tanulmányt kiemelkedő kutatóink tollából, s az állandó rovatokban — például a Tudomány ós társadalom címűben és a könyvismertetőben — szintén foglalkozik itthoni tudományos kérdésekkel. A lényeg azonban mégis az, hogy terjedelmének öthatodában az amerikai lap cikkeit kapja kézhez magyarul a Tudomány olvasója. Áz elmúlt évtizedek Scientific American számaiból vett néhány példa jól jelzi, hogy a Tudomány olvasói egy újdonságokra, értékekre érzékeny magazint várhatnak. A későbbi Dobel-díjas George Beadlenek 1948-ban megjelent cikkétől kezdve a Scientific American több mint száz eredeti közleményben követte nyomon a molekuláris biológia fejlődését napjaink génsebészetéig. A lap a széleskörű közérdeklődóst húsz évvel megelőzve, már 1961-ben beszámolt az interferon felfedezéséről és a benne rejlő lehetőségekről. A Scientific American mindig az első között tudósított az orvostudományban várható áttörésekről. Nem várták meg a New York-i lapszerkesztők, amíg divatcikk lett a számítógép; a félvezetők korának hajnalától mindig, a tranzisztortól az optikai számítógépekig a számítástechnika minden jelentős fejleményére időben felhívta a figyelmet a Scientific American. Aligha van olyan elméleti vagy alkalmazott természettudományi terület, amelynek a fejlődése fel ne keltette volna a szerkesztők érdeklődését, s amelynek a legjelentősebb kutatóit meg ne nyerte volna szerzőjéül a Sciontific American. Az amerikai tudományos magazint a leginkább talán éppen az a szerkesztői elve emeli ki a többiek sorából, hogy nemcsak ír a tudományos felfedezésekről, hanem magukkal a kutatókkal íratja meg —- elmélyült együttműködésben a lap szerkesztőivel — az eredményeket feltáró tanulmányt. S a szerzők nem akárkik; az elmúlt négy évtizedben 85 Nobel-díjas tudós összesen 150 cikket írt a Scientific Amerieanbe — s közülük 63 azelőtt tette itt közzé a felismeréseit, hogy elnyerte a díjat. Gerard Piel, a Scientific American Inc. elnöke legalább ennyire fontosnak tartja másik szerkesztői alapelvét, nevezetesen azt, hogy tudományos magazinja „az érdeklődő laikushoz" szól. Szerinte a legérdeklődőbb laikus maga a tudós, a szakember — aki manapság szükségképpen specialista. A tudományos kutató, a gyakorló orvos, a mérnök, a mezőgazdász, a tanár, a már tanulmányai során szakosodó egyetemi hallgató — ők azok, akiknek tudniuk kell más szakterületek eredményeiről, ha magukóban előrébb kívánnak jutni. Nekik, és legalább ennyire a döntéshozó vezetőknek a fejlesztési stratégiáért, az eszközbeszerzésért, a gazdasági elhatározásokért felelős menedzsereknek íródik a Scientific American, s az ő számukra jelenik meg magyarul a Tudomány. A világhírű Hewlett-Packard számítógópgyár egyik igazgatója nyilatkozott úgy, hogy a Scientific American nagy tekintélynek örvend a tudományos kutatók körében, de legalább ennyire fontos, hogy a folyóirat igen kedvelt olvasmánya a gyakorló mérnököknek és a kutatásfejlesztésért felelős vezetőknek is. Ugyanezt fogalmazta meg a Contel amerikai távközlési cég igazgatója is; a Scientific American nem könnyű olvasmány, élvezete szellemi erőfeszítést követel. S az erre kész olvasó a Contel legjobb vevője. 4 Nem véletlen, hogy a Scientific American az utóbbi évtizedekben több más országban németül, franciául, oroszul, spanyolul, olaszul, japán és kínai nyelven is megjelenik, hogy publikációt azok a kutatók, szakemberek is megismerjék, akik nem beszélik az angol nyelvet. Egyedülálló a Tudomány a hazai sajtógyakorlatban abbói a szempontból is, hogy bár vadonatúj magyar folyóirat, mégis nagy biztonsággal előre meghatározható olvasóinak a köre; aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy a magyarországi rétegződés az amerikaihoz lesz hasonló. Ez pedig azt jelenti — s várakozásunkat az első számok megjelenése után megfelelően pontos módszerekkel ellenőrizni kívánjuk —, hogy a Tudomány eljut majd a magyar orvosok, mérnökök, tudományos kutatók, számítástechnikusok, egyetemi oktatók ós hallgatók, agrárszakemberek jelentős részéhez, illetve a gazdasági ós a tudományos élet befolyásos döntéshozó személyiségeihez. A lap példányonkénti eladási ára 98,— Ft. A folyóiratot havonta 128 + 4 oldalon, íves ofszet nyomással, Hungaroart papíron a Révai Nyomda állítja elő. A folyóirat első számának tartalmából; Technológiaválasztás; Az alapkutatás haszna; Digitális hangrögzítés; Az Alzheimer-kór; Kaliforniai földrengés; A felfúvódó világegyetem; A délibáb topológiája. A szerkesztőség címe: Budapest, I., Sánc u. 3b. Levélcím: Budapest, Pf. 338. 1536 Telefon: 869-171,869-233