Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Liptai Edit–Sajgó Zsolt–dr. Szilágyi Gábor: A talajvízháztartás módosulásai változatos terület beépítésekor

318 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Lip tai E.—Sajgó Zs.—dr. Szilágyi G.: A talajvízháztartás emelő hatásként jeletkezik a nagykiterjedésű és vastagságú feltöltés evaporációt csökkentő hatása. A talajvízszint helyenkénti megemelkedését részben a víztároló rétegbe mélyen benyomuló építmények és alapozások (1—2. ábra) is okozhatták, hatásuk azonban egyértelműen nem mutatható ki. A miocén összletek vizét megcsapoló szivárgók lényegesen csökkentették a bevágások közvetlen területének vízszintjeit. A megnyitott víztároló szintek gyors leürülése után az új egyensúlyi helyzet rövid időn belül kialakult. Az útkorrekció bevágása alatt a szivárgórendszer megcsapoló hatásának következtében a korábbi, természetes állapotot jellemző nagyobb vízszintingadozás megszűnt és a vízmozgás kiegyenlítetté vált (14. és 16. kút; 7. ábra). A bevágás fölött, a Melés-dombra telepített 2 kút adatai alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a szivárgó hatása a domboldalon csak kis területre terjed ki és a vízmozgás a rézsű felett továbbra is a miocén összletben mozgó vízre jellemző hirtelen nyomásemelkedést és lassú leürülést jelez. A Csiga-patak völgyében telepített övszivárgó a fölötte lévő domboldal miocén összletének vízszintjét átlagosan 2—3 m-rel csökkentette (K.5. kút, 8. ábra). Ennek hatására a forrás vize elapadt és a korábban vizenyős terület vízkedvelő növényvilága szűkebb területre korlátozódott és kipusztulóban van. Ugyanakkor a földmunkák során megcsúszott domboldal stabilizálódott, és a kialakított rézsűfelület állékonyságát a víztelenítés biztosította. A Lófőtetői-patak új medre mentén, a Körtvélyes-alja domb lábánál elsősorban a patak leszívó hatásaként jelentős, 2—4 m közötti vízszintsüllyedés következett be. A víztározó réteg néhány hónapos leürülése után (IV. kút;5. ábra), gyorsan kialakult az új egyensúly helyzet (10. és 24. kút; 8. ábra). A régi patakmedrekben kialakított szivárgó jelentősen megcsapolja a talajvizet (6. ábra). A talajvízszint ingadozása a szivárgó környezetében a korábbi állapothoz képest jelentősen lecsökkent, évi nagysága 7i = 0,8 —1,1 m-re korlátozódott (22. és Sz.ö.kút; 8. ábra). A szivárgó alsó szakasza nem működik, ez a talajvízszint térképén az izovonalak helyzetéből is jól látható. A gyár területén folyamatos vízszintemelkedés figyelhető meg (9. és 20. kutak; 7. ábra), melynek tendenciája az észlelési adatsor vizsgálata alapján jellemezhető. Nagysága az évi csapadékmenynyiség és a feltöltés vastagságának függvényében évi 0,1—0,5 m között változik. Vizsgálva az aszályos 1982. évi észlelési adatokat, megállapítható, hogy az átlagos évi csapadékösszeghez képest 250 mm csapadékhiány ellenére a talajvíz szintjének emelkedése tovább folytatódott. A gyárterület É-i és középső részén a vízszintemelkedés 1980-ban — 3 évvel az építés befejezése után — még elhanyagolható mértékű volt, de a D-i részen már megközelítette a 2,0 m-t (7. ábra) és 1984. tavaszára elérte a 3,0—3,5 m-t. A korlátozott vízutánpótlódás következtében a feltöltés talajvízszintemelő hatása időben sokáig elhúzódó folyamat és a gyár területén még napjainkban is tart. A talajvízszint alá mélyen benyúló cementmalom épülete alatt a helyi víztelenítést megoldandó, szivárgópaplant helyeztek le, a vízkiemelést pedig szivattyú biztosítja. A víztelenítés jelentősen csökkentette (3,0—2,5 m-rel) a cementmalom térségében a talajvíz szintjét (7. ábra). A feltöltésben megemelkedő talajvízszint hatására a nem megfelelő mértékben, vagy hibásan szigetelt építmények pincéiben, aknáiban, kábelcsatornáiban vízbeszivárgást észleltek (pl. cementtároló és csomagoló épület elevátor aknája, a víztelenítés ellenére a cementmalom épülete, nyersanyagőrlő, stb.) az elmúlt évek során, amelyet utólagos szigetelések beépítésével és a hibák kijavításával szüntettek meg. 4. Megállapítások A beruházást megelőző előkészítés, a beruházás megvalósulása kapcsán a hidrológiai tervezés szempontjából néhány alapvető megállapítás, észrevétel tehető. Nagyobb ipari telepek, lakótelepek telepítési helyének kiválasztásánál nem hagyható figyelmen kívül a morfológiai-, vízrajzi-, és talajvíz-adottságok értékelése, mert e nélkül egy-egy nagyberuházás költségeinek jelentős hányadát a kijelölt terület beépítésre alkalmassá tétele alkotja. A bonyolultabb földtani, hidrológiai adottságú területeken az építést 3—5 évvel megelőzően figyelőkút hálózatot kell létesíteni és rendszeresen észlelni a megbízható hidrológiai adatszolgáltatás, előrejelzés érdekében. A terep- és vízrendezési munkálatok jelentősen megváltoztatják a talajvízháztatás egyes elemeinek nagyságát és ezáltal a munkálatok után várható talajvízszinteket. Az egyes tényezők várható változásainak és az új egyensúlyi helyzet kialakulásának jövőbeni pontosabb előrejelzése érdekében szükségesnek látszik a kivitelezés időszaka alatt és azt követően a talajvíz megfigyelésének fenntartása. A beépítésre kerülő területek rendezése, nagymértékű feltöltése maga után vonja a talajvízszint megemelkedését. Az emelkedés várható mértéknek előrejelzése jelenleg a hidrológiai előbecslés egyik bizonytalan területe, amelyet a korábban feltöltött területeknél szerzett tapasztalatok öszs szeliasonlításával, értékelésével pontosítani lehetne. A Bélapátfalvi Cementgyár építésénél, utóvizsgálatánál szerzett tapasztalatok is bizonyítják ennek szükségességét. Modification of the groundwater household due to the building up of a diversified area Liptai, E. (Miss) — Sajgó, Zs. — Szilágyi, G. It is not too often in practical planning that the hyclrological conditions of an area designated to locate a larger industrial or residential complex is continuously supervised from the beginning of planning till the end of construction when a new bydrologieal balance is reached. The cement factory of Bélapátfalva \yas built in the 70s close to the prospective site of its raw material*.