Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Költő Gábor–Páris Emil: Műszaki fejlesztés a vízellátás területén

32 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. Dr. Költő G.—Páris E.: Műszaki fejlesztés el akkor, ha a gázcsere térben, az ÉRV vei közösen kialakított, alumínium-műanyag kombinációjú felületnövelt) elemeket építenek be. A vas- és mangántalanitás terén már a 60-as évek közepén kezdeményezt ük a zárt gyoi»zűrök fél-szabadtéri elhelyezését (Tiszavasvári községi vízmű). Rendkívül nagy vas- (20 g/m

3 felett) és mangán- (5 g/m

3 felett) tartalmú vizek tisztítási pH szabályozással, ülepítéssel és szűréssel oldjuk meg. Ennek jó példáját mutatja a Kőszeg, Rőti völgyi vízmű. Nagyobb, több tízezer m

3/.d víztermelési vasés mangántalanító telepeken, különösen a Duna kavicsterraszán, kisebb vas- és mangántartalom esetén előszűrés nélküli egyrétegű nyitott gyorsszűrést terveztünk, káliumpermanganát adagolás mellett. A vasbeton-műanyag kombinációjú önszabályozó jellegű levegőztetés, a víz mangán tartalmáról és a vízhozamról vezérelt káliumpermanganát adagolás, valamint az emelkedő szintű gyorsszűrés bevált technológiai sornak bizonyult nagy vízmennyiségek tisztításánál ilyen vízminőség esetében. A tisztított víz minőségének megóvása érdekébenaz utóbbi években tervezett ivóvíz távvezetékeket csőgörényes tisztításra alkalmas módon terveztük meg. Abban az esetben, amikor különböző minőségű vizek keveredésére kellett számítanunk, e vízkeverést erre a célra kialakított, gázcserét is biztosító medencében oldottuk meg. Annak érdekében, hogy a hálózatban lebegő állapotban levő anyag a hálózati medencében ne halmozódjék fel, és így a medence alján keletkező üledék másodlagos szennyeződést ne okozzon, a hálózati ellennyomó medencék belső hidraulikai kialakítását a Budapesti Műszaki Egyetem Vízellátási és Csatornázási Tanszékével együtt új módon oldottuk meg. Újabb tervezésű elU nnycnió medencéink vizének be- és elvezetését ilyen, üledékképződési- gátló módon alakítottuk ki. alapozzuk meg terveinkben a helyes üzemelés lehetőségét. A derítőszer gyors bekeverését 1—3 másodperc alatt legalább 1500 s

_

1 sebességgradiens mellett, a segédderítőszer bekeverését 30—60 s-en belül, legalább 500—1000 s1 sebességgradienssel végezzük el. A vegyszerek gyors bekeverésénél biztosított G.t érték legalább 30 000. Ezt, az előíráshoz és változó vízhozamhoz is igazodóan szabályozható értéket zárt csővezetékben beépített ún. hidraulikus vegyszerbekeverő alkalmazásával érjük el. Ilyen vegyszerbekeverő berendezést forgalmaz az Alkotó Ifjúság Egyesülés „változtatható Gt. értékű hidraulikus vegyszerbekeverő" néven. E zárt vegyszerbekeverő határozott előnye, hogy a derítőszer megfelelő intenzitású elkeverését igen rövid idő alatt valósítja meg, ugyanígy segédderítőszer elkeverését is biztosítja. A bekeverő előnye, hogy a vegyszerbekeverés helyét — a zárt vezeték miatt — szabadban lehet a vízkezelés létesítményei köizött kijelölni. A gyors vegyszerbekeveredést követő flokkuláció és az iszap pelyheknek a derített vízből való leválasztására az egyenáramú iszapszűrős derítők fejlesztett változatát alakítottuk ki. E derítő típus jellemzője: — pontszerű vízbevezetés az összefüggő flokkulá* ciós és derítőtérbe, — a flokkulációhoz szükséges energiát a bevezetett vízsugarak mozgási energiája biztosítja, — pontszerű iszapelvétel a derítőtér két oldalán kiképzett iszaptérből, — az iszapszűrő térfogatkoncentrációja az iszaptér feletti bukóélek segítségével beállítható, — a derítőtérben és iszaptérben a csöves-lamellás elemek segítik elő az iszappelyhek leválasztását a derített vízből, — a műtárgy derékszögű négyszög alaprajzú, sík vasbeton falakkal határolt. A derítés technológiai folyamatát követő gyors homokszűrők esetében bevezettük az emelkedő szintű nyílt szűrők alkalmazását. E szűrőtípus ismert előnye az, hogy nem igényel külső beavatkozást a szabályozásba. Üzemelési szempontból elegendő, ha a szűrők között közel egyenletes vízszétosztást biztosítanak. További előnye az, hogy építési magassága lévén lehetőséget nyújt két. vagy többrétegű szűrőanyag betöltésére és így az üzemi tapasztalatok alapján történő teljesítmény növelésre is. Felszín alatti vizek kezelése A felszínalatti vizek kezelése során sikerrel alkalmaztuk az önszabályozó jellegűen kialakított (szabályozó szerelvényeket nem igénylő), vasbeton és műanyag kombinációjú, atmoszférikus levegőztető berendezésünket. Ezt egyaránt lehet különállóan kialakított levegőztető térként, vagy a technológiai rendszer elemként használni, pl. a gvorsszűrő feletti térben. E levegőztető berendezés jó hatásfokú gázcserét biztosít korrózió veszély nélkül. Jelentős alapterület megtakarítás érhető (íáztalanítás Az 1970-es évek közepén, amikor a felszín alatti vizek gázmentesítésének feladata előtérbe került, a VIZ1TERV is kialakított egy gázmentesítő berendezést, melyre szabadalmat kapott. A FERMETEX néven forgalmazott berendezés négy * féle alaptípusban készül 0—300 m

3/d-től 1500— 2400 m

3/d vízmennyiségig. A berendezésben a kezeletlen gáztartalmú nyersvíz a berendezés felső részébe folyik. Innen gravitációsan halad lefelé és három fokozatban mentesül a gáztól, ill. keveredik a levegővel. Az első fokozatnál a víz légköri nyomáson szétterül egy tálcán és itt a szabad gázok nagyrészt eltávoznak. A második fokozatnál a víz áthalad egy porózus tál fölött, ahol alulról a ventillátor nyomócsövéből t úlnyomásos levegő buborékol át az elhaladó vízen keresztül. A finom eloszlású levegőrészecskék magukkal ragadják a vízből a metánt. Biztonságtechnikai okokból legalább 200-szoros levegő felesleget kell biztosítani, így a fölös levegő a víz-