Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Kalavszky K.— dr. Lelkes J.: A járva üzemelő öntöző Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. 273 kleiner der Volumenstrom der des Dosierschlauches und je grösser die Schluckfähigkeit des Bodens, die Rauhigkeit der Bodenoberfläche und die Fahrgeschwindigkeit der BewässernngsVorrichtung ist. Weitere Ableitungen erweisen, dass bei der fahrenden Beregnungsanlage gleichgrosse Konsolen in der Fahrtrichtung erforderlich sind. Diese Feststellung gilt natürlich nur unter Modellverhältnissen, da zwischen den zweierlei Arten der Wasserdosierung und der Infiltration erhebliche Unterschiede bestehen. Egyesületi és Műszaki Hírek Rovatvezető: dr. Vágás István Baráti találkozó, '84 19S4. december 17-én kedves ünnepségnek adott helyet a Fővárosi Vízművek. Társaságunk Intéző Bizottsága és az Ifjúsági Tanács baráti találkozóra hívta meg a 75., 80., 85. életévüket 1984. évben ünneplő barátainkat, mindazokat, akik a Társaság életében a maguk té'gláit lerakták. Dr. Illés György elnök köszöntötte az ünnepelteket, id. Ziegler Károlyt 86., Ihrig Dénest 85., Sipos Bélát 85., Váradi Lászlót 85., Váraljai Sándort 80., Mantuanó Józsefet 80., Gerhard Kálmánt 75., Dr. Zákonyi Ferencet 75., Dr. Schneider Szilárdot 75., Varga Jenőt 75., Varsa Perencet 75. és Szakáll Kálmánt 75. születésnapi évfordulója alkalmából. A közelgő karácsony hangulatában az Elnök átadta a Társaság szerény ajándékát. Megemlékezett idős barátaink önzetlenül végzett társadalmi munkájáról, szakmai tevékenységéről, emberi magatartásáról. A köszöntést meghitt hangulatú beszélgetés követte, melynek során az elmúlt idők eseményeit elevenítették fel a résztvevő vendégek és a ma problémáit mesélték el a fiatalok. Egy boldog új év reményében, az együvé tartozás és a megbecsülés érzésével köszöntek el egymástól az idősebbek és a fiatalok. A posta útján köszöntöttük és juttattuk el apró ajándékunkat nagyrabecsült tagtársainknak, Dr. Székely Miklósnak 90., Dr. Moll Károlynak 85. és Dr. Sebestyén Olgának 93. születésnapja alkalmából, akiknek ezúton is jó egészséget kívánunk és köszönjük munkásságukat. Juhász József Ankét a bőripar víztakarékossági és vízvédelmi kérdéseiről Budapest, 1984. október 24-én „A víztakarékosság és vízminőség-védelem lehetőségei és feltételei a bőriparban" címmel 1984. október 24-én a Budapesti Bőripari Vállalat, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Bőripari és Cipőipari Tudományos Egyesület közös szervezésében ankétot rendeztek. Az ankét célja az iparág vízvédelmi tevékenységének, eddig elért eredményeinek bemutatása és a további feladatok megvitatása. A téma aktualitását az adta, hogy a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság "fokozott védelméről szóló 1038/1983. MT sz. határozat megvalósításánál az ipartól várhatók a legnagyobb eredmények, itt vannak a legnagyobb technológiai szervezési tartalékok. Az ankétot Szabó Imre ipari miniszterhelyettes nyitotta meg, elnöki megnyitójában ismertette az iparág elmúlt 10 év vízvédelmi beruházásait. Eredménye, hogy jelenleg a kibocsátott bőripari szennyvizek kb. egynegyede megfelelően kezelt. A további feladatok megoldásában hangsúlyozta azon szemlélet érvényesítését, amely nem választja el egymástól élesen a gyártástechnológiai és szennyvíztisztítási folyamatokat, hanem együtt vizsgálva, ésszerű kompromisszumokra jutva oldja meg a legégetőbb feladatokat. Dr. Károlyi Csalta műszaki igazgatóhelyettes előadásában összefoglalóan ismertette Budapest távlati közműfejlesztési és szennyvíztisztítási programját, kiemelve az ipari részarány jelentőségét a szennyvíztisztításban. A főváros ipara naponta 400 ezer m 3 szennyvizet bocsát a közcsatornába. Ebből az üzemen belül előtisztított szennyvizek aránya 1984. év végén 28 %. A befogadó — közcsatorna, illetve biológiai szennyvíztisztító — terhelése szempontjából mértékadó az iparból származó szennyezőanyagterhelés. Ezért a fővárosi szennyvíztisztítási program végrehajtásának előfeltétele az ipari szennyvizek előtisztítási feladatainak fokozatos megoldása. A budapesti szennyvíztisztítási program első ütemeként elkészült és 1985. évben megkezdi próbaüzemét az Észak-budapesti szennyvíztisztító telep első 140 000 m 3/d kapacitású egysége. Vízgyűjtőjéhez tartozik Újpest és Angyalföld erősen iparosodott területe. Ezen a területen helyezkedik el a bőripar budapesti üzemeinek jelentős hányada. A bőripari szennyvizek magas szulfid és króm tartalmúak, nagy mennyiségű lebegőanyagot, zsírokat, fehérjéket és egyéb szerves anyagokat tartalmaznak. A Budapesti Bőripari Vállalat két legnagyobb vízfelhasználó és szennyvízkibocsátó gyára a Táncsics Bőrgyár és Üjpesti Bőrgyár. A szennyvíztisztítás megoldása a két gyárban volt a legsürgetőbb. A vállalat sokoldalú vízgazdálkodási intézkedéseket tett a szennyvíztisztítás alapvető feltételeinek megteremtésére. Végrehajtotta a szükséges csatornarekonstrukciót, egyesítette az azonos típusú szennyvízkibocsátó technológiai műveleteket, törekedett a szennyvizek maximális koncentrálására. Olyan gyártástechnológiát vezettek be, amely alkalmas a részlegesen tisztított szennyvizek újrafelhasználására, azaz a vízvisszaforgatás nagyfokú alkalmazására. A megtakarított frissvíz mennyisége a technológiai lépcsőn belül 50 % lett, és csökkent a szennyezőanyag kibocsátás. A bőrgyárak egymáshoz közeli területi elhelyezkedése, a bőripari szennyvizek azonos szennyvíztisztítás technológiai igénye adta a műszaki indokoltságát egy közös speciális bőripari szennyvíztisztító mű létesítésének. Ehhez a koncepcióhoz kapcsolódott a Pannónia Szőrmekikészítő Vállalat. Az Újpesti-Táncsics-Pannónia gyárak közös szennyvíztisztítójának, valamint a Timáripari Szövetkezet hasonló technológiájú szennyvíztelepének üzembehelyezésével a budapesti bőripari szennyvizek kb. 80 %-a került előtisztításra. Itovó Péter a BBV műszaki igazgatója ismertette a vállalat vízminőségvédelmi programjának keretében megépült TJjpesti-Táncsics-Pannónia regionális szennyvíztisztító telep technológiáját, próbaüzemi tapasztalatait és üzemeltetési költségeit. Felvetette az üzemeltetés alapvető problémáját a szennyvíztisztítás során keletkező magas krómtartalmú iszap környezetre ártalommentes elhelvezését. Ugyanis az időközben megjelent 56/1981. MT és 2/1981.' OKTH rendeletek szerint a szennyvíziszap veszélyes hulladéknak minősül. Az ankét további résztvevő előadói a vidéki bőrgyárak (Simontornya, Pécs) vízgazdálkodási tevékenységéről és eredményeiről számoltak be. A hatóságok részéről, az OKTH képviselője a bőrgyári szennyvizek kezelésének környezetvédelmi követelményeiről tartott ismertető előadást, az OKI képviselője a szennyvíztisztítás közegészségügyi hatásairól szólt, végül a BFT Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság a bőripari szennyvíztisztítással kapcsolatos tapasztalatokat ismertette a Főváros területén. Varga Miklós az OVH elnökhelyettese elnöki összefoglalójában fogalmazta meg az ankét tanulságát, mely szerint sokoldalú víztakarékossági és vízminőségvédelmi Folytatás a 277. oldalon
