Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

260 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wisnov szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás Az eltérés abban áll, hogy az m

v m

2 és m

3 rézsűhajlásokat a d

6

n szemcseátmérő és a h hullámmagasság függvényében adjuk meg, így mód van a beszerezhető és szükséges mennyiségű durva homok anyagok költségszintjeinek összehangolására. A homokterítés szükséges vastagságát a 8. ábra alapján határozhatjuk meg. Javaslatunk szerint az LNV szintjéig w, rézsűhajlás használható, majd innen a hullám elmosási határmélységig (a Din. LNV-tői mérve) kb. H = 0,6 h mélységig m

2 rézsűhajlás szükséges, míg ezt követően az m

3 rézsű is elegendő. A felvázolt rézsű szelvény megítélésünk szerint olyan, hogy lábazati megtámasztás nélkül is biztosíthatja rézsű állékonyságát, azonban szükség lehet a hullámzás hatására átrendeződött, átmosott terítés bizonyos mértékű időszakos pótlására. IRODALOM [1 ] Popov J. .1. : Földgátak ós tavak állókony, hullámvédő partjainak kialakítására vonatkozó vizsgálatok. Izv. Vszes7.oju7.novo Insztituta Gidrotechniki. T. 70. Gosz. Energ. Izd. Moszkva—Leningrád 1962. (oroszul). [2] Kovács Gy.— V. Nagy I.: A II. Tiszai Vízlépcső tározóterét övező, burkolat nélküli töltések szükséges méreteinek meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 1965/1. [3] V. Nagy I.: Tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei. Hidrológiai Közlöny 1959/1. [4] Györké 0.: A balatoni partvédőművek korszerű kialakítása. VITUKI kutatási jelentés, Kézirat, Bp. 1980. Möglichkeiten der Erstellung von Böschungen im dynamischem Gleichgewichtszustand am Balaton Dr. V. Nagy, I

. Universitätsprofessor Doktor der Technischen Wissenschaften Zum Schutz gegen Wellenschlag der Ufer des Balaton wurden bisher die herkömmlichen abgeböschten Uferschutzbefestigungen aus Beton verwendet, die aber die Räumung der Schwemmstoffe und den Zugang zu Wasser erschwerten. Auf der Grundlage von Beobachtungen in der Natur und im Laboratorium wurden jene w„ m„, m

3 Böschungsneigungen ermittelt, die bei geeigneten Korndurchmessern doo und Wellenhöhe h für die Ausgestaltung von halbnatürlich standfesten Uferpartien eingesetzt werden können. Das empfohlene neue Uferschutzbauwerk zeigt Abb. 6. Könyvismertetés TT. J. Midier (szerk.) : Ökologie. — VEB Gustav Fischer Verlag Jena. 1984. 1—395. o., 109 ábrával, 9 táblázattal. Ára 25,— DM. A jenai Kiadó az utóbbi években több ökológiai tárgyú könyvet bocsátott a rendelkezésünkre. így 1983-ban jelent meg a vízi ökoszisztémákról szóló munka (Straskraba, Gnauck) és a mérnökökológiai ismereteket összefoglaló Ingenieurökologie című könyv. ( Busch, Uhlmann, Weise). 1984-ben az ökológia tankönyvét bocsátotta az érdeklődők számára (Schubert szerk.). Mindhárom munkát a Hidrológiai Közlönyben ismertettem. Ide sorolható azonban még az 1982-ben napvilágot látott ós ökológiai szemlélettel megírt Hydrobiologie is, amely alapvető ismereteket nyújtott a mérnökök és a termószetkutatók, természetszeretők számára (Uhlmann). A zsebkönyvalakú Ökológia c. könyv megírásában a szerkesztőn kívül még It. Bohrmann, IT. Heinrich, 11. Marstaller és G. Scholler működtek közre. A könyv a jólismert Studienreihe Biowissenschaften sorozat legújabb tagja és elsősorban a felsőoktatás hallgatói számára készült. Jó összefoglalásban nyújtja a tárgyra vonatkozó ismereteket, stílusa világos, ábrái, táblázatai a szövegben írottakat jól érzékeltetik és megkönnyítik a fogalmak megértését. Mindezekből következik, hogy bár a főiskolai, egyetemi hallgatók segéd-, sőt mondhatni tankönyvéül készült, széleskörű érdeklődésre tarthat számot a tárgy előadói, a természet kedvelői, a természet védelmezői, sőt még u középfokú oktatásban résztvevők között is. A könyv a Bevezetőn kívül 5 főfejezetre tagolódik. Az elsőben az ökológia jelentőségével, tagolódásával, alapvető ismereteivel foglalkozik. Kz a rész 10 alfejezetet foglal magában. A második főfejezet tárgya az abiotikus, a biotikus elemek, a populációdinamika és az areák. Az alfejezetek száma 42. A harmadik főfejezet az ökoszisztéma elemei ós faktorai (hőmérséklet, víz, levegő, sótartalom) közötti kapcsolatokról szól 35 alfejezetben. A negyedik főfejezet tárgy az ökoszisztémák, funkcióik, fejlődésük. Az alfejezetek száma 45. Az utolsó főfejezet az ember ós az ökoszisztémák kapcsolatait vizsgálja 23 alfejezetben. A munkát bő irodalomjegyzék ós mutató zárja. Ezt az igen használható könyvet érdemes volna hazai vonatkozásokkal kiegészítve lefordíttatni. R. Schubert (szerk.): Bioindlkalion in terrestrischen Ökosystemen. Umweltforschung. — VEB Gustav Fischer Verlag,Jena, 1985. 1—327. 142 ábrával és 33 táblázattal. Ára 60,— DM. Amint a növényekben, állatokban található gyógyszerek mindinkább előtérbe kerülnek a vegyileg előállítottakkal szemben, mivel a hatóanyagot kísérő vegyületek felhangszerűen hatékonyabbá teszik gyógyhatásúkat, éppúgy egyre nagyobb figyelem és érdeklődés fordul az egyes jelző növények, ökoszisztémák környezetinformációira. Az élő szervezetek a legjobb bioindikátorok, komplex módon jelzik élőhelyük tulajdonságait, a bekövetkező változásokat mennyiségi és minőségi (kvantitatív ós kvalitatív) mutatóikkal. A szárazföldi ökoszisztémák bioindikáoiós vonatkozásainak a bemutatására, az eddigi szótszórt eredmények összefoglalására 18 kutató vállalkozott, élükön Robert Schubert szerkesztővel. A munkaközösség ós a szerkesztő kitűnő munkát végzett: igen szemléletesen, világos stílusban, nagyon szép ós jól szemléltető ábrákkal, táblázatokkal teszik vonzóvá témáikat. A könyv 3 főfejezetre tagolódik, melyekhez igen bőséges (37 oldalnyi!) irodalomjegyzék ós mutató járul. Az első főfejezet az általános alapvetéseket tárgyalja 4 alfejezetben. A második főfejezet a bioindikációs fokozatokat ismerteti 73 alfejezetben. A harmadik főfejezet a bioindikációk alkalmazási területeit vizsgálja (környezetvédelem, mezőgazdaság, erdészet). Ez a főfejezet 24 alfejezetre tagolódik. A számos alfejezet nem szabdalja szót a témát, inkább világosabbá, módszeresebbé válik általuk. Nagyon széles körben válthat ki érdeklődést a munka. Oktatók, kutatók, tanárok, hallgatók, közép- és szakiskolás tanulók egyaránt sokat tanulhatnak belőle, szerezhetnek korszerű jó tájékoztatást maguk szamára. Szakköri foglalkozásokon szinte nélkülözhetetlen segédkönyv szerepét töltheti be. Egyet érthetünk a kiadóval, midőn a könyvet igen széles körben ajánlja (ökológusok, biológusok, növénytermesztők, állattenyésztők, erdészek, kertészek, természetvédők, geográfusok, orvosok, kémikusok, tervezők, szervezők, jogászok, érdeklődő nem szakemberek számára). Hazai vonatkozásban ökológiai, környezet- és természetvédelmi oktatásban nagy segítséget jelent. Dr. Hortobágyi Tibor