Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Sashalmi András–Pósfay Géza: A Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer fejlesztése

25 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. A Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer fejlesztése SASHALMI AN I) Ft Á S*—r Ó S 1' A Y G í: Z A* A Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer (továbbiakban BKV rendszer) Magyarország legrégibb és legnagyobb regionális vízumrendszere. A BKV rendszer számos kisebb helyi jellegű vízellátási módozat intézményes és fokozatos fejlesztésével jött létre. A .kapcsolódások tervszerű kialakításai mintegy 30 éves múltra tekintenek vissza. A VIZITERV a permanens bővítés egész folyamatában kezdettől fogva részt vett, a fejlődés meggyorsulása ütemének kezdete (1900) óta pedig a rendszerfejlesztés generáltervezői tevékenységét látja el. A BRV rendszer a borsodi iparvidék ivóvízellátását biztosítja. Hatóköre a Sajó folyó völgye mentén Kazincbarcika térségének a vonalától egészen Ózd város térségéig, a bán völgyi települések irányában Bélapátfalva körzetéig, a Szuha és Ormos patakok völgyeletében Szuhakálló és Ormosbánya települések vonala mentén, á Rakaca és Bódva patakok térségében pedig Szendrő és Borsodszirák községekig terjed ki. A ~ Bódva torkolat térségéből vízátadási lehetőség biztosított Miskolc város részére is. A vízellátási rendszerről a felvázolt helyszínrajz nyújt áttekintést (1. ábra). A fentiekben körvonalazott regionális vízellátó rendszer több vízbeszerzési forrásra támaszkodó kútvízműből és a Bán patakon létesített Lázbérci víztározóból táplált felszíni víztisztítóműből nyeri a vízellátáshoz szükséges

v vízmennyiséget. A régióban lévő Rakaca patakra telepített felszíni víztározó szerepe a vízellátásban csak közvetett. Ez utóbbi tározó ui. kiegyenlítő funkciót tölt be a térség vízgazdálkodásában, melynek keretében szabályozott vízlebocsátása a talajvízszintre gyakorolt hatásával stabilizálja a vízkészleteket, miáltal a talajvízdúsítás útján megnövelt kapacitáséi Borsodsziráki vízmű teljesítőképessége is kedvezőbbé válik. A BRV rendszer jelenlegi tényleges vízbeszerzéseit a következő vízművei biztosítják : Régió Vízmű megnevezés Víztermelési kapacitás [m'/d] Szalonnai vízmű ' 2 500 '3 Kazincbarcikai vízmű 5 000 2 Jij Borsodsziráki vízművek 21 500 Bódvai vízmű 1500 .£ -c Sajóecsegi vízmű 15 000 § " Vízátadás a Sajőeeseg ipari '2, vízműtől 9 100 Edelényi vízmű ' 000 gj Hangonvi vízmű 200 Bánrévei vízmű 500 .<2 Borsodbótai vízmű 50 Sajé) balparti vízmű I 500 N Sajó jobbparti vízmű I 500 — Mályinkai vízmű 50 Lázbérci vízmű 24 000 Összesen: 83 000 * Vízügyi Terve'//) Vállalat., Budapest. Az ismertetett vízbázisok közül kiemelten fontos szerepköre van a Lázbérci Vízműnek. A vízmű megkülönböztetett fontossága a nagyságrendjében, kapcsolati rendszerében és bővíthetőségében rejlik. Nagyságrendjére az a jellemző, hogy a BRV egész rendszere összes víztermelésének jelenleg mintegy 30%-át ez a vízmű szolgáltatja. Kapcsolati rendszere olyan, hogy Vadna község irányába kettős gravitációs csővezetéken, Bélapátfalva irányába pedig háromszori átemeléssel üzemeltetett nyomócsővezetéken kapcsolódik a vízellátó rendszerhez. Ez utóbbi ág végponti medencéjéből a Bélapátfalvai új cementgyár vízellátása biztosított, a közbenső települések vízellátása pedig a szükséges helyi létesítmények kiépítése esetén megoldható. Meg kell jegyezni, hogy ez az irány kapcsolatot ad a borsodnádasdi ellátást külön biztosító 1 500 m

3/d kapacitású Szalajkai Vízművel, és távlatban Ózd város felé egy második betáplálási lehetőséghez is adottságot jelenthet. A vadnai gravitációs ág érintett településeinek a vízellátása a helyileg szükséges vízellátási létesítmények (csőhálózat, nyomásfokozás) kiépítettsége mellett már megoldott. Ennek az iránynak végpontján a Vadna község határában elhelyezkedő központi átemelőtelep biztosítja a további kapcsolódást a BRV nagykiterjedésű hálózati rendszeréhez, amely rendszer a többi vízbeszerzési forrás kapcsolódásai mellett különböző nyomásövezetekkel és számos helyi tárolómedencével rendelkezik. A vadnai átenielőtelep feladatkörének megfelelően a rendszerbe adagolt vízmennyiség megosztását is biztosítja kétirányú vízszállítás útján. Keleti irányban a kazincbarcikai régió terjeszkedik ki több nagy távolságot összekötő ágvezetékeivel, nyugati irányban az ózdi ág és kapcsolódásai terülnek el. A rendszernek ez utóbbi része manapság Ózdi Regionális Vízmű (továbbiakban ORV) elnevezéssel közismert. A kazincbarcikai régió és az ORV közötti vízkormányzás a vadnai átemelő telepen át történik. Az adott vízellátási rendszer a meglévő regionális kiépítettsége mellett elérte a jelenlegi vízigények kielégíthetőségének a határát, sőt némely tekintetben ma már ennek a határnak bizonyos mértékig alatta is marad. Ezért a további fejlesztés megvalósítása feltétlenül szükséges. Az egész térség növekvő vízigényeinek a kielégíthetőségén túlmenően <a bővítés előtérbe állítását különösen az ORV rendszerében igen dinamikusan fejlődő Ózd város jelenlegi kedvezőtlen vízellátási helyzetéből adódó hiányosságok kívánatos megszüntetése követeli meg rendkívüli sürgősséggel. Figyelemmel arra, hogy a BRV rendszer keleti régiójában (Borsodszirák környezetében) kisebb mértékű vízbázis-fejlesztés még valószínűsíthetően végrehajtható, ezzel szemben az ORV térségében további vízbeszerzési forrás már nem áll rendelkezésre, így a Lázbérci Vízmű bővíthetőségét meg-