Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Buttinger Antal: Ammónia- és arzénmentesítési kísérletek és eredmények
Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. 226 9. ábra. Az arzénmentesítés lehetséges tisztítási technológiáinak vázlatai (CH t, Fe, Mn a nyersvízben) Fig. 9 Schemes of possible technologies of arsenic removal (GH i t Fe, Mn in raw-water ) 1 DJS OJB DM 0,32 Offl 0,28 ife, 0,26 $ 0,2b I 0,22 * 0,20 0,18• -2 uI, t: Ö 0,16I 0,12 • 0,10 0,08 0,06• 0&> 0,02• 0,00Kezettvlzben cAs<0,05mg/l A t I 7 i i i. t MFSJF.GYZFS Szükség esetén erős oxidálószer(KMo+ vagy NaOCQis adagolandó! •+—hr-i—t—t—I- 3? 1 — ä 1mg/l Fe" — í,Vt mg/l FeCI 3 1mg/l fir"—» <t,83 mg/l Fe Cl 3*6HiP 1mg/t FeCl) — OM mg/l Fe 3+ 11mg/l FeCI 3x6H,0—0,21 mg/l Fr>' \ 1mg/l FeCtj—* 1,52 mg/treCl j f6llfi 1mgH Fea 3t6HiO-+0,66mg/IFeCI 3 0 2 4 6 8 10 12 tt 16 18 20 72 24 26 78 30 Szükséges összes vassá mennyisége, Fe 3* [mg/l] szükséges összes vassó (Fe 3 +) mennyiségét a nyersvíz arzéntartalmának függvényében, a 10. ábra mutatja. A technológiai paraméterek megállapítása után két helyen felszerelt (Ásotthalom, Maroslele) üzemi méretű berendezésekkel, hosszabb vizsgálat pontosította a vegyszerek mennyiségét, adagolásuk helyét és idejét, valamint az öblítési ciklust. A berendezés által tisztított víz összetételének ellenőrzését, bakteriológiai minősítését az illetékes Egészségügyi Hatóság végezte. A laboratóriumi kísérletek, a kisminta és az üzemi méretű berendezések vizsgálatai alapján megállapítható, hogy amennyiben a kezelendő nyersvíz a megengedettnél magasabb koncentrációjú arzén, vas- (esetleg mangán)-ionok mellett még metánt is tartalmaz, úgy • célszerű egy berendezésben összevont, komplex vízkezelést megvalósítani, akár a nyomás alatti, akár a gravitációs szűréssel kombinálva. — A metán eltávolítása a nyersvízhez kevert, megfelelő mennyiségű levegővel, és a berendezés célszerű kialakításával érhető el, — a csapadékképzéshez — a nyersvíz arzén- és vastartalmától függően meghatározott mennyiségű vassó adagolása szükséges. — a vassó adagolásával együtt egyensúly beállító, esetleg oxidáló vegyszert is kell a nyersvízbe juttatni, a hidroxidképződés és a hatékony adszorbció feltételeinek biztosítása céljából, — a képződött csapadék kiszűrése 00,8—1,6 mm 0-jű, 1,5—2,0 in rétegmagasságú homokszűrőn 2—4 m/h szűrési sebességgel végezhető el, — különösen nagy terhelhetőség adódik két különböző szemcseméretű és anyagú (pl. kvarchomok — antracit) szűrőréteg alkalmazása esetén, — az eltömődött szűrőrétegek visszaöblítése vízzel és levegővel a már hagyományosnak nevezhető módon és időben, naponként történhet, — a szűrőtöltet kiöblítésekor keletkező iszapos zagyvíz kezelésére, tárolására és elhelyezésére vonatkozóan — tekintettel ennek toxikus voltára — tovább folynak a kísérletek. Nyil vánvaló azonban, hogy törekedni kell a keletkező iszapvíz sűrítésére, a vízveszteség lecsökkentésére (esetleges visszaforgatással), a végtermékként jelentkező iszap minél kisebb víztartalmára, biztonságos tárolására. A jelenleg kidolgozott iszapkezelési technológia (ülepítés, sűrítés, centrifugálás) költségei aránytalanul magasnak látszanak a vízkezelés költségeihez viszonyítva. Megemlíthető még, hogy az előzőekben felvázolt kísérletek tapasztalatai alapján több 300—800 in 3/d kapacitású, komplex vízkezelő berendezés kivitelezése, vagy annak előkészítése van folyamatban. 10. ábra. A hatékony arzénmentesítéshez szükséges összes vas só (Fe 3 +) mennyisége a nyersvíz arzéntartalmának függvényében Fig. 10 The amount of total iron salts (Fe 3 + ) needed for efficient removal of arsenic as a function of the arsenic content in raw water 3. összefoglalás Az előzőekben vázolt ismertetés a magyaiországi kútvizek — különösen a dél-Alföldi rétegvizek — kezelésére tért ki, a szerteágazó probléma-
