Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Horváth Zsolt: A kommunális hulladékelhelyezés egyes vízföldtani kérdései

217 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. A kommunális hulladékelhelyezés egyes vízföldtani kérdései DR, HORVÁTH ZSOLT* BEVEZETÉS A kommunális hulladékok mennyiségének növekedése világjelenség. A megnövekedett hulladékmennyiségtől való szabadulásnak olyan módszerei ismertek, mint a hulladékelhelyezés rendezett lerakás formájában, komposztálás, égetés, pirolízis, valamint az újrahasznosítás (reusing, recycling). Magyarországon jelenleg — és várhatóan a jövőben még sokáig — a kommunális hulladók ártalmatlanítás legáltalánosabb módja a hulladéklerakás lesz. Erre utal az is, hogy a legfejlettebb ipari államokban a kommunális hulladékok 70—90%-a ma is lerakásra kerül. így az NSZK-ban 1975-ben a kommunális hulladékok 90%-át lerakták, 9%-át elégették és 1%-át komposztálták [2]. A kommunális hulladéklerakóhelyek vizsgálata azt mutatja, hogy a leggondosabb helykijelölés és üzemeltetés mellett is számolni kell valamilyen mértékű felszín alatti környezetszennyezéssel. Ezt bizonyítja az 1. ábra is, ahol a Braunsehweigi vízföldtani viszonyai és a hulladéklerakás módja befolyásolja [4], A kommunális hulladéklerakóhelyek ki jelölésének környezetföldtani szempontjai A 2. ábrán egy hulladéklerakóhely és annak felszín alatti környezete látható. Mint az ábrából kitűnik a hulladékból a szennyezés szállító közege a csurgalékvíz mielőtt eléri a talajvizet a háromfázisú telítetlen zónán szivárog keresztül. A talajba jutó vegyileg és bakterológiailag szennyezett csurgalékvíz minőségének változását a telítetlen zónában Makeing folyamatábrája szemlélteti a 3. ábrán [9]. Mint az ábráról látszik, a talajban szivárgó csurgalékvíz minősége rendkívül összetett fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként változik, az esetek többségében a minőség javulásának irányába. Annak érdekében, hogy a 3. ábrán látható folyamatok minél jobban kifejthessék a csurgalékvíz minőségét javító hatásukat, kommunális hulladéklerakóhelyek számára olyan területeket kell kiválasztani, ahol [4]: — a lerakott hulladék alja és a felszín alatti víz (talajvíz) becsült maximális szintje közötti telítetlen zóna minél vastagabb, tehát a csurgalékvíz rendelkezésére álló szivárgási hossz, illetve a tartózkodási idő a telítetlen zónában minél nagyobb legyen. A tartózkodási idő szerepét a vízminőség változásban jól szemlélteti a 4. ábra. — a hiüladéklerakóhely alatti rétegek szivárgási tényezője 104— 10~

6 cm/s értékek között változik. Tapasztalatok szerint a 10-f

l cm/s szivárgási tényezőnél kisebb értékek esetén a hulladéklerakás alján gyűlik össze a csurgalékvíz. így egyrészt mesterségesen idézzük elő a hulladékok intenzív kilúgzását, másrészt elő a térbe kerül az anaerob bomlás, annak minden egyetem kutatói által egy 6 m vastag kísérleti kommunális hulladék depónia modellen öt óv alatt mért elszivárgó csurgalékvíz összmennyisége látható [2], Az itt mért 635 mm csurgalékvíz mennyiség, hazai viszonyok között a kevesebb csapadék miatt valószínűleg kevesebb, de minden esetre nálunk is több száz mm-re tehető. A hulladéklerakóhelyek felszín alatti környezetszennyezésének milyensége és nagysága rendkívül széles határok között változik, mind a komponensek, mind a koncentráció tekintetében és egyrészt függ a lerakott hulladék összetételétől (szerves, szervetlen), a vízoldható részek vegyi összetételétől, a depónia korától, másrészt függ attól, hogy milyen lehetősége van a környezetszennyezést szállító közegnek, tehát a víznek beszivárogni a felszín alá. Ez utóbbit elsősorban a hulladéklerakóhely * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. 2. ábra. Hulladék-lerakóhely felszín alatti környezetszennyezésének elvi vázlata Fig. 2. Theoratical scheme of subsurface, environmental pollution of a sanitary landfill [mm] 800 100 600 500 WO 300 100 100 0 -100 1. ábra. Kísérleti kommunális hulladékdepóméiból 5 év alatt elszivárgó csurgalékvíz összmennyisége (Collins, Spillmann, 1082) Fig. 1. Totál amount of discharged excess water from an experimental communal sanitary landf ill during 5 years