Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Aujeszky Géza: Felszínközeli vízadót megcsapoló vízkivétel méretezési szempontjai
'206 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. Anjeszky G.: Felszínközeli vízadót megcsapoló szabb időszakot, tekintve a különböző mélységekben elhelyezkedő víztükörhöz azonos mennyiségű beszivárgás jut le. Ugyanakkor, amint a beszivárgó víz eléri a felszínalatti víz által létrehozott kapilláris zónát, akkor tényleges továbbszivárgás nélkül, a kapilláris zóna közvetítésével, a nyomáshulláin terjedéséhez hasonló jelenséggel is történhet a felszínalatti víz készletének növekedése, ami a folyamatot lényegesen felgyorsítja. A fenti gondolatmenet alapján a esapadékbeszivárgás értéke — a felső talajrétegtől ós a gyökérzóna mélységétől eltekintve — a mélység függvényében változatlan, konstans érték. A párolgás mélység szerinti függvénye pedig liziméteres mérések Major által feldolgozott eredményei alapján ahol — Ktu a felszínalatti víz párolgása a terepfelszínen, illetve a gyökérzóna mélységében elképzelt víztükör esetén [mm/év], — h a víztükör mélysége Eto síkja alatt [m], — j En, a felszínalatti víz párolgása h mélységben húzódó víztükör esetén [mm/év], -— hie a víztükör feletti képződmények kapilláris emelőmagassága [m], A mélység szerint változatlan csapadék beszivárgás (B ~ const.) és az (5) összefüggés szerint vátozó párolgás különbségeként adódó V/ = B — Etu (5/a) éves f üggőleges vízforgalom [mm/év] mélységtől való függését a 2. ábra tünteti fel. A görbe középső szakasza egyenessel közelíthető, míg alsó negyedén éles törés jelzi, hogy a kapilláris emelőmagasságnál mélyebben fekvő víztükör esetén a felszín alatti vízből származó párolgási veszeteséggel már nem kell számolni. Az ábra számpélda eredményei alapján bemutatja Vf alakulását különböző h^, illetve Eto értékek mellett. Megfigyelhető, hogy nagyobb h/t-ák esetén azonos Ah mélységváltozáshoz az éves függőleges vízforgalom kisebb A Vf megváltozása tartozik. Viszont nagyobb kiinduló Et 0 esetén azonos Ah mélységváltozáshoz az éves függőleges vízforgalom nagyobb AVf változása tartozik. Azonban akár a (4/a) összefüggés szerinti, akár a 2. ábra szerinti változást tekintjük a csapadékbeszivárgás és a párolgás különbségének a mélység fügvényében való alakulását illetően, megállapítható, hogy a víztükör terepalatti mélységének növekedésével a beszivárgás és a párolgás különbsége a beszivárgás javára tolódik el. Vízkivétel létesítése esetén az eredeti — vízkivétel nélküli — állapothoz képest lesüllyed a vízszint, a víztükör terep alatti mélysége megnő. Ezzel párhuzamosan a felszín alatti vízből történő párolgás lecsökken, míg a csapadékbeszivárgás csak kismértékben csökken, vagy változatlan marad A párolgás nagyobb arányú csökkenése folytán a beszivárgás— (5) x A-m) x A = f(v) v[m/d] •I. ábra. A semleges áramvonal helyzete ( XA ) — eredetileg a folyó felől fellépő vízszivárgás esetén — az eredeti szivárgási sebesség (v), illetve a folyóparti kát vízhozama (Q) f üggvényében, a kút folyótól való távolságának (x a) f így elembevételével 1 folyó; 2 kút; 3 semleges áramvonal. Kiinduló számítási alapadatok:— ÍJ változása esetén Q = 700 l/min; — Q változása esetén v= 0,1 m/d; — m = 10,0 111, Fig. I. Position of the neutral streamline (XA ) — originally in case of seepage from the river toward the bank — as a f unction of the original velocity of seepage (v) and the discharge (Q) of the bank-shore well, respectively with regard on the distance between well and river (x 0J 1. river, 2. well, 3. neutral streamline Initial data: for changing v, Q = 700 1/miu; for changing Q, u = 0,l m/day; m = 10,0 m. §
