Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Hatfaludy Bálint: A „hálózati veszteség” csökkentésének egyes műszaki-gazdasági kérdései

188 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. Hatfaludy B.: A hálózati veszteség A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás hálózati vesztesegének alakulása (1973—1981) 1%J 1. táblázat Vállalatok 1073 1977 1979 1981+ + 1. Fővárosi Csatornázási Művek 2. Fővárosi Fürdőigazgatóság 3. Fővárosi Vízmüvek 4. Pest megyei Víz- és Csatornamű Váll. 5. Baranya megyei Fürdő Vállalat 0. Baranya megyei Vízmű Vállalat 7. Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat 8. Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Váll. 9. Békés megyei Víz- és Csatornamű Váll. 10. Gyulai Vízmüvek 11. Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Váll. 12. Dunaújvárosi Víz-és Csatornaművek 13. Fejér megyei Víz- és Csatornaművek 14. Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Váll. 15. Sopron és Környéke Víz- és Csat. Váll. 10. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő 17. Heves megyei Vízmű Vállalati 18. Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Váll. 19. Szabolcs-Szatm&r megyei Víz- és Csat. Váll. 20. Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Váll. 21. Tolna megyei Vfz- és Csatornamű Váll. 22. Vas megyei Víz- és Csatornamű Váll. 23._ Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Váll. 24." Délzalai Víz- Csatornamű- és Fürdő Váll. 25. Északzalai Víz-, Csatornamű és F'ürdő V. 20. Borsod megyei Vízmüvek 27. Miskolci Vízmüvek Fürdők és Csat. Váll. 28. Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Váll. 29. Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csat. Váll. 30. Szegedi Vízművek Fürdők 31. Pécsi Vízmű 32. Büki Gyógyfürdő Vállalat 33. Tanácsi Víz-, csatornamű és fürdővállalatok 12.2 8,1 9,3 5.8 0,9 14.0 8,7 7.1 11,4 12,8 9.2 14,3 18,2 8,5 4,7 19,3 18.3 13.4 14.2 11,2 10.7 7.9 20.1 10.5 5.3 18.8 10,7 10.5 8,1 9.0 0,0 7.8 13,0 13,0 38,2 0,5 10.4 9,7 10,9 14.0 0,9 4.9 21.5 12.7 10,9 11.7 11.8 10.4 9,5 15.1 10.2 5.1 14.5 14,4 1 1,9 9,9 10.3 0,8 11.4 11,2 9,9 25,0 8,0 11.3 8,4 11.5 14,3 9,4 7,1 15.0 11.7 1 1.7 12,0 10,3 10,0 12.1 13,0 10.8 11,2 14,2 14,8 10,5 7,9 10,8 10,9 10,0 10,0 11.4 27,7 9,2 11,1 9,9 13.5 15.0 7,8 4,7 20,2 10,0 12.1 13,7 10,1 10,7 12,3 15,5 11,5 11,1 11,7 17,5 15.8 14,3 10.3 10.9 5,9 14.1 9,9 24,9 7.3 11,0 9,1 10.4 0,4 8,9 9,9 13,0 8,7 10.4 12,0 13.5 13,4 0,4 15.2 9.4 10,8 11,7 17.3 összesen: SOMOGY 12,1 9,0 12,8 13,5 - + KOMÁROM 11,5 12,4 9,5 8.9 + + + DmllVV 10,9 7,0 15,2 12,7 10,0 DRW 25,2 15,4 12,0 7,1 21,0 fiitvv 39,5 37,0 8,4 8,5 30,88 TRW 18,8 21,0 9,0 4,1 ÉDVCS 8,8 Összesen: 12,9 11,8 12,0 12,3 13,9 Megfegi/zis: + = 1980-tól beolvadva a I)RVV-be; + + = belső felhasználás statisztikailag leválasztva + + + = 1981-ben már mint ÉDVCS szerepel üzemviteli nyomása alapján minden csővezetékre meghatározható a sérült felület elméleti nagysága Fs V ^L .8760 -3600 ' n ahol j) = üzemi nyomás (har) g = gravitációs állandó, 981 cm/sec

2 )i = a sérült felület környezetében lévő talaj kiáramlást befolyásoló hatását figyelembevevő tényező és 0,0<w.<l,0. Értelemszerű, hogy egy adott vezeték állapotát a sérült és a tel jes felület aránya fejezi ki. Ebből következően, minden vezetékre felírható a V / |/

>2gr ' n 8760 -3600 D n-L képlet, mely a vezeték műszaki állapotát (A) kifejező mutatóként értelmezhető, ahol D=2r= vezeték át mérő (m), L= vezetékhossz (km) Adott vezeték időbeli állapotváltozását minősíteni, vagy két vezeték állapotát összehasonlítani az így képzett mutatók segítségével — az egyszerűsítések elvégzése után — a következők szerint lehet: A A, V, A JjL L, 1 ahol D, A

i egyik vezeték vagy - azonosság esetén — a vezeték tényleges jellemzője, A

2 másik vezeték vagy —azonosság esetén — a vezeték bázis időszaki (előző év, terv) jellemzője. Mivel statisztikai adatok elég részletezettséggel állnak rendelkezésre, az állapotmutató a vállalatok körére meghatározható volt (3. táblázat). A számítás során a) tényadatként volt figyelembe véve a VG1 statisztikának megfelelően az egyes vállalatok 1982. évi veszteségvol ii mene, valamint a hálózatok hossza, b) számítva az átlagos vezeték-átmérő a következők szerint: statisztikai bontás alapján 0 50 alatti és 0 500 feletti átmérőjű hálózatok teljes körét 0 50, illetve 0 500 átmérővel feltételezve, az egyes csoportok körében pedig a határoló átmérők számtani átlagának megfelelően számítva. c) Feltételezve, hogy — a községekben is szolgáltatást végző megyei vállalatok körére egységesen 3 bar, — a Főváros és az RVV-k körére az ellátott terület