Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Szetnerédi J.: A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 17 A kazettás változat elrendezését a 4. ábra mutatjaFenti két változat — a terelőtöltéses és a kazettás — részletesen kidolgozott tervei alapján lehetőség nyílt arra, hogy a továbbtervezés előtt értékelhetőek legyenek a szóbajöhető megoldásoknál: az üzemelés megbízhatóságának kérdése, az üzemirányítás egyszerű vagy összetett volta, —• a minél korábbi üzembehelyezés lehetősége, — a víztisztítás hatékonysága, — a megvalósítás költség igénye. Ez az összehasonlítás megtörtént, mely szerint a kazettás változat magasabb beruházási költség igénye és hosszabb megvalósítási ideje nincs arányban azzal az üzemelési többlettel, melyet nyújtana. fgy a további tervezés során a terelőtöltéses változat tervei kerülnek végleges kidolgozásra. Kapcsolódó beruházások A tervezés során a közvetlen vízépítési létesítményeken kívül számos egyéb feladat felderítése és megoldására javaslat készítése volt szükséges. A víztisztító üzem alapfeladata a Zalán és mellékvízfolyásain érkező vizekből a tápanyag kivonása, melyet a kialakuló, ill. részben már meglévő mocsári növényzet fog elvégezni. E víztisztulási feladat jobb teljesítése érdekében a nádas karbantartása, legalább néhány évenkénti Iearatása, valamint a jelentős tápanyag felvételű, nagy tömegben fejlődő hinár rendszeres eltávolítása szükséges. Ez a munkafolyamat a rendkívüli nagy menynyiségek miatt okoz tervezési problémákat. Az anyagok letermelése nagy gépparkot igényel, a víztérből való kiszállítás, mocsári körülmények között a töltésben való deponálás, az onnan való továbbszállítás, esetleges feldolgozás jelent ma is megoldandó feladatot. A géppark karbantartására, a leterhelt nád feldolgozására feltáró jellegű tervek készítése volt szükséges. A vízvédelmi rendszer üzemeltetéséhez, a vízminőség folyamatos ellenőrzéséhez üzemirányítási központ igénye merült fel, mely ugyancsak teljesen különálló tervezési feladat volt. A duzzasztott vízfelületek létrehozásával új belvízrendszerek kialakítása, a régiek bővítése szükségek. A vízfolyásokat a visszaduzzasztási szakaszomrendezni, átépíteni kell. Ugyancsak kiiönálló tervezési feladatot jelent a 11. ütem által érintett Nagykanizsai MÁV fővonal védelmének biztosítása. Az építési terület egy részén ma természetvédelmi terület van, egyedülálló madárvilággal, melynek átmentése az új létesítménybe ugyancsak megoldandó feladat. Végül szükséges, hogy a talaj vízviszonyok megváltozásának megismerhetőségéhez a jelenlegi állapotot feltárjuk, talajvízszint-észlelő rendszer kiépítésével és még üzembehelyezés előtt több éves észlelési adatsorok gyűjtésével. A tervezett létesítmények közút, közúti híd építését is indokolják, valamint országos energiaellátó vezetékeket is érintenek. Ezeknek a széles skálájú részlet feladatoknak a megoldásában számos szaktervező vállalat és intézmény résztvett. Közreműködésük, valamint a cikk elején felsorolt, a beruházás megalapozásában résztvett nagyszámú intézmény aktív munkája a biztosítéka annak, hogy ez a természetbe való rendkívüli méretű beavatkozás végül is feladatát minél jobban és összehangoltabban láthassa el. Einige Fragen der Gewässerscbntz-Projektieriing des Kis-Balaton Szemerédi, ./. Dem weiteren Rückgang der Wasserqualität des Balaton Einhalt zu bieten, werden in der am ineisten gefährdeten Bucht von Keszthely Eingriffe vorgenommen. Durch die Investitionen wird der einstige Röhricht bei der Einmündung des Zala-Flusses in moderner Form wieder hergestellt, um mit der Nutzung von biologischen Prozessen die -die Wassergüte beeinträchtigenden Nährstoffe im Wasser des Zala-Flusses zu eliminieren. Im Interesse einer baldigen Sanierung wird dieses Gewässerschutzsystem an der Mündungsstrecke in zwei Etappen ausgebaut. Die erste Baustufe wird voraussichtlich bereits Ende dieses Jahres in Betrieb gehen, während die Flutung der zweiten Baustufe voraussichtlich im Jahre 1987 begonnen werden kann. Bie Baumassnamen werden nur einen Teil der die Gewässergüte des Balaton angreifenden Einflüsse beseitigen, so dass zur Erzeilung einer bedeutenden Besserung der Wasserbeschaffenheit noch koordinierte Massnahmen in anderen Bereichen erforderlich sind. Erst als Ergebnis gemeinsamer Massnahmen und Eingriffe ist zu erwarten, des der Rückgang der Wassergüte in unserem Naturkleinod Balaton gestoppt und die Eignung des Sees zur Erholung aufrechterhalten werden kann. Die erwähnte Investition wird bedeutend zur Realisierung dieser Zielstellung beitragen. Einher és víz — Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből — Leonardo példája a folytonosság törvényére. Leonardo da Vinci (1452—1519) — feljegyzéseinek tanúsága szerint — helyesebben képzelte el és fogalmazta meg a nyíltfelszínű medrekben történő vízmozgás törvényszerűséfjeit, mint bárki előtte és kortársai közül. Rendszerint minden megfigyelését, kísérletét maga végezte és mindig természetes körülmények között. Több esetben írt a szabadfelszíni vízmozgásról és teljesen világos képe volt a folytonossár/ törvényéről, amelyet a következő szemléletes, ma is helytálló analógiával magyarázott meg: Képzeljünk el egy utcát, amelyiknek három szomszédos, egymásban folytatódó szakasza különböző szélességű; az első, a legkeskenyebb, negyed olyan szélességű, mint a második, az pedig fele olvan széles mint a harmadik; mindhárom utcaszakasz tömve van egymás mellett szorosan, folyamatosan tovább haladó emberekkel; amíg a legszélesebb szakaszon haladó emberek egyet lépnek előre, odáig a középső szakaszon levők kettőt, a legkeskenyebben levők pedig nyolcat; ez az arány megmarad bármilyen mozgásnál, amely különböző szélességű szakaszokon halad át" (Qidrotechnikai meliorácija c. szovjet szakfolyóirat és A. K. Biswas: History of hydrology, Amsterdam— London, 1970. c. műve nyomán.) dr. Szlávik Lajos