Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Szetnerédi J.: A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 17 A kazettás változat elrendezését a 4. ábra mutat­ja­Fenti két változat — a terelőtöltéses és a kazet­tás — részletesen kidolgozott tervei alapján lehető­ség nyílt arra, hogy a továbbtervezés előtt értékel­hetőek legyenek a szóbajöhető megoldásoknál: az üzemelés megbízhatóságának kérdése, az üze­mirányítás egyszerű vagy összetett volta, —• a minél korábbi üzembehelyezés lehetősége, — a víztisztítás hatékonysága, — a megvalósítás költség igénye. Ez az összehasonlítás megtörtént, mely szerint a kazettás változat magasabb beruházási költség igénye és hosszabb megvalósítási ideje nincs arány­ban azzal az üzemelési többlettel, melyet nyújta­na. fgy a további tervezés során a terelőtöltéses változat tervei kerülnek végleges kidolgozásra. Kapcsolódó beruházások A tervezés során a közvetlen vízépítési létesít­ményeken kívül számos egyéb feladat felderítése és megoldására javaslat készítése volt szükséges. A víztisztító üzem alapfeladata a Zalán és mel­lékvízfolyásain érkező vizekből a tápanyag kivo­nása, melyet a kialakuló, ill. részben már meglévő mocsári növényzet fog elvégezni. E víztisztulási feladat jobb teljesítése érdekében a nádas karban­tartása, legalább néhány évenkénti Iearatása, va­lamint a jelentős tápanyag felvételű, nagy tömeg­ben fejlődő hinár rendszeres eltávolítása szüksé­ges. Ez a munkafolyamat a rendkívüli nagy meny­nyiségek miatt okoz tervezési problémákat. Az anyagok letermelése nagy gépparkot igényel, a víztérből való kiszállítás, mocsári körülmények kö­zött a töltésben való deponálás, az onnan való to­vábbszállítás, esetleges feldolgozás jelent ma is megoldandó feladatot. A géppark karbantartására, a leterhelt nád feldolgozására feltáró jellegű ter­vek készítése volt szükséges. A vízvédelmi rendszer üzemeltetéséhez, a víz­minőség folyamatos ellenőrzéséhez üzemirányítási központ igénye merült fel, mely ugyancsak telje­sen különálló tervezési feladat volt. A duzzasztott vízfelületek létrehozásával új belvízrendszerek kialakítása, a régiek bővítése szükségek. A vízfolyásokat a visszaduzzasztási szakaszomrendezni, átépíteni kell. Ugyancsak kii­önálló tervezési feladatot jelent a 11. ütem által érintett Nagykanizsai MÁV fővonal védelmének biztosítása. Az építési terület egy részén ma természetvédel­mi terület van, egyedülálló madárvilággal, mely­nek átmentése az új létesítménybe ugyancsak megoldandó feladat. Végül szükséges, hogy a talaj vízviszonyok meg­változásának megismerhetőségéhez a jelenlegi álla­potot feltárjuk, talajvízszint-észlelő rendszer ki­építésével és még üzembehelyezés előtt több éves észlelési adatsorok gyűjtésével. A tervezett létesítmények közút, közúti híd építését is indokolják, valamint országos energia­ellátó vezetékeket is érintenek. Ezeknek a széles skálájú részlet feladatoknak a megoldásában számos szaktervező vállalat és intézmény résztvett. Közreműködésük, valamint a cikk elején felsorolt, a beruházás megalapozásá­ban résztvett nagyszámú intézmény aktív munká­ja a biztosítéka annak, hogy ez a természetbe való rendkívüli méretű beavatkozás végül is feladatát minél jobban és összehangoltabban láthassa el. Einige Fragen der Gewässerscbntz-Projektieriing des Kis-Balaton Szemerédi, ./. Dem weiteren Rückgang der Wasserqualität des Balaton Einhalt zu bieten, werden in der am ineisten gefährdeten Bucht von Keszthely Eingriffe vorgenom­men. Durch die Investitionen wird der einstige Röh­richt bei der Einmündung des Zala-Flusses in moderner Form wieder hergestellt, um mit der Nutzung von biologischen Prozessen die -die Wassergüte beeinträch­tigenden Nährstoffe im Wasser des Zala-Flusses zu eliminieren. Im Interesse einer baldigen Sanierung wird dieses Gewässerschutzsystem an der Mündungsstrecke in zwei Etappen ausgebaut. Die erste Baustufe wird voraussichtlich bereits Ende dieses Jahres in Betrieb gehen, während die Flutung der zweiten Baustufe voraussichtlich im Jahre 1987 begonnen werden kann. Bie Baumassnamen werden nur einen Teil der die Gewässergüte des Balaton angreifenden Einflüsse be­seitigen, so dass zur Erzeilung einer bedeutenden Besse­rung der Wasserbeschaffenheit noch koordinierte Massnahmen in anderen Bereichen erforderlich sind. Erst als Ergebnis gemeinsamer Massnahmen und Eingriffe ist zu erwarten, des der Rückgang der Wasser­güte in unserem Naturkleinod Balaton gestoppt und die Eignung des Sees zur Erholung aufrechterhalten werden kann. Die erwähnte Investition wird bedeutend zur Realisierung dieser Zielstellung beitragen. Einher és víz — Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből — Leonardo példája a folytonosság törvényére. Leonardo da Vinci (1452—1519) — feljegyzéseinek tanúsága szerint — helyesebben képzelte el és fogalmazta meg a nyíltfelszínű medrekben történő vízmozgás törvényszerű­séfjeit, mint bárki előtte és kortársai közül. Rendszerint minden megfigyelését, kísérletét maga végezte és min­dig természetes körülmények között. Több esetben írt a szabadfelszíni vízmozgásról és teljesen világos képe volt a folytonossár/ törvényéről, amelyet a következő szemléletes, ma is helytálló analógiával magyarázott meg: Képzeljünk el egy utcát, amelyiknek három szom­szédos, egymásban folytatódó szakasza különböző szélességű; az első, a legkeskenyebb, negyed olyan szé­lességű, mint a második, az pedig fele olvan széles mint a harmadik; mindhárom utcaszakasz tömve van egymás mellett szorosan, folyamatosan tovább haladó emberekkel; amíg a legszélesebb szakaszon haladó em­berek egyet lépnek előre, odáig a középső szakaszon levők kettőt, a legkeskenyebben levők pedig nyolcat; ez az arány megmarad bármilyen mozgásnál, amely külön­böző szélességű szakaszokon halad át" (Qidrotechnikai meliorácija c. szovjet szakfolyóirat és A. K. Biswas: History of hydrology, Amsterdam— London, 1970. c. műve nyomán.) dr. Szlávik Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom