Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

3. szám - Dr. Scheuer Gyula: A karszt és karsztos hévforrások osztályozása

136 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. Dr. Scheuer Gy.: A karszt és karsztos hévforrások keresztül keletkeztek és más típusú vizek és gázok is (C0 2) hozzá keveredtek. Ásványi sótartalmuk is rendszerint magas (1000 mg/l felett) és olyan ké­miai anyagokban is feldúsultak a Ca és a karbonát mellett (Na, SO/, Cl), amelyek a primer karsztvi­zekre nem jellemzőek. Karsztos eredetre származás­ra a koncentrált kis területre korlátozódó nagy vízhozam, esetleg a karbonátos tározó kőzetből történő közvetlen vízkilépés utal. E vizek már átmenetet képviselnek genetikailag a más típusú vizek felé. Ide sorolhatók általában a posztvulkáni tevékenység révén befolyásolt karsztos terüle­tek forrásai, valamint azok a jugoszláviai, görög­országi tengerparti, vagy tengerfenékről feltörő brack vízü karsztforrások is, amelyek primer karsztvíz és tengervíz a helyi adottságok függvé­nyében különböző mértékű keveredésből jönnek létre. 2.2. Karszthidrológiai és karszthidrodinamikai adottságok szerinti osztályozás. E csoportosításon belül két alapvető és lényeges szempont szerint történt a kategorizálás. Az első a vízhozam és az azzal kapcsolatosan jelentkező egyéb tulajdonságok. A, másik a forrá­sok hidrodinamikai adottságait veszi figyelembe. Miután a karsztforrások olyan természetes kon­centrált .vízkilépések, amelyek vízben oldódó kőzetekből származnak és miután* utánpótlásuk azok rés, repedés és karsztos üregrendszerein ke­resztül történik, a vízhozam ós az ezzel kapcsolatos egyéb adottságok egyik legfontosabb tipusjellem­zőjük. A hatalmas vízhozamok 15—20 m 3/sec. csak a vízben oldódó kőzetekhez kapcsolhatók, mert egyéb típusú vízvezető kőzetek vagy üledékek vízáteresztő tulajdonságaik révén ezt nem teszik lehetővé. Sok esetben a források hozama oly nagy, hogy patak vagy kisebb folyóként lépnek a fel­színre (Stromquelle). De természetesen kis víz­hozamú források is ismeretesek (1 kép). A hazai karsztforrások vízhozamuk alapján a külföldiek­hez viszonyítva (Jugoszlávia, Franciaország, Török­és Görögország) legnagyobb részben a kis és köze­pes nagyságrendűek csoportjába tartoznak. A víz­zain nagysága mellett jellemző még a karsztfor­rásokra a vízhozam tartóssága és ezen belül jelent­kező rendkívül változatos adottságok. Ilyennek ítélhető többek között a vízhozamban jelentkező intermittálás és az időszakos (epizodi­kus) források (2. kép), amelyeknek szintén több alaptípusa különböztethető meg. Á vízhozam alapján történt rendszerezésen túl­menően a 3. ábra tartalmazza még a hidrodinami­kai viszonyok felosztást is. Két nagy önálló rend­szert lehet megkülönböztetni még pedig a nyílt tükrű és a nyomás alatti rendszerekhez tartozó forrásokat. Ezeken belül többféle változatot lehet felismerni. 2.3. A kilépési hely, morfológiai helyzet és megjele­nési formák szerinti osztályozás. A 4. ábrán feltüntetett szempontok szerinti beosztásból és rendszerezésből látható, hogy a karsztforrások mennyire változatos helyeken és 1. kép. Kis vizhozamú Eszperantó forrás a Bükk-hegyse'gben Bild. 1. Esperantoquvllc mit kleiner Schüttung im Bükk-Gebirge 2. kép. Időszakos (epizodikus) alkalmanként működő lrnó forrás a Biikk-hegységben Bild. 2. Episodische 1 MO-Quelle im Bükk-Gebirge környezetben fakadhatnak. A fakadási hely figye­lembevételével . felszíni, vízalatti és felszínalatti forráskilépések különböztethetők meg. A források a szárazföldön majdnem minden morfológiai hely­zetben megtalálhatók. Ezek a C 11/1 és a C 11/2. számú ábra részeken kerültek összefoglalásra. A völgyfőben fakadó morfológiai helyzetű forrás fakadására a Latoruti vízfő forrást lehet példaként bemutatni (3. kép). Magasan az erózióbázis felett a völgyoldalakban felszínre lépőekre is számos eset figyelhető meg ( 4. kép). A karszt források jelentős része a vízalatt fakad. Így vannak tenger, tó, folyó alatti források. Ezek­nek nagyon sok változata fordulhat elő. Ezeket a változatokat kíséreltem meg a 4. ábra C 12 jelű részén összefoglalóan érzékeltetni. A tengeralatti­akra szép példákat találunk a jugoszláv és a görög tengerparton. A lagunában — laguna tavakban fakadók vannak a bolgár tengerpartnál, a folyó alattiakra pedig a közismert budapesti szökevény források említhetők. A karszt források megjelenés formái is rendkívül változatosak. A területi adottságok szerint meg­különböztethető egyedi forrás, forráscsoport ami­kor egy adott kisebb területen több forrás lép ki pl. a Lukács—Császár-fürdőnél. De elkülöníthető forrásterület amikor nagy területen pl. több km 2-en

Next

/
Oldalképek
Tartalom