Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
3. szám - Dr. Scheuer Gyula: A karszt és karsztos hévforrások osztályozása
136 Hidrológiai Közlöny 1985. 3. sz. Dr. Scheuer Gy.: A karszt és karsztos hévforrások keresztül keletkeztek és más típusú vizek és gázok is (C0 2) hozzá keveredtek. Ásványi sótartalmuk is rendszerint magas (1000 mg/l felett) és olyan kémiai anyagokban is feldúsultak a Ca és a karbonát mellett (Na, SO/, Cl), amelyek a primer karsztvizekre nem jellemzőek. Karsztos eredetre származásra a koncentrált kis területre korlátozódó nagy vízhozam, esetleg a karbonátos tározó kőzetből történő közvetlen vízkilépés utal. E vizek már átmenetet képviselnek genetikailag a más típusú vizek felé. Ide sorolhatók általában a posztvulkáni tevékenység révén befolyásolt karsztos területek forrásai, valamint azok a jugoszláviai, görögországi tengerparti, vagy tengerfenékről feltörő brack vízü karsztforrások is, amelyek primer karsztvíz és tengervíz a helyi adottságok függvényében különböző mértékű keveredésből jönnek létre. 2.2. Karszthidrológiai és karszthidrodinamikai adottságok szerinti osztályozás. E csoportosításon belül két alapvető és lényeges szempont szerint történt a kategorizálás. Az első a vízhozam és az azzal kapcsolatosan jelentkező egyéb tulajdonságok. A, másik a források hidrodinamikai adottságait veszi figyelembe. Miután a karsztforrások olyan természetes koncentrált .vízkilépések, amelyek vízben oldódó kőzetekből származnak és miután* utánpótlásuk azok rés, repedés és karsztos üregrendszerein keresztül történik, a vízhozam ós az ezzel kapcsolatos egyéb adottságok egyik legfontosabb tipusjellemzőjük. A hatalmas vízhozamok 15—20 m 3/sec. csak a vízben oldódó kőzetekhez kapcsolhatók, mert egyéb típusú vízvezető kőzetek vagy üledékek vízáteresztő tulajdonságaik révén ezt nem teszik lehetővé. Sok esetben a források hozama oly nagy, hogy patak vagy kisebb folyóként lépnek a felszínre (Stromquelle). De természetesen kis vízhozamú források is ismeretesek (1 kép). A hazai karsztforrások vízhozamuk alapján a külföldiekhez viszonyítva (Jugoszlávia, Franciaország, Törökés Görögország) legnagyobb részben a kis és közepes nagyságrendűek csoportjába tartoznak. A vízzain nagysága mellett jellemző még a karsztforrásokra a vízhozam tartóssága és ezen belül jelentkező rendkívül változatos adottságok. Ilyennek ítélhető többek között a vízhozamban jelentkező intermittálás és az időszakos (epizodikus) források (2. kép), amelyeknek szintén több alaptípusa különböztethető meg. Á vízhozam alapján történt rendszerezésen túlmenően a 3. ábra tartalmazza még a hidrodinamikai viszonyok felosztást is. Két nagy önálló rendszert lehet megkülönböztetni még pedig a nyílt tükrű és a nyomás alatti rendszerekhez tartozó forrásokat. Ezeken belül többféle változatot lehet felismerni. 2.3. A kilépési hely, morfológiai helyzet és megjelenési formák szerinti osztályozás. A 4. ábrán feltüntetett szempontok szerinti beosztásból és rendszerezésből látható, hogy a karsztforrások mennyire változatos helyeken és 1. kép. Kis vizhozamú Eszperantó forrás a Bükk-hegyse'gben Bild. 1. Esperantoquvllc mit kleiner Schüttung im Bükk-Gebirge 2. kép. Időszakos (epizodikus) alkalmanként működő lrnó forrás a Biikk-hegységben Bild. 2. Episodische 1 MO-Quelle im Bükk-Gebirge környezetben fakadhatnak. A fakadási hely figyelembevételével . felszíni, vízalatti és felszínalatti forráskilépések különböztethetők meg. A források a szárazföldön majdnem minden morfológiai helyzetben megtalálhatók. Ezek a C 11/1 és a C 11/2. számú ábra részeken kerültek összefoglalásra. A völgyfőben fakadó morfológiai helyzetű forrás fakadására a Latoruti vízfő forrást lehet példaként bemutatni (3. kép). Magasan az erózióbázis felett a völgyoldalakban felszínre lépőekre is számos eset figyelhető meg ( 4. kép). A karszt források jelentős része a vízalatt fakad. Így vannak tenger, tó, folyó alatti források. Ezeknek nagyon sok változata fordulhat elő. Ezeket a változatokat kíséreltem meg a 4. ábra C 12 jelű részén összefoglalóan érzékeltetni. A tengeralattiakra szép példákat találunk a jugoszláv és a görög tengerparton. A lagunában — laguna tavakban fakadók vannak a bolgár tengerpartnál, a folyó alattiakra pedig a közismert budapesti szökevény források említhetők. A karszt források megjelenés formái is rendkívül változatosak. A területi adottságok szerint megkülönböztethető egyedi forrás, forráscsoport amikor egy adott kisebb területen több forrás lép ki pl. a Lukács—Császár-fürdőnél. De elkülöníthető forrásterület amikor nagy területen pl. több km 2-en
