Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Máté Mihály: A közép-békési regionális vízellátó rendszer számítógépes hidraulikai vizsgálatának tapasztalatai
114 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Máté M.: A közép-békési regionális } KÓROSLADÁNY SZEGHALOM OKANY ( VÉSZTŐ SZEGHALOM EXPRESS VEZETEK KOOPERÁCIÓS LEHETOSEG ELLATASI ÖVEZET HATARA I. libra. Regionális vízellátó rendszer helyszínrajzi vázlata Abb.l. Das regionale Wasserversorgungssystem vízszállítási igények alapján adtam meg, figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy a hidraulikai vizsgálat közben a nagyobb átmérők felé még módosíthatók. Az így kialakított hálózati modell 310 csomópontból, 300 ágból, 12 magastározóból, 3 központi vízműtelepből és 2 átemelőtelepből áll. 3. Számítógépes vizsgálat 3.1. Célja, módszere A vizsgálat alapvető célja az volt, hogy feltárja a rendszer működését, meghatározza a meglévő csővezetékek szükséges rekonstrukcióját, a távvezetékek átmérőjét és kapcsolatát a belső hálózattal, valamint rámutasson a rendszer szabályozási pontjaira és azok hidraulikailag igényelt — tartományára. A három ellátási övezetre bontott rendszert övezetenként külön-külön vizsgáltam. Az adott üzemállapotoknak megfelelő fogyasztási értékek csomópontra koncentrált kivételként (Békéscsaba, Békés ipar és intézményi) és vezetékhosszak arányában (települések kommunális fogyasztási körzetei) kerültek elosztásra. A három övezet különböző súlyt'] modellezési és hidraulikai problémát jelentett a vizsgálatok során. Legegyszerűbben a mezőberényi övezetet lehetett ellenőrizni, ahol a rendszert csak egy szivattyúegység táplálja meg. így az övezet üzemének változatai csak a mértékadó üzemállapotokra korlátozódnak. A sarkadi övezet vonatkozásában a variációs lehetőségek kibővültek, mivel a rendszerre két szivattyúegység dolgozik. E vonatkozásban a békéscsabai övezet különösen nagy számú variációs lehetőséget jelentett, mivel a rendszert hat szivattyúegység táplálja meg és a három alapvízmű közötti kapcsolat (express vezeték) miatt az egyes vízműtelepekről bejuttatható vízmenynyiségnek is számtalan variációja lehetséges. Mivel az üzemállapotok vizsgálatánál a rendszerbe együttesen bevitt vízmennyiséget (eredő szivattyúzás) kaptam meg, ezért azt el kellett osztani az egyes szivattyúegységek között. Az elosztásnál azt az elvet követtem, hogy a hálózat hidraulikai terhelhetőségének határáig a leggazdaságosabb (egyszeri átemelés) üzemmódot alkalmazzam. Ez csak a vizsgálat folyamatában végzett fokozatos közelítéssel volt elérhető. A békéscsabai övezetnél külön problémaként jelentkezett a másik két övezetnek átadott vízmennyiségek hidraulikai feltételeinek értelmezése. A rendszer ezen pontjain a vizsgálat során arra törekedtem, hogy a feltételezett szabályozás két szélső állapotánál feltárjam a rendszer hidraulikai viszonyait. Minden üzemállapotot két változatban vizsgáltam, úgymint:
