Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
102 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Dr. Scheuer Gy. és mlctsai: A pécsi Tettye karsztforrás [5] Fudú J-: Magyarország éghajlata in Magyarország természeti és gazdaságföldrajza. Tankönyvkiadó. Budapest, p. 45—81. 1968. [6] Hajósy F.: Magyarország csapadékviszonyai. Magyarország éghajlata. OMI 6. sz. 1952. Budapest. [7] Jakucs L.: A karsztok morfogenetikája, Földrajzi Monográfiák. VIII. k. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1971. [8] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. [9] Kessler H.: A beszivárgási százalék és a tartósan kiterínelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények, 2. p. 1 17— 123 1954. [10] Lémg 8.: Az éghajlati elemek együttes változásai hazánkban és ezek következményei, in Válogatott fejezetek az általános természeti földrajzból. Tankönyvkiadó. Budapest, p. 117—134. 1968. [11 }OMI: Magyarország éghajlati Atlasza.' II. k. Akadémiai Kiadó. Budapest, 19(58. [12] Pálfy M.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához. Hidrológiai Közlöny, 10. p. 37—42. 1930. [13] Péezely Gy.: A szubmediterrán típusú csapadékjárás gyakorisága Magyarországon. Időjárás 64. évf. 6. sz. p. 342—347. I960. [141 Péezely Gy.: Magyarország éghajlata, in Éghajlattan. Tankönyvkiadó. Budapest, p. 258—284. 1981. [15] Pócs T.: Dél-Dunántúl flóra vidéke. Villányi hegység. Mecsek. Növényföldrajz, Társulástan és Ökológia, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 145—146. 1981. [16] Réthly A.: Budapest éghajlata, Budapest., 1947. [17] Réthly A.—Bacsó N.: Időjárás-Éghajlat (%Í Magyarország éghajlata. Budapest, 1938. [18] RónaZs.: Magyarország éghajlata, Budapest, 1907. [19] Rónai A.: Negyedkori üledékképzódés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. MÄFJ Évkönyv, 56. p. 357. 1972. Budapest. [20] Rónaki L.: A pécsi Mecsek karsztjának és karsztvizének védelme a víz nyomjelzési vizsgálatok ismeretében. Hidrológiai Tájékoztató, p. 45—49 1977. [21] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Műszaki Köynvkiadé). Budapest, 1962. [22] Simor F.: Pécs éghajlata, In Geographica Pannonica. I. kötet. Pécs, 1935. [23] Simor F.: A baranyai szigethegység és a Dráva menti síkság éghajlata, in MTA DTI „Értekezések 1963" Dunántúli tudományos gyíijtemény. 48. Series Geogr. 26. 1963. [24 ] Simor F.: Adatok a Délkelet-Dunántúl éghajlatához, in MTA DTI „Értekezések 1964—65" Dunántúli tudományos gyűjtemény 59. Series Geogr. 32. 1964—65. [25] Szabó P. Z.: A mecseki karsztvíz. Hidrológiai Közlöny, 20. p. 3—12. 1940. [26] Vadász E.: A Mecsek hegység. Magyar Tájak földtani leírása. MÁFI kiadás. 1940. Budapest. [27] Zólyomi B.: Budapest és környékének természetes növénytakarója, in Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 511—520. 1958. Ember és víz — ; Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből — Az első kapavágás. Az ember és a víz kapcsolatának minden bizonnyal egyik legelső ábrázolása a történelemben ie. 3000 körűire tehető, egy egyiptomi királyi díszbuzogányon lévő dombormű. A fáraók első dinasztiáját megelőzően, a Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítése előtti időkben uralkodott az a király, akinek nevét a Skorpió hieroglifával írták. (A skorpió vagy magát a királyt jelképezi, vagy a Felső-Egyiptomban vezető szerepet betöltő törzsét, amelynek élén állt.) A korabeli művész a későbbi fáraók öltözékében, Abhängigkeit des Scliiittuiigs-Regimes der TettyeQuelle in Pees von den Niederseil lag Verhältnissen Dr. Scheuer, Gy. — Aujeszky, G. —Kraft, J. Die Tettye-Karstquelle entspringt in 234 m ii. A. im NO der Stadt Pécs in Südungarn, an der Sündflanke des Mocsekgebirges aus triasischem (Anisus-)Kalkstein. Die Quelle wurde 1892 eingefasst und steht seither im Dienste der städtischen Wasserversorgung. Seit Herstellung der Quellfassung wird die Schüttung laufend gemessen. Der Erguss ist stark veränderlich und hauptsächlich von den einsickernden Niederschlägen abhängig. Ausser der Niedeschlagsmenge ist also auch deren jahreszeitliche Verteilung für die Gestaltung der Ergiebigkeit entscheidend. In Ungarn wird das Wetter durch die zeitweilg die •Oberhand gewinnenden Luftmassen verschiedenen Ursprungs bestimmt. Somit gestaltet sich die Witterung nach jener der Ursprungsgebiete der gerade vorherrschenden klimatischen Zone. Dieser entspricht auch die Menge und saisonale Verteilung der Niederschläge. Das Niederschlagregime wurde aufgrund der in Pécs gemessenen monatlichen Niederschlagsummen der 1871—1981 vergangeneó 1 I I Jahre untersucht. Hierbei wurden aus Jahrgängen mit annähernd identischer Niederschlags verteil i mg Regimetypen abgeleitet. .Je nachdem zu welcher Jahreszeit das Niederschlagmaximum abging, unterschieden wir 4 Haupttypen (mit Niederschlagmaxima im Winter, im Frühjahr, im Sommer und im Herbst). Innerhalb diesen konnten nach dem Zeitpunkt der Zweitrnaxima 13 Subtypen erkannt werden. Eine Auswertung der Daten ergab, dass einigermassen an das submediterrane Klima charakteristische Niederschlagsverteilung in etwa 40% der Untersuchungsjahre zu verzeichnen war. Dies erklärt schon, warum im Mecsek-Gebirge so viele für das mediterrane bzw. submediterrane Klima charakteristische Pflanzenarten vorkommen. Die Eigenarten der Niederschlagsverteilung machen sich auch im Verlauf der Schüttungen der TettyeQuelle fühlbar. Die Quellergüsse wurden anhand der monatlichen Schüttungen der 88 Jahre zwischen 1893—1980 geprüft. Aufgrund des Eintritts der Abflussspitzen und Sekundärmaxima wurden wiederum 4 Haupttypen und insgesamt 9 Subtypen unterschieden. Festgestellt wurde, dass auch in den Quellergüssen die Einwirkung der für das mediterrane-submediterrane Klima kennzeichnenden Niederschlagverteilung am augenscheinlichsten war. Die submediterrane Niederschlagverteilung ist hinsichtlich Einsickerung günstig, weil infolge der Niederschlagmaxima im Herbst, des folgenden milderen und fallweise niederschlagreichen Winters, sodann der neueren Niederschlagspitze Frühjahr der grössere Anteil der jährlichen Niederschläge ausserhalb der Vegetationsperiode mit hoher Evaporation fällt. Die im Regime der Tettye-Quelle auf Einfluss der submediterranen Niederschlag Verteilung erscheinenden Eigenartigkeiten sind in erster Reihe für den SW-Teil Ungarns charakteristisch und können eher mit den jugoslawischen Karstquellen verglichen werden, als mit den anderen ungarischen Karstquellengebieten, in denen die Auswirkungen der für diese kennzeichnenden Niederschlagverhältnisse im Regime der Karstqüellen züm Ausdruck kommen. rövid kötényben, állatfarokkal, fején Felső-Egyiptom fehér (ezüst) koronájával (legömbölyített csúcsi'i hegyes sisakkal) ábrázolta, körötte a népet jelképező hieroglifák. Kezében háromszögletű kapa, egy csatorna partján áll, s a földművelés megkezdésének ünnepen vesz részt, az öntöző csatornából vizet vezet a földekre. Ez a termékenységi ritus legrégibb ábrázolása — az első kapavágás. Az ilyen pillanatok ünnepélyessége a mai napig megmaradt — megtiszteltetés elvégezni az első kapavágást, elhelyezni egy épület alapkövét. (A Gidrotechnika i Meliorácija és Kákosy László: Hé fiai c. könyve nyomán.) > ' dr.Szlávik Lajos