Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

102 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. Dr. Scheuer Gy. és mlctsai: A pécsi Tettye karsztforrás [5] Fudú J-: Magyarország éghajlata in Magyarország természeti és gazdaságföldrajza. Tankönyvkiadó. Budapest, p. 45—81. 1968. [6] Hajósy F.: Magyarország csapadékviszonyai. Ma­gyarország éghajlata. OMI 6. sz. 1952. Budapest. [7] Jakucs L.: A karsztok morfogenetikája, Földrajzi Monográfiák. VIII. k. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1971. [8] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. [9] Kessler H.: A beszivárgási százalék és a tartósan kiterínelhető vízmennyiség megállapítása karszt­vidéken. Vízügyi Közlemények, 2. p. 1 17— 123 1954. [10] Lémg 8.: Az éghajlati elemek együttes változásai hazánkban és ezek következményei, in Válogatott fejezetek az általános természeti földrajzból. Tan­könyvkiadó. Budapest, p. 117—134. 1968. [11 }OMI: Magyarország éghajlati Atlasza.' II. k. Akadémiai Kiadó. Budapest, 19(58. [12] Pálfy M.: Adatok Pécs környékének hidrológiá­jához. Hidrológiai Közlöny, 10. p. 37—42. 1930. [13] Péezely Gy.: A szubmediterrán típusú csapadék­járás gyakorisága Magyarországon. Időjárás 64. évf. 6. sz. p. 342—347. I960. [141 Péezely Gy.: Magyarország éghajlata, in Éghaj­lattan. Tankönyvkiadó. Budapest, p. 258—284. 1981. [15] Pócs T.: Dél-Dunántúl flóra vidéke. Villányi hegy­ség. Mecsek. Növényföldrajz, Társulástan és Öko­lógia, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 145—146. 1981. [16] Réthly A.: Budapest éghajlata, Budapest., 1947. [17] Réthly A.—Bacsó N.: Időjárás-Éghajlat (%Í Ma­gyarország éghajlata. Budapest, 1938. [18] RónaZs.: Magyarország éghajlata, Budapest, 1907. [19] Rónai A.: Negyedkori üledékképzódés és éghaj­lattörténet az Alföld medencéjében. MÄFJ Év­könyv, 56. p. 357. 1972. Budapest. [20] Rónaki L.: A pécsi Mecsek karsztjának és karszt­vizének védelme a víz nyomjelzési vizsgálatok ismeretében. Hidrológiai Tájékoztató, p. 45—49 1977. [21] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanul­mányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Mű­szaki Köynvkiadé). Budapest, 1962. [22] Simor F.: Pécs éghajlata, In Geographica Pan­nonica. I. kötet. Pécs, 1935. [23] Simor F.: A baranyai szigethegység és a Dráva menti síkság éghajlata, in MTA DTI „Értekezések 1963" Dunántúli tudományos gyíijtemény. 48. Series Geogr. 26. 1963. [24 ] Simor F.: Adatok a Délkelet-Dunántúl éghajlatá­hoz, in MTA DTI „Értekezések 1964—65" Dunán­túli tudományos gyűjtemény 59. Series Geogr. 32. 1964—65. [25] Szabó P. Z.: A mecseki karsztvíz. Hidrológiai Közlöny, 20. p. 3—12. 1940. [26] Vadász E.: A Mecsek hegység. Magyar Tájak földtani leírása. MÁFI kiadás. 1940. Budapest. [27] Zólyomi B.: Budapest és környékének természetes növénytakarója, in Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 511—520. 1958. Ember és víz — ; Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből — Az első kapavágás. Az ember és a víz kapcsolatának minden bizonnyal egyik legelső ábrázolása a történe­lemben ie. 3000 körűire tehető, egy egyiptomi királyi díszbuzogányon lévő dombormű. A fáraók első dinasztiá­ját megelőzően, a Felső- és Alsó-Egyiptom egye­sítése előtti időkben uralkodott az a király, akinek nevét a Skorpió hieroglifával írták. (A skorpió vagy magát a királyt jelképezi, vagy a Felső-Egyiptomban vezető szerepet betöltő törzsét, amelynek élén állt.) A korabeli művész a későbbi fáraók öltözékében, Abhängigkeit des Scliiittuiigs-Regimes der Tettye­Quelle in Pees von den Niederseil lag Verhältnissen Dr. Scheuer, Gy. — Aujeszky, G. —Kraft, J. Die Tettye-Karstquelle entspringt in 234 m ii. A. im NO der Stadt Pécs in Südungarn, an der Sündflanke des Mocsekgebirges aus triasischem (Anisus-)Kalkstein. Die Quelle wurde 1892 eingefasst und steht seither im Dienste der städtischen Wasserversorgung. Seit Hers­tellung der Quellfassung wird die Schüttung laufend gemessen. Der Erguss ist stark veränderlich und hauptsächlich von den einsickernden Niederschlägen abhängig. Ausser der Niedeschlagsmenge ist also auch deren jahreszeitliche Verteilung für die Gestaltung der Ergiebigkeit entscheidend. In Ungarn wird das Wetter durch die zeitweilg die •Oberhand gewinnenden Luftmassen verschiedenen Ur­sprungs bestimmt. Somit gestaltet sich die Witterung nach jener der Ursprungsgebiete der gerade vorherr­schenden klimatischen Zone. Dieser entspricht auch die Menge und saisonale Verteilung der Niederschläge. Das Niederschlagregime wurde aufgrund der in Pécs gemessenen monatlichen Niederschlagsummen der 1871—1981 vergangeneó 1 I I Jahre untersucht. Hierbei wurden aus Jahrgängen mit annähernd identischer Niederschlags verteil i mg Regimetypen abgeleitet. .Je nachdem zu welcher Jahreszeit das Niederschlagmaxi­mum abging, unterschieden wir 4 Haupttypen (mit Niederschlagmaxima im Winter, im Frühjahr, im Sommer und im Herbst). Innerhalb diesen konnten nach dem Zeitpunkt der Zweitrnaxima 13 Subtypen erkannt werden. Eine Auswertung der Daten ergab, dass einigermassen an das submediterrane Klima charakteristische Niederschlagsverteilung in etwa 40% der Untersuchungsjahre zu verzeichnen war. Dies erklärt schon, warum im Mecsek-Gebirge so viele für das mediterrane bzw. submediterrane Klima charak­teristische Pflanzenarten vorkommen. Die Eigenarten der Niederschlagsverteilung machen sich auch im Verlauf der Schüttungen der Tettye­Quelle fühlbar. Die Quellergüsse wurden anhand der monatlichen Schüttungen der 88 Jahre zwischen 1893—1980 geprüft. Aufgrund des Eintritts der Abfluss­spitzen und Sekundärmaxima wurden wiederum 4 Haupttypen und insgesamt 9 Subtypen unterschieden. Festgestellt wurde, dass auch in den Quellergüssen die Einwirkung der für das mediterrane-submediterrane Klima kennzeichnenden Niederschlagverteilung am augenscheinlichsten war. Die submediterrane Nieder­schlagverteilung ist hinsichtlich Einsickerung günstig, weil infolge der Niederschlagmaxima im Herbst, des folgenden milderen und fallweise niederschlagreichen Winters, sodann der neueren Niederschlagspitze Frühjahr der grössere Anteil der jährlichen Nieder­schläge ausserhalb der Vegetationsperiode mit hoher Evaporation fällt. Die im Regime der Tettye-Quelle auf Einfluss der submediterranen Niederschlag Verteilung erscheinenden Eigenartigkeiten sind in erster Reihe für den SW-Teil Ungarns charakteristisch und können eher mit den jugoslawischen Karstquellen verglichen werden, als mit den anderen ungarischen Karstquellengebieten, in denen die Auswirkungen der für diese kennzeichnen­den Niederschlagverhältnisse im Regime der Karst­qüellen züm Ausdruck kommen. rövid kötényben, állatfarokkal, fején Felső-Egyiptom fehér (ezüst) koronájával (legömbölyített csúcsi'i hegyes sisakkal) ábrázolta, körötte a népet jelképező hierogli­fák. Kezében háromszögletű kapa, egy csatorna part­ján áll, s a földművelés megkezdésének ünnepen vesz részt, az öntöző csatornából vizet vezet a földekre. Ez a termékenységi ritus legrégibb ábrázolása — az első kapavágás. Az ilyen pillanatok ünnepélyessége a mai napig meg­maradt — megtiszteltetés elvégezni az első kapavágást, elhelyezni egy épület alapkövét. (A Gidrotechnika i Meliorácija és Kákosy László: Hé fiai c. könyve nyomán.) > ' dr.Szlávik Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom