Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Dr. Scheuer Gyula–Aujeszky Géza–Kraft János: A pécsi Tettye karsztforrás hozamjárásának összefüggése a csapadékviszonyokkal
Dr. Scheuer Gy. és mktsai: A pécsi Tettye karsztforrás Hidrológiai Közlöny 1985. 2. s ä. 97 2. táblázat A Tettye forrás 88 é\i (18HH—1980) hozamadataiból szerkesztett víz,járási típusok iisszefogluló táblázata Zusammenfassende Tabelle der aufgrund der 88, jährigen Sehiiltungsdaten der Teüye-Quelle Átlag alatti hozam Átlag feletti hozam {niVév] [m'/év] Jel Tipus [db] m kevés «00 ezer m 3/év alatt ,, . bőséges elégséges 20 mill n, 3 átlagig /évig nagy 20 mill. m 3/év felett [db] [%] [db] [%] [db] [%] [db] I%1 I l 2 Decemberi teli maximum csúccsal Téleleji januári, februári csúccsal 5 9 5,70 10,20 l 1,14 3 7 3,42 7,98 1 1,14 1 1,14 1 1,14 ÖSSZESEN 14 10,0 1 1,14 10 11,4 2 2,28 1 1,14 1 2 3 4 Tavaszi maximum Tavaszi maximum teli másodmaximum (januári, februári csúccsal) Tavaszi maximum téli másodmaximum (decemberi csúccsal) Tavaszi maximum nyári másodmaximum Tavaszi maximum őszi másodmaxiinum 15 20 11 17,1 22,80 12,5 3 1 3 3,42 1,14 3,42 11 9 2 12,54 10,20 1 2,28 : 1 1,14 [5 0,84 2 2,28 4 4 4,50 4,50 5 Tavaszi maximum Tavaszi maximum teli másodmaximum (januári, februári csúccsal) Tavaszi maximum téli másodmaximum (decemberi csúccsal) Tavaszi maximum nyári másodmaximum Tavaszi maximum őszi másodmaxiinum 14 4 16,0 4,0 — — 7 2 7,98 í 2,28 5 5,70 1 1,14 2 1 2,28 1,14 ÖSSZESEN '(>4 73,0 7 7,98 31 35,34 1í 5 17,30 11 12,54 3 1 Nyári maximum tavaszi másodmaximum 3 3,42 1 1,14 1 1,14 1 1,14 ÖSSZESEN 3 3,42 1 1,14 1 1,14 1 1,14 4 Öszi maximum tavaszi másodmaximum 1 1,14 l 1,14 5 Jellegtelen 6 0,84 3 3,42 — — : i 3,42 — — ÖSSZESÍTÉS 88 100 11 12,64 43 49,02 21 24,2 13 14,82 továbbá a tél enyhe. Súllyal a nagy novemberi csapadék játszik jelentős szerepet. Ennek megfelelően a beszivárgás úgy alakul, hogy a késő őszi és tél eleji csapadék már ugyanabban az évben beszivárog a rendszerbe és növekvő decemberi hozam mellett a maximum januárban — vagy elhúzódóan februárban alakul ki. Ilyen esetekben a maximum előtti hónapokban is a hozam értékei magasak (8. ábra, 2. sz. diagramja). A második esetben a tél végi (február) maximumok olyan éghajlati hatásokra vezethetők vissza, amikor az őszi csapadék átlagos, a decemberi és a januári csapadék pedig hó formájában tározódik. Erre egy nagy csapadék ú és enyhe február következik, mely összetevőknek hatására a forrásnál télvégi forráshozam maximum alakul ki. A fenti megállapításokat a •>. ábra grafikonjai is alátámasztják. A téli forráshozam maximumok kialakulását (az összes esetek 16%-a) Pécs és környéke esetenként jellemző éghajlati adottságaiból (szubmediterrán, mediterrán) következő őszi és téli meteorológiai tényezők okozzák, melyek ilyen esetekben erőteljesebben jelentkeznek (jelentős őszi, téli csapadék és enyhébb tél). 3.3.2. Tavaszi hozammaximumok. A forráshozamoknál a maximum leggyakrabban a tavaszi hónapokban következik be. Ezeket vizsgálva megállapítható, hogy ezen belül a forrás hozam járásában ötféle altípus különböztethető meg (8. ábra és 2. táblázat). Megfigyelhető^ csak tavaszi maximumú évek, amikor az évi maximum valamelyik tavaszi hónapra esik. Ezek száma 15, ezen belül a maximum 4 esetben márciusra, 8 alkalommal áprilisra esett, és csak háromszor következett be májusban. Összevetve a forrás vízjárást a csapadékviszonyokkal megállapítható, (10. ábra), hegy e típusú hozamalakulást az előző évi átlagos őszi csapadékosság, átlagos vagy kissé átlag feletti téli csapadék okozza, fgy az őszi csapadék kellően átáztatta — telítette a karsztos vízgyűjtő teiiilet talajtakaróját, majd a felhalmozódott hó elolvadását követően nagyarányú beszivárgás következett be a karsztrendszerbe, aminek eredményeként kialakultak a tavaszi hónapokra eső forráshozam maximumok. Részletesebben vizsgálva megállapítható, hegy a márciusi maximumot átlag feletti jan.—febr. csapadék okozza enyhe februárral, ami azt jelenti, hogy a decemberben, januárban leesett hó februárban elolvadt és erre még ráhalmt zódott február és március csapadéka. Az áprilisi maximumok kialakulását az ck< zza a forrásnál, hegy az átlagos mennyitégű leli l ó február végén, márciusban eh ad cl. A téli csapadék tehát felhalmozódik és cs ak k< ía tavasszal olvad cl. Ehhez hezzájái ul még az áprilisi hónap csapadékának átlag feletti mennyisége is.
