Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Tevanné Bartalis Éva: Egyes környezeti tényezők és biológiai mutatók egybevetése a Duna rajkai és bajai szelvényében
94 Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. Tevan né Bartalis É.: Környezeti tényezők és biológiai mutatók '. táblázat Környezeti és biológiai mutatók évszakonkénti változása (1976—1980 átlagértékei) Tabelle 2. Jahreszeitliche Änderungen der biologischen und Umwelt (Durchschnittswerte 1976 — 1980) TAVASZ [%] NYÁR [%] ősz [%] TÉL R%] Q R 1908 1958 1086 1521 + 30,1 rm 3/s] 13 2707 + 41,8 2619 + 33.7 1646 + 51,6 2055 + 30,1 [°C] víz R 9,6 16,4 11,9 2,6 [°C] víz B 10,4 + 8,2 19,3 + 17,7 12,1 4 1,7 2,4 - 1,7 NapsüR 191 242 1 18 54 tés, óra B 193 + 1,0 259 + 6,6 137 + 16,1 68 + 25,9 Klorofill R 48,7 37,6 34,1 7,7 [mg/m 3] B 58,4 + 19,9 59,6 + 58,5 62,9 + 85,0 9,6 + 27,0 SzaprobiR 2,47 2,22 2,51 2,90 tás [S°] B 2,50 + 1,2 2,29 + 3,1 2,45 - 2,40 2,77 - 4,5 NO 3R 9,34 + 1,2 5,84 7,70 1 1,59 [ing/1] B 9,86 ' + 5,6 5,84 0 7,69 0 11,04 -4,7 PO 3" R 0,51 0,47 0,70 0,76 1 mg//l] B 0,56 + 9,8 0,39 - 17,0 0,37 -47,1 0,54 -28,9 KOI R 18,3 + 9,8 17,6 17,3 19,8 [mg/l] B 23,6 + 30,0 21,6 + 22,7 18,3 + 5,8 ' 21,1 + 6,6 R = RAJ KA 1 :J:Í adat B = BAJA ] 27 adat kátor jellegű fi to plankton szervezetek nagy tömege miatt a Duna szaprobitása beta-mezoszaprobikus állapotra változik. A KOI-val mért szervesanyag-tartalom minden évszakban nagyobb a bajai szelvényben. A KOI/t koncentráció az alsó szakaszon nemcsak a magyarországi vízgyűjtő területről bekerülő allochton szerves anyagok miatt emelkedik meg, hanem jelentős százalékban a folyóban termelődő szerves anyag miatt is. (Az a-klorofi II-tartalom alapján becsült „élő" szervesanyag-tartalom elérheti a KOI* 30%-átis). Noha a magyarországi szakaszon a használt víz bevezetésekkel a folyó tápanyagterhelése is növekszik, az országhatárt elhagyó vízben a N0 3~ koncentrációja nem, vagy alig változott az utóbbi öt évben, a P0 3 4~ koncentráció pedig elsősorban ősszel jelentős mértékben (47,1%) csökkent. A hidrometeorológiai tényezők közül az utóbbi öt évben tavasszal és nyáron nagyobb vízhozamok, ősszel kisvizek voltak jellemzők. Az egyes évszakokban 30—50%-kal volt nagyobb a vízhozam Bajánál a vízmintavételek idején, mint a Rajkai szelvényben. Az ábrák és a táblázat adatai szerint a Duna-víz az alsó szakaszon jobban felmelegszik, nyáron több fokkal is, a napsütéses órák száma ősszel és télen több, mint Rajkánál. 3. táblázat A rajkai és bajai szelvény egyes környezeti és biológiai paraméterei a vegetáció időszakban (1976—1980) Tabelle 3. Einige biologische und Umweltparameter in den Pegelprof ilen Rajka und Baja in der V egetationsperiode (1976—1980) Átlag X Minimum Maximum a [%] a-klorofill mg/m 3 • RAJKA 59,9 30,0 196,0 29,8 BAJA 105,0 28,6 186,0 41,9 + 75,2 Q, vízhozam [m 3/s] RAJKA 1648 848 2763 565 BAJA 1989 1050 3000 558 + 20,7 . Vízhőmérséklet [°C] RAJKA 13,8 1 • 2,6 22 2 4,4 BAJA 15,7 2 2 25,0 4,8 + 13,8 Szaprobitás index, S RAJKA 2,36 2,io 2,70 0,155 BAJA 2,40 2,00 2,50 0,113 + 1,7 NO^ri.g/l] RAJKA 7,60 2,8 16,5 2,74 . BAJA 6,66 2,8 12,0 2,41 -12,4 p.or/rmg/i] RAJKA 0,48 0,20 • 0,80 0,131 BAJA 0,35 0,06 0,60 0,120 -27,0 KOIk [mg/l] RAJKA 18,02 12 26 3,53 BAJA 22,39 ' 12 33 5,61 + 24,2 Rajka 59 adat Raja 5tí adat
