Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
2. szám - Dr. Fodor Tamásné–dr. Scheuer Gyula: A Tihanyi forrásüledékek paleohidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója
88 Hidrológiai Közlö rvy 1984. 2. sz. Dr. Fodorné—dr. Scliever: A tihanyi forrásüledékek rekons trukciója nagyobb mélységben lévő kőzetekből (kristályos alaphegység, permi homokkő) történt. Részben ezekben tározódott rés- és hasadékvizek, részben pedig a magasabb víztartók vizei képezték együttesen azt a mennyiséget, amelyek mint források a felszínre törtek. A forrásvizeknek tevékenységük második felében kimutatott lehűlése — a növények megjelenése — azt jelzi, hogy azoknál a felszínközeli hatás — talaj- és rétegvizek — már jobban érvényesült. A jelentős forrástevékenység is azt mutatja, hogy egy meghatározott ideig megfelelő összhang alakult ki a mélyből származó anyagok és a hidrogeológiai adottságok között. Amikor ez az összhang felbomlott, részben mert a vulkáni utóműködés lanyhult és módosult, részben pedig a vízföldtani adottságok is megváltoztak, ezért szűntek meg a források működni. A legújabb földtani vizsgálatok szerint [23J a forráskúpok különböző korú és kifejlődésű üledékre települnek, eltekintve a nem nagy vastagságú tavi üledékösszlettől. A forráskúpok egy része bazalttufán, a másik részük pedig a felsőpannóniai üledékösszleten helyezkednek el. A gejzírek működéséhez többek között megfelelő méretű vízvezető járatrendszer szükséges, ahol az esetenként, fellövelődő víz átmelegszik és tározódik. A bazalttufán települő kúpokat létrehozó vizek feláramlása a kőzet rései mentén könnyen magyarázható. Nehezebb a „Gejzírmező" forráskúpjainak vízutánpótlódását biztosító járatok kialakulását értelmezni, miután ezek már nem vulkáni kőzeteken, hanem felsőpannóniai rétegeken települnek. Az összlet agyagból, kőzetlisztből, és homokrétegekből ál], amelyeknek kőzetfizikai tulajdonságai nem kedveznek az ilyen rések kialakulásának (folyósodás, képlékenység). Ezért ilyen nagyszámú bő vízszállíté) járatok — a kúpok nagyságából és fejlettségéből ítélve — létrejöttének más magyarázatot kell keresni. Valószínűsíthető, hogy a „gejzírmező" alatt a felszín közelében a felsőpannóniai üledékekbe behatolt és megakadt vulkáni kőzet van, és ebben kialakult repedések mentén tette meg a víz útjának nagy részét. 4. A forrásüledékek megjelenésforniái A hévízek által létrehozott üledékek és azok formái a Tihanyi-félsziget legjellegzetesebb morfológiai alakulatai. Ha ezeket közelebbről megvizsgáljuk, megállapítható, hogy alakjuk, magasságuk, rétegzettségi viszonyaik eltérnek egymástól. A vizsgálatok és megfigyelések szerint ezek az adottságokban mutatkozó eltérések lehetőséget nyújtanak különböző szempontok szerinti csoportosításukra. így a forráskúpok formái, nagyság stb. alapján tipizálhatók. Ezek figyelembevételével megkülönböztetünk: Egymáshoz való viszonyok Nagyság szerint : alapján: 1. Egyedi 1. kicsi (2 m-nél 2. Kettős kisebb 3. ÓsszenöVő 4. Kúpsoros 5. Csoportos Alakjuk szerint: 1. szabályos 2. elnyújtott 3. parazitakúpos 4. meredek oldalú 5. tetaráta lépcsős 6. lapított Kétegzés szerint : rétegzetlen rétegzett 1. pados 2. vékonyan rétegzett 3. finoman rétegzett 4. lemezes rétegzettség iránya lehet 1. vízszintes 2. ferde 3. függőleges 4. hajlott 5. körkörös (10. kép) Kiválás szerint: Kiválás ideje szerint: 1. szakaszos 1. elsődleges 2. folyamatos 2. másodlagos A megfigyelések szerint a forráskúpok jelentős részén növények éltek. Ezeknek jellemző formái a likacsok, bekérgeződések stb. mind megtalálható. Sok esetben ezek nagy száma miatt tűnik a kőzet rétegzettlennek, tömeges megjelenésűnek. Erre utalnak a beboltozódásos üregek is, ahol azokba belógó növényi részekre vált ki a szivárgó vizekből a meszes-kovás anyag (9. kép). A tetaráta medence külső e>ldalán is az egykor ott élt növényzet által befolyásolt függőleges irányítottság jött létre. A tetaráta medencékben összemosott növényi részekre kicsapódott anyagdarabok is vannak, utólagosan összecementálva. 10. kép. Tihanyi Nagynyereg-gerincen lévő kis hidrokvarcit kúp, amely kis mennyiségű (1—2 l/min) felszökő forró víz kiválásának tekinthető. Bild 10. Kleiner Hydroquarzitkegel am Hügelgrat Nagynyereg in Tihany, entstanden als Ausscheidung aus kleiner Heißwasserschültung (1—2 l/Min) 2. közepes (2—10 m között) 3. nagy (10 m-nél nagyobb) A kőzet lehet: 1. kemény, tömör 2. likacsos, hézagos 3. laza 4. vegyes
