Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
1. szám - Varga Miklós: Az ivóvízellátás bányavízgazdálkodással összefüggő kérdései az eocén programmal érintett térségben
Varga M.: Az ivóvízellátás Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. 7 ellen. A karsztvízkészletbe bejutó szennyezés az áramlással továbbterjed, és mert az áramlás sebessége akár km/nap nagyságú is lehet, a karsztvízre a szennyeződés gyors továbbterjedése jellemző. E kérdéssel részben a teljesség kedvéért, részben amiatt kell foglalkozni, mert a térség vízellátását ma már gyakorlatilag egyetlen bázisként szolgáló karsztvíz veszélyeztetése, a bányavízemelés mértékének felfutásával, a leszívással érintett térség területének növekedésével arányosan növekedett. A karsztvíz minőségének figyelemmel kísérésére nyílik lehetőség az OMFB támogatást elnyert munka kapcsán, amely a felszín alatti vízkészletek minőségi ellenőrző hálózatának kiépítési kérdéseivel foglalkozik, és a Dunántúli Középhegység térségét mintaterületként kezeli. HCN0JIB30BAHHE uiaxTHbix BOA H riMTbeBoe B0A0CHa6>KeHHe Bapea, M. IIIaxTHoe flenn Haxo /urrcfl B TecHoii CB5I3H c BOAHWM X03flÍÍCTB0M, C OflHOii CTOpOHbl nOTOMy, MTO H3MeHJieT CCTGCTBCHHOe HOSlBJieHHC nOBepXHOCTIlblX II nüA3CMHblX BOA, C Apyroií CTOpOHbl H3-3a 06e3B0>KHBaHllíI lliaXT Gojlbuioe KOJIHMCCTBO BOAH xopomero KANECTBA AOCTABJIAET Ha nOBepXHOCTb H C 3T11M CaMblM C03AaeT B03M0M<H0CTb AJI« ocymecTBJicHHa periioHajibHbix CHCTCM BOAOCHa0>KennH. B waHHoií CTaTbe noKa3i>iBaeTCíi BJiHamie maxTHoro Rena, oKa3aHnoe Ha BOAHOC XÖSÍIHCTBO Ha npHMepe i<apCTOBOÍÍ TeppHTopnH 3aAyHaiíCKoro CpeAHeiopbji. 06e3Bo>KiiBaHne uiaxT H aoöbiia maxTHoií BOAH AO iinTHAecjiTbix roAOB npiiMHHHJiH jiHuib MecTHbic AenpecCHH, HO nOA BJlHHHHeM HHTCHCHBHOTO X035IÜCTBa B UiaXTaX B03HHKJI0 ÖOJIblUOe n(IHH>KeHHe ypOBHJI BOAbI B perHOnajibHOM Macurrafíe. nocKOJibKo pa3Mep STOIO iiomiweHHíi npeB3omeji paBHOBecne Ao6bi lm-nonojiHeHii>i, IIOTpeOoBajiocb jniMiiTnpoBaHne AoGbiBaeiworo KOAHwecTBa KapCTBOBblX BOA. ABTopoM B cBoeií CTaTbe noKa3biBaeTCíi n0A0>KeHne AanHoro Bonpoca B oGjiacTH KoMapoM n B pernoHe BiiMKe ii no xpoHojiorHHecKoiviy aHajinay ii3Jiarai0TCHB03MOWHOCTH BMeuiaiejibCTBa no nonojiHeHHio BOÁM H npnMeHeHIHO APyi'HX B0AOXO35IÍÍCTBeHHbIX MeponpuíiTHÍi. YCTAHABAHBAERCÍI, MTO HECMOTPH Ha npHHjiTbie y>Ke Meponpmmui eme OTcycTByer nporpaMMa BOA0xo3fliiCTBeHiibix HCCACAOBAHIIIÍ, K()Topa>I NONYTHO K nporpaMMe HCCJieAOBaHiiií «aoueHa» oxBarbiBajia 6bi nojiHOCTbio 3aTponyTbiií paiíoH ii KOTopaji (jiiiKCHpoBajia 6bi He TOJibKO HCHTpaAbiibie MeponpiiíiTiia, HO II BJIHMHHÍI, 0Ka3aHHbie CoOcTBeHHblM pa3BIITIieM UiaXT Ha BOAHOe X03ÍIHCTBO. BjlílHHe maxTHoií AeíITejIbHOCTH na IlOHMHÍCHIie ypOBHÍI BOA B 3aAyHaiíCK0M CpeAiieropbe MyBCTByeTCji B nepByio OMepeAb B OKpecTHOCTii c. Eimice, pemeHne >Ke npoßjieMbi MO>KCT OCymeCTBJ15ITl>C>I C periIOHajIbHOH BOAOnpOBOAHOH cranuHeii. KpoMe 3Toro Ha HeKOTopux Mecrax OyAeT HMCTb Mecia AaJibHeiímee orpammeHiie AoSumi iiiaxTHbix BOA. Bonpocbl nOnOJIHeHHÍI H HCI10Jlb30BaHH>I BOAbI B CbíI3H c nporpaMMoií «Souem BOAOX03>iiiCTBeHHa>I OTpacJib AOJI>KHA eme ccfopiviyjiHpoBaTb. B eraTbe NOKASWBAIOTCJI H aHajiH3HpyioTCji cbíi3aHHbie c 3T0ÍÍ npoÖJieMaTHKOÜ rpynnbi BonpocoB, onpeAe^jnoTC5i acneKTbi pacnpeAejieniin pa6oTbi TocyAapcTBeHHoro BCAOMCTB3 BOAHOTO xo3jiiiCTBa, 3aiiHTepecoBaHHbix werbipex BOAOX03íiiícTBeHHbix TeppinopHajibHbix yiipaBJieHHií n uiaxTHbix npeAnpHflTHií, TaiOKe AO CHX nop CAeJiaHHbie MeponpHjiTHji. Bergwassprnutzung und Trinkwasserversorgung Varga, M. Vizepräsident im Staatsamt für Wasserwesen Bergbau und Wasserwirtschaft sind eng miteinander verbunden, indem einerseits vom Bergbau die natürlichen Erscheinungsformen der oberirdischen und unterirdischen Wasservorkommen verändert und andrerseits über die Trockenlegung der Abbaugebiete gutes Wasser in großer Menge zutage gefördert werden, was für den Ausbau von großräumigen Wasserversorgungssystemen förderlich ist. Gezeigt wird ein Beispiel für die Auswirkungen des Bergbaus auf den Wasserhaushalt im Karstgebiet des transdanubischen Mittelgebirges. Die Trockenlegung der Abbaugebiete über das geförderte Wasser verschuldete bis zu den Fünfzigerjahren nur lokale Depressionen; der intensivierte Abbau ging jedoch mit starker Senkung der regionalen Grundwasserhorizonte einher, und zwar in einem Maß, dass dadurch das Gleichgewicht zwischen Wasserförderung und Wasserneubildung gestört, somit also eine Beschränkung der Karstwasserförderung erforderlich wurde. Dargestellt wird die Lage im Komitat Komárom sowie im Räume von Bicske, wobei im Rahmen einer chronologischen Analyse die Möglichkeiten von Wasserneubildung und sonstigen wasserwirtschaftlichen Eingriffen gesichtet werden. Dies schließt mit der Feststellung, daß trotz aller vorgenommenen Maßnahmen — im Anschluß an das sogenannte Eozänprogramm — eine Wasserwirtschaftsuntersuchung noch aussteht, die den gesamten beeinflußten Raum erfassen und die wasserwirtschaftlichen Auswirkungen nicht nur der zentralen Bergbauentwicklung, sondern auch jene der Eigenmaßnahmen der Bergbaubetriebe bestimmen würde. Der Wasserentzug für die Bergbautätigkeit im transdanubischen Mittelgebirge zeigt sich vor allem im Räume von Bicske; als Lösung kann ein Regional Wasserwerk in Frage kommen. Daneben wird an einzelnen Stellen weitere Einschränkung der Wasserförderung vorzunehmen sein. In Verbindung mit dem Eozänprogramm sind die notwendigen Maßnahmen zur Förderung der Wasserneubildung und zur Wassernutzung vom Wirtschaftszweig Wasserwesen zu formulieren. Berichtet und analysiert werden die einschlägigen Fragengruppen, anschließend wird eine Arbeitsteilung zwischen dem Staatsamt für Wasserwesen, den vier zuständigen Wasserwirtschaftsdirektionen und dem Bergbau festgelegt, wobei einige bereits vorgenommene Maßnahmen geschildert werden.