Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Juhász József: A fővárosi hévízkészlet és célszerű hasznosítása

68 Hidrológiai Közlőiig 1984. 2. sz. Dr. Juhász J.: Fővárosi hévízkészlet hasznosítása jellemző vízminőségi összetevőjét az időben a klorid-, szulfáttartalmat és az összes sótartalmat. Ameddig csak elszórt néhány adat állt rendelkezésre;'addig egyedileg azokat tettük fel. Amikor már rendszeressé vált a vizsgálat, az évi legnagyobb és legkisebb mért értéket tettük fel. Jól látható, hogy vannak állandó minőségűnek mutatkozó vizek és vannak változóak, melyek közül a romló vízminőség dominál. A mérések éven belüli maximális ós minimális értékének nagy szórása jól mutat rá arra, hogy a vizek minősége számos tényező függvénye melyek közül a forrásoknál és sekély kutaknál talán kiemelkedik a hideg karsztvíz hozamaránya és a I)una vízállása. A hőmérséklet mérése az utóbbi időben az egyes területeken ugyancsak kedvezőtlen változásokat mutatott, melynek idősorát a 6. ábrán tüntettük fel. Látható, hogy a minőségileg is leginkább romló vizeknél jelentkezik a hőmérséklet-csökkenés legnagyobb értéke is. A vízhozam idősorát a 7. ábrán mutatjuk be. A korábbi adatok igen bizonytalanok. Egy fontos J okára, a méretlen szökevényforrásokra Horváth s 1 József (1965) mutat rá. •o 6> Fontos jellemző a hévízreverzoár nyugalmi telep § S nyomása is. v « A Városliget I. kút felújításakor több hónapra .§ leállítva fél méterrel alacsonyabb vízszintet muli g tátott, mint kilencven évvel korábban az építéskor. " J A felújított Margitsziget III. kútban egy méterrel S maradt alatta az eredeti nyugalmi vízszintek a íj "§ felújításkor mért, Szalontay Gergely szíves szóbeli íp e közlése alapján. A budai források kilépési szintje ~ közel két méterrel csökkent. Megállapítható tehát, o ^ hogy a Főváros alatti gyógyvízrezervoárból az •2 ^ elmúlt évtizedek alatt lényegében csak az utánig g> pótlódó hozamot termelték ki. Ha el is fogadjuk 2,? az átlagosan 2 m-es nyomáscsökkenést vízhozamn -s pótlás szempontjából semmi számbavehető hozamai növekedést nem kapunk. így a nyomás alatti ! ^ rendszernek legfeljebb ilyen kis mértékű nyugalmi j; ^ nyomáscsökkenése az egyensúly nagyon kismértékű megbomlására utalhat akkor is, ha nincsen semmi műszaki oka, mint pl. a hőmérsékletváltozásnak. A hévízrezervoár összefüggésére számos vizsgálat történt. Horváth József leírásából tudjuk, hogy 1951. november 17—18-án az Észak-pesti hévízkutak összefüggéseit vizsgálták. Megállapították, hogy a vizsgált Margitsziget I., Margitsziget III., Dagály és elektromos kutak összefüggenek egymással. Egyik kút hatása a másikra 5 perc alatt jelentkezett és két órán át — a viszgálati szakaszok végéig — nem szűnt meg. 1954'. április 25—26-án vizsgálták az Északpesti hévízkutak és a környező, valamint a távolabbi hévforrások és kutak egymásra hatását. A három Margitszigeti és a Dagály kútból összesen 23 300 l/p hozamot termeltek ki. Az egymás közötti kapcsolat megegyezett az 1951. évivel. Jelentkezett még süllyedés a Malom-tónál és a Lukács II. kútnál. Az adatok jól mutatják, hogy a legmelegebb források, illetve sekély kút összefüggését lehet kimutatni a középmély kutakkal. J ELM AGYARÁI AT: Tétényi úti kórház kútja Gellért-fürdő. I forrós Rudas-Hungária, I. forrós Rácz-fürdő, Nagy forrás Városliget. I. kút Szabadság-strand kútja Margitsziget. I.kút Pünkösdfürdő kútja Margitsziget. II. kút Lukács-Császár, Király kút Lukács-Császár, Lukács ll.kút Lukács-Császár, Antal-forrás Lukács Császár János-forrás Lukács Császár, Boltív-forrós Csillaghegy, Árpád II. forrós