Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

1. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése. Győr, 1983. június 29–30.

Hidrológiai Közlörvy 1984. 2. sz. 61 (ifj.) dr. Szabó Zoltán ny. biológust és vegyészt. A Szennyvíz Szakosztály alapító tagja és hosszú időn át elnöke. A biológiai tudományok kandidátusa. A Szennyvíz Szakosztályon kívül a Limnológiai Szakosztályban is fontos tevékenységet fejtett ki: a Szennyvíz Szakosztály megalakulása előtt annak titkára volt. Megszervezte az MTA Szennyvíz-Bizottságát, részt vett a Nemzetközi Duna-Bizottság, a csehszlovák és a jugoszláv vízgazdálkodási Bizottság, munkájában. 10 éven át szerkesztette a Halászat c. szaklapot. Társaságunkon belül több ankétot és vándorgyűlést szervezett, s előadásokon, tanfolyamokon adta át szakmai tapasztalatait. Irodalmi munkássága különböző vízi szervezetek biológiai vizsgálatával kapcsolatos, majd jelentős vizsgálatokat végzett vizeink elszennyeződésével, a vizek védelmével, a tisztítóberendezések működésével kapcsolatosan. Szakmai munkássága, irodalmi működése kiemelkedő. Társasági tevékenysége 40 évnél is hosszabb. Vásárhelyi Pál díjat nyert Dr. Urbanesek János ny. főgeológus. Az országos kútkataszter megalapozásával és létrehozásával a hidrogeológia terén országosan kiemelkedő tudományos és gyakorlati munkát végzett. A kútkataszter nemcsak egyszerű adatgyűjtés, hanem a hazai felszín alatti vízviszonyoknak rendszeres és átfogó tanulmánya, az értékelt kutatási eredményeknek nagyszerű összefoglalása. A felszín alatti vízkészletek megismerésében, a velük való gazdálkodás megalapozásában Urbanesek 10 kötetes katasztere alapvető fontosságú. Urbanesek János munkásságát tanárként kezdte. 1951 és 54 között a Máfi főgeológusa volt, majd a Vízkutató- és Fúró Vállalatnál fejtett ki tevél)r. Schafarzik Ferenc emlékérmet kapott gyakorlati tapasztalatainak eredményeit négy könyvben és kb. 150 tanulmányban tette közzé. kenvséget. Ezt követően a különböző elnevezésű ma Vízgazdálkodási Intézet néven ismert szervezetnél működött, ahol a Vízföldtani Szolgálat (később Vízföldtani Felügyelet) megszervezője és hosszú időn át vezetője volt. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1976 és 1981 között meghívott előadóként Magyarország vízföldtanát adta elő. A szaklapokban számos jelentős tanulmánya jelent meg. Említést érdemel a Szolnok megye vízföldtanáról és vízellátásáról írott könyve. Legfontosabb munkája természetesen a már említett 10 kötetes kútkataszter. Kitüntetésének különleges időszerűséget ad az, hogy a tizedik kötet éppen 1982-ben jelent meg. Dr. Bogdánfy Ödön emlékérmet kapott