Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Könyvismertetés
Perecsi F.: Települési szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. 369 — hosszabb távon élővíz befogadóinkba közvetlenül még tisztított szennyvizek sem vezethetők, azok minőségének károsodása nélkül; — az iszap elhelyezés (hasznosítás) megoldhatatlansága további környezeti ártalmak forrása. A vízgazdálkodás az ellenőrizhető, biztonságos megoldásokat szorgalmazza, mert meg van győződve arról, hogy hosszabb távon a szennyvizeket művi úton teljes mértékben tisztítani kell, ugyanakkor - biztosítani kell az újrahasznált lehetőségeit ezt követően is. Addig, míg ez nem lehetséges, átmeneti megoldásokra kényszerülünk. Távlatban környezetünk minőségének megóvása a végleges megoldást folyamatosan szem előtt tartó — abba szervesen illeszkedő — részmegoldásokkal közelíthető meg és érhető el. Stand und Möglichkeiten der volkswirtschaftlichen Nutzung von Siedlungsabwässern inul Kärsclilämmen, mit besonderer Kiiclisicht auf ilen Bereich der Landwirtschaft Perecsi, F. Aufgrund einer reellen Auswertung der bisherigen Ergebnisse sieht Verfasser den Nutzen der Landbehandlung (im Boden und durch die Landwirtschaft! der in den Siedlungen anfallenden Abwässer und Klärschlämmedurch die bisherige Dauernnterbringung der Abwässer einiger Städte (Kecskemét, Gyula) in der Landwirtschaft als bestätigt. Er kommt zur Feststellung, dass für die Nutzung von Abwässern und Klärsclämmen — insofern diese Schwermetalle nur bis zu den Grenzkonzentrationen enthalten und die Anforderungen des Umweltschutzes erfüllen — ausser ihrer Unterbringung im Boden (in der Landwirtschaft) keine andere reelle Alternative besteht. Der Verfasser vertritt den Standpunkt, dass die Behandlung von Abwasser und Klärschlamm nicht als Abschluss eines Prozesses, sondern als ein Zwischestadium zu betrachten ist, wobei diese Behandlung die einer weiteren Nutzung vorangehende Phase bedeutet. Anhand von Kostenvergleichen ist nachweisbar, dass wenn die Landwirtschaft nach mechanischer Reinigung das Abwasser für Bevvässerungszwecke abnimmt, langfristig Milliarden Korint an Investitionsmitteln eingespart werden können. Ju ähnlicher Weise ergibt sich im Bereich der industriellen Wiederverwendung von Industrieab wässern, dass hier mit noch geringeren Aufwendungen einzelne Wassernutzungen in der Industrie ausgelöst werden können. Der Bericht stellt fest, dass die Behandlung von Abwasser und Klärschlamm in den Kläranlagen den Bedürfnissen der weiteren Nutzung anzupassen ist und dass der Landwirtschaft die auftretenden Kosten in einem vereinbarten Mass zu vergüten sind. Nur unter solchen — den rellen Interessen Rechnung tragenden — Verhältnissen darf eine befriedigende Regelung diese Frage erhofft werden. Tihanyi Hidrobiológus Napok huszonölödször 1983. október 1—6. A Limnológiai Szakosztály a Magyar Tudományos Akadémia Kiológiai Tudományok Osztályával, Balatoni Limnológiai Kutató Intézetével, Veszprémi Akadémiai bizottságának Biológiai Szakbizottságával ós a Haltenyésztési Kutató Intézettel közösen 1983. október 4. é» Ö. között rendezte meg huszonötödik alkalommal a „Hidrobiológus Napok"-at Tihanyban. A Hidrobiológus Napok eddigi történetét tekintette át dr. Hortobágyi Tibor összefoglaló előadása, amely elnöki bevezetőként hangzott el. Ezt az előadást dr. Oláh János ,,Hidrobakteriológia" (árgyú összefoglaló előadása követte. A továbbiakban elhangzott előadások: Csermák Kálmán—Csermák Kálmán né—Gorző György: A Balatonvíz ós üledék denitrifikációs potenciáljának mérése 15-- izotópos nyomjelzéssel. Farkas Zoltán—Csermák Kálmán: A Balatonvízüledék denitrifikációs potenciáljának függése az üledék szervesanyag-összetételétől. Dr. Schiefner Kálmán: A közegészségügyi gyakorlatban alkalmazott vízvizsgálati módszerekről. Az álgológia tárgyú összefoglaló előadást, dr. Vörös Lajos tartotta. További előadások a tárgykörben: Nagy István: A fitoplankton összetételének időbeli változása a Fancsikai I. belvíztárolóban (1982). Szilágyi László: A Keleti Főcsatorna hidrobiológiái sajátosságai a fitoplankton vizsgálatok alapján. Tevanné Kartalis Kva: Az a-klorofil és bomlástermékeinek mérési tapasztalatairól. Dr. Padisák Judit: Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna Tisza köze algaflórájához. Kovács Kalalin Drozs Lászlóné: Fitoplankton vizsgálatok a lakiteleki Holt-Tiszán. Dr. Dévai György: A hidrobiológiái kutatások ökológiai alapjairól. A hidrobotanika tárgykörének összefoglaló előadását Tóth László és dr. Kovács Margit tartotta. További előadások: Dr. Ifalovich Béla—Vörös Sándor: Ökológiai változá u Balaton vizében? I'reczner Zsófia—dr. Dévai István dr. Dévai György: Balatoni üledékek redox-dinamikájáról. Dr. Ilalovich Béla—Kiss István—Braun György—• Jegess Sára: A Balatonvíz kémiái komponenseinek változása 10 év eredményei alapján. Dr. Máté Ferenc— dr. Vörös Lajos- dr. V. Balogh Katalin—Ligeti László: A feliszapolódás mértékének meghatározása paleolimnológiai módszerekkel, balatoni iszapcsapdában. Dr. Váncsa András Lajos: A Sajó biológiai oxigénforgalma. Dr. Lakatos Gyula Kiss Magdolna—Legány Mária Tarr Kva: Hidrobiológiái vizsgálatok Északkelet-tiszántúli természetvédelmi területeken. Dr. Balázs D. Oszkár: Mélyvizű tározók vízminősége az élőbevonat vizsgálatok alapján. „A Hidrozoológiai kutatások 25 éve Magyarországon," címmel dr. Ponyi Jenő tartott összefoglaló előadást. További előadások e tárgykörben : Dr. Szalió András: A csillósok populáció-dinamikai változásai a Hortobágyi Nemzeti Park szikes kisvizeiben. Dr. Forró László: A folyami rákok Magyarországon. P. dr. Zánkai Nóra: A rákplankton összetételének és sűrűségének szezonális változása a Balatonban (mintaterület: Bozsai öböl). Dr. Présing Mátyás: Peszticidek együttes hatásának vizsgálata a Daphnia magna túlélésére és szaporodására. • Aliaffyilé dr. Botllár Anna: Adatok a Bosmina longirost ris és Eucyclops serrula! us populációdinamikájához u Dunában. Pzégény Ildikó dr. Dévai György— Heim Csabadr. Dévai István: Balatoni árvaszúnyogok nehézfém és klórozott szénhidrogén tartalma. Mohlován Judit—dr. Dévai György- I'reczner Zsófia: Változások a Balaton üledéklakó árvaszúnyog faunájában. (Folytatás a 372. oldalon)
