Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Dr. Öllős Géza: Az ivóvíztisztítás időszerű kérdései
Dr. Öllös G.: Ivóvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. 357 10 0 10 s 10* Jio 3 1 10 2 4 « 1 0,1 k 6 Tárázási idő [d] 10 5 — r i Fertőtlen •1/2,5/5/' ités 1 mg 7mg/lOj Cl, és ^— ! Fertőtlen -mg/l 0 3a ités 1/2,5/5/7 Fertőtlen -mg/l 0 3a 0,1 1 10 • 10 2 10 3 10* 10 B i [csiraszám/ml] 12. ábra. Csíraszám a zürichi vizeiosztó rendszerben a) csak- ózon; b) klór és ózon együttes alkalmazásakor Abb. 12. Keimzahlen im Wasserverteilungssystem der Stadt Zürich beim Einsatz a) von Ozon allein: b) von Chlor mit Ozon Ozonos oxidáció elhtt 2,5 JELMAßYARAlAT'— Gyorsszűrés —— — 0 3 + gyorsszűrés — Gyorssiúrés+lossúsiűrés 0 3+gyorsszúrés+lossúszűrés '7. ábra. A csíraszám alakulása az idő függvényében különböző tisztítási műveletekből származó, lombikban tározott vízben Abb. 11. Zeitlicher Wandel der Keimzahl in Retorte aufbewahrten Wasserproben aus verschiedenen Aüfbereitungsprozessen — másodlagos hatásai — rendszerint — kevésbé okoznak gondot vagy elmaradnak, — kellemetlen reakciótermékektől kevésbé kell tartani. Az ózon szerepei, a vele kapcsolatos eddigi üzemelési tapasztalatok alapján a következők. a) Megfelelő ózonadag esetén a Coli-form baktériumok a lombikba helyezett tiszta vízben még hetek múlva sem jelentkeznek. Egyéb vízbeli csírák tekintetében az ózonozott vízben azonban rendszerint problémák jelentkeznek az újraéledés miatt. b) A különböző tisztítási eljárások csíraszámot befolyásoló hatása a 11. ábrán hasonlítható össze (Schalekamp, 1983): — a gyorsszűrt víz, — az ózonos oxidációnak alávetett, majd gyorsszűrt víz, — a gyorsszűrt, majd lassúszűrt víz, — az ózonizált, majd gyorsszűrt és lassúszűrt víz bakteriológiai minősége az idő függvényében kisebb-nagyobb mértékben eltérő. I Ózonos oxidáció után 2,5 '7/7/1 KSS sssa 0 200 0 JELMAGYARÁZAT• T—I 1 —I 1 —I —I —I —I —I —I —I 1 —I —I I I I I—[ 250 500 ISO 1000 M/l KSSSSSQ Hep tanai 1—- 1 Oktanal Nononal w///m Dekánál > Aldehidek 13. ábra. A legfontosabb aldehidek ózonos oxidáció előtt és után, különböző ózonkoncentrációk (mg/l) esetében (GAC után) Abb. 13. Die wichtigsten Aldehyde vor und nach Ozonoxydation, bei verschiedenen Ozonkonzentrationen (mg/1) nach GAC Az újraéledés 12 nap után gyakorlatilag már csak a legalsó görbe esetében nem jelentkezik. Az ábra arra is utal, hogy a csak gyorsszfírt és az ózonizált, majd gyorsszűrt víz csíraszáma eltérően alakul: az utóbbi esetben az idő múlásával a csíraszám egyre inkább nő. Ez arra vall, hogy az ózon bizonyos tápanyagokat a baktériumok számára hozzáférhetőbbé tesz. Az ózon és a klór (Cl 2) összehasonlítását bakteriológiai szempontból példaként — a 12. ábra teszi lehetővé, ( Schalekamp, 1983): — az 1, 2,5, 5 és 7 mg/l ózonadaggal oxidált vízben a csíraszám 3 hét múlva nőtt. Az ózonos és klóros együttes fertőtlenítés hatására azonban a csíraszám csak 6 hét múlva nőtt. c) Az ózon a víz szervesanyag tartalmát is jelentősen megváltoztathatja. Például a közbenső lebontási termékként számító aldehidek viselkedését a 13. ábra szemléleti ( Schalekamp, 1983): — ózonos oxidáció hatására az aldehidek koncentrációja kb. tízszeresre nő, — az aldehidek (heptanal, oktanal, nonanal, dekánál) koncentrációnövekedése az 5 mg0 3// ózonadag nagyságrend esetén jelentkezik. A kutatások arra vallanak, hogy a aldehidek folyamatos ózonos oxidációjakor olyan savak képződnek, melyek a csírák újraéledéséhez tápanyagok. Ezért a biológiai lépcső (GAC, BAC, lassú szűrő) előtt ózon adagolása előnyös lehet. d) Az ózonos oxidáció a haloform vegyületek koncentrációját nagyon hatékonyan csökkenti. (Persze ezáltal nagymennyiségű aldehid és keton
