Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Öllős Géza: Az ivóvíztisztítás időszerű kérdései

Dr. öllős G.: Ivóvíztisztító

s Hidrológiai Közlöny 1984. 6'. sz. 351 SZŰRHETŐ MEMB

RÁNNÁL SZŰRHETŐ ElEKTROOlALIZISSAL TmumTO Cl VALÓDI OLDATBAN SZABAD FÉMIONOK ATMEND PÉLDÁK: Cu a<T Fe atj Pb af" SZERVETLEN IONOK, SZERVETLEN KOMPLEXEK TARTOMWCu(OHV Pb(ca,)r CuC0

3 AgSH Cd Cl

f CoOH

f ln(OH)J SZERVES KOMftEXIK. KELATOK FÉMIONOK KOMPLEX KÖTŐDÉSÉ A mvMOLEWLAJUSIERVESAMACH01 -1/um Me-SR Mé-OOCR -W/umMe-UPIDEK Me-HUMUSZSAVPOLI MEREK TÓBELI SÁRBA SZÍNEZŐ ANYAGOK, Me -POUSZAHARIOOK JlLEPÍTÉS_ÉS HOMOKSZÖRÉÍT NAGY DISZPERZITASÚ KOLLOID , FORMÁJÚ FÉMIONOK FeOOH Fe (OH), Mn(iV) OXIDOK Mn

7 ü,

3 • •5H

Z0 Na^Mn

H • • 0„ Ag

2S KOLWIDOKON ADSZORBEÁLÓ DOTTFÍMEK 100/um He, (0H)

y Me C0

3,MeS STB. AGYAGASVÁNYOKON, VAGY Fe DOHOKON CSAPADEKOK, SZERVCS , RÍSZECSKEK, ELŐ SZERVEZETEK MARADÉKAI ábra. .1 természetes vizekben előforduló fémformák Abb. 2. In natürlichen Gewässern vorkommende Metallformen Km (idő) 4. libra. folyók öntisztulásának jellemző vonásai as iróviztisztítás szempontjából Abb. I. Charakterzüge der Selbstreinigung von Flüssen aus der Sicht der Trink Wasseraufbereitung mos fizikai-, kémiai- ós biológiai folyamat befolyásolhatja. A fémfajták jelentős része például olyan kolloid részecskék formájában is jelen lehet, amelyek méretei a valódi oldatokban levő anyagok méreténél nagyobbak; de az ülepíthető szemcsés anyagok méreténél kisebbek (2. ábra, WHO, 1080).' Az ábra a természetes vizekben előforduló egyszerű és bonyolultabb szerkezetű fémformákról is tájékoztat. Az ivóvíztisztításkor az ábrán vázolt fémformákkal, azok felületi töltésrendszerével stb. állhatunk szemben. b) Maradva — példaként — a nehézfémeknél, a hordalókfázisok és a nehézfém kötési módok kapcsolatát a 3. ábra szemlélteti (WHO, 1980). Erről kitűnik, hogy a fémek — ásványi kristályrácsokban, — csapadékokban lehetnek jelen, vagy — a különböző szerves és szervetlen szubsztrátumokon szorbeálódhatnak. TERMÉSZETES KŐZETTÖRMELEK ASVANYAI1 (Pl NEHEZFEM-ÁSVÁUYOK) NEHEZFEMEK - HIDROXIDOK - KARBONÁTOK - SZULFIDOK J ZÖMMEL INERT AILAP0W 1 FÉMKÖTÉS I OLOmO TERMEKEKET 1 MEBHALAOÓ CSAPADÉK A0YABASVANY0K BITUMEN HUMUSZ ANTABOK EGYÉB MARADÉK SZERVES VEGYÜLETEK KALCIUMSZULFAT < FIZIKAI SZORPCIÓ (ELEKTROSZTATIKUS VONZÁS) { KÉMIAI SZORPCIÓ (HŐCSERE SiOH, A10H ÉS At(IK),-BEII) { FIZIKAI SZORPCIÓ / KÉMIAI SZORPCIÓ (HŐCSERE C00H £5 OH CSOPORTOKBAN. 1 KOMPLEXEK -< FIZIKAI SZORPCIÓ KÉMIAI SZORPCIÓ (H

r CSERE) 1 CSAPADÉKKÉPZŐDÉS (Al OLDHATÓ TERMEKEK MEGHALADÁSA MIATT) { FIZIKAI SZORPCIÓ , , , , ) PSEUDOMORFÓZIS (POTLOOASTOL ES IDOTÜl 1 FilGBÖEN) ! CSAPADÉKKÉPZŐDÉS (AZ OLDHATÓ TERMÉKEK l MEBHALADASA MIATT) 3. ábra. Hordalékfázitok nehézfémkötésekhes Abb. 3. Feststoffphasen zu Schwermetallbindungen Egyáltalán nem valószínű, hegy az ábra mondanivalója, például a derítés, az adszorpció-folyamatok szempontjából közömbös lenne a jövőben. c) A folyó öntisztulása és az ivóvíztisztítás közötti kapcsolatot illetően a folyamatokat az utóbbi 2—3 évtizedben különösen a sokféleség jellemzi (4. ábra). — Az 1. jelű görbe olyan szervesanyagok koncentrációinak (C,) folyamkilométer szerinti változását érzékelteti, amelyek ,,hagyományosan" viselkednek, viszonylag, rövid távolságon belül, teljesen lebontódnak, inert anyaggá válnak. — A 2. jelű görbéhez tartozó szervesanyagok is lebontódnak, de már hosszabb távon. — Az ivóvíztisztítás szempontjából különösen kedvezőtlenek a 3. jelű vízszintes egyenes által képviselt szennyezőanyagok (pl. számos műanyag). Ezek esetében nincs lebontódás, de a vegyületek toxikusak is lehetnek. — A vízminőségromlás fokozódásával egyidejűleg a 4. és 5. jelű görbe szerint a víztérben keletkező — kémiai és biológiai reakciókra visszavezethető, közbenső vagy végső — reakciótermékek is növekvő mértékben keletkeznek. Ezek toxikusak is lehetnek. Az ábra érzékelteti, hogy a nyersvizeket terhelő (beléjük jutó és bennük keletkező) széles spektrumú vegyületfajták szinte megoldhatatlan ivóvíztisztítási problémát jelenthetnek a jövőben a technológus számára. Elsősorban emiatt találhatók már az irodalomban olyan helyzetelemzések, melyek egyes súlyosan szennyezett külföldi területeken az ivóvíztisztítás szinte ellehetetlenülését tükröztetik. d) Az analitika és a méréstechnika fejlődése hozzásegít bennünket például a szaganyagok eredetének, szerkezeti összetételének, vizekben való viselkedésük megbízhatóbb felderítéséhez. A felszíni vizek szaga elsősorban — az ipari szennyvizekből, illetve azok bomlástermékeiből,