Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
6. szám - Dr. Vágás István: Az árvízi hurokgörbe
Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 339 vekednie kell. Ha ugyanis helyes volt az az érvelés, ami szerint a felülről vezérelt árhullámoknál az árhullám elejének nagyobb volt a sebessége, mint a végének (az esések alakulása miatt), úgy az alulról vezérelt árhullámoknál ugyancsak az esések alakulása miatt ez is fordítva van. Ha a gyors vízrészecskék lassulni kénytelenek, a lassúk viszont gyorsulhatnak, úgy az árhullámban foglalt vízmennyiség állandósága folytán az árhullám magasságának, a tetőző vízhoíam értékének ez esetben növekednie kell! Az alulról vezérelt árhullám tehát haladásakor nem lapul el, hanem éppen ellenkezőleg: feltorlódik. Az 1981. évi tavaszi árvíz tapasztalatai mindenképpen igazolják a vízhozam növekedési irányzatot. Amikor ugyanis megkezdődött (március 27én 0 órakor).az alpári nyárigát által védett öblözet elárasztása, a tiszaugi híd alatt érezhetően megnőtt 27-én délelőtt a vízhozam. Viszont, Szolnok szelvényében a vízhozamnövekedés aznap kisebb volt, mint Tiszaugon. Sajnos, pontos mérési adattik nem állnak rendelkezésre, mert csak eseti méréseket végeztek és sorozatmérés nem történt. Kétségtelennek látszik azonban, hogy Tiszaugnál, ahol az elárasztás miatti leszívás a legnagyobb volt, a vízhozam növekedése is intenzívebb lehetett, mint az onnan távolabb lévő Szolnokon. Ugyanilyen jelenséget el lehet képzelni olyan áradás időszakában is, amely alulról-felfelé hatoló duzzasztási folyamattal egyidejű. Mindez azonban azt mutatja, hogy a természetes — esetleg: mesterséges — duzzasztások és süllyesztések a vízhozamok eredeti idősorát a legváltozatosabb módokon eltorzíthatják. Ez a tény viszont megkérdőjelezi azokat a törekvéseket, amelyek a vízállások duzzasztó és süllyesztő hatások miatti változásai következtében a vízhozamok meghatározására és azok értékelésére kívánják visszavezetni az elméleti vizsgálatokat. „Tiszta" árhullámot a vízhozamok idősorával sem lehet értelmezni, ha a folyón természetes vízszinduzzasztás, vagy süllyesztés is volt. Még egy fontos megjegyzést is tehetünk. Péch József az általa írott tanulmányokban és az általa szerkesztett adattárakban sohasem felejtette el hangsúlyozni, hogy a nyers mérési adatokat közli. Igaza volt, mert a számokkal kifejezett tények tömege külön útmutatások nélkül is megmagyaráz mindent, sőt lehetővé teszi, hogy később olyan új értékeléseket is ki lehessen dolgozni, amelyekre az adatösszeállítók nem gondolhattak. Ezért is aggályos ma az a sajnálatos törekvés, hogy tovább számított adatokat kívánnak közreadni — amelyek akarva-akaratlanul adott szempontok szerint torzítanak — és ezzel veszélyeztetik az esetleges későbbi értékelések lehetőségét. E cikk szerzője a közelmúltban éppen ezért kezdeményezett vitát a Vízrajzi Évkönyv szerkesztőivel [10.] , és éppen ezért nem oszthatja azokat a nézeteket sem, amelyek a hazánkban egyébként még hosszú ideig elérhetetlen és vezetékesen hozzáférhetetlen számítógépi tárolással vélik a továbbszámítottan nyilvánosságra hozott adatok nyers forrásait megőrizni [4], 6. Hidraulikai modell az árvízi hurokgörbe különböző válfajainak egységes előállítására Az árvízi hurokgörbe a lineáris danaida (,, lineáris kaszkád modell") vízhozam összefüggésén is meghatározható. Mint az közismert, a lineáris danaida olyan felső víztöltésű, alsó kifolyású, hasáb alakú edény, amelyben a kifolyó víz hozama egyenesen arányos az edényben lévő vízoszlop magasságával, így egyúttal köbtartalmával is. (A szabad felszínű vízmozgás ettől eltérő hidraulikai törvényt követ, a lineáris danaida tehát csak egyes jelenségek alapeseteinek szemléltetésére alkalmas idealizálás) [9], Legyen a töltő vízhozam Q 0. Ha ez olyan sokáig érvényesült, vagy, ha már a kezdeti feltételeket is úgy állítottuk be, hogy a kifolyó víz is ugyanilyen hozamú, akkor azt mondjuk, hogy a danaidán való átfolyás folyamata „beállott", és akkor a danaidában lévő, a folyamat fenntartásához szükséges tárolt vízmennyiség: V 0. A víz danaidán való egyenletes sebességű átárámlásához ekkor t„ = VJQ 0 idő szükséges. Ha V 0 = const., akkor az ezzel egyenlő Q 0.t,í szorzat állandóságát elérhetjük akár a t,j érték növelésével (pl. a kifolyó nyílás zárása útján), és a Q a érték egyidejű csökkenésével, akár a t,j érték csökkentésével (a kifolyó nyílás nyitásával), és a Q 0 érték egyidejű növelésével. Általános, „be nem állott" esetben legyen a danaida kifolyási vízhozamának időfüggvénye Q — = <?(t). Q 0 = const, hozzáfolyás esetén az átfolyás differenciálegyenlete: Q 0-Q(t)=t á d Q (t) d t (1) A O és t időközt jellemző megoldás Q(0)=0 feltétellel: t 77' £ / dQ(t) Q 0-Q(t) -[In (Q 0-Q(l)Í = — — In Q 0-Q (t) Q 0 (2) Ebből, mivel Q ( )= VJtá: G(Ó=-£M l-f"'*] lá A F 0=conft. feltétel mellett t,-, értékét valamely t n időpontban változtassuk n-tá-ra, ahol ns? 0. Mivel tá(t^t n)=n •tú(t<t n), ezért Q(t>t n)=—-Q(t^t n) TL amiből: Q(t — t n) — Q{t^t n) 1 (3) (4) n n-td Ha 1, akkor Q(tsit n) >Q(t<t n), ha pedig n > 1, akkor Q(t a t n) < Q(t < t n). A F, = const, feltétel mellett a kifolyó vízhozam megváltoztatható, akár folyamatos változtatás is előidézhető, ami által a t^-ban előidézett változtatással tetőzések vagy völgyelések hozhatók létre a Q(0 vonalon, anélkül, hogy a V = V(t) kapeso-
