Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Vágás István: Az árvízi hurokgörbe

334 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. sz. Dr. Vágás I.: Az árvízi hurokgörbe tetőzött Vásárosnaményban. A tokaji tetőzés hamar, április 9-én bekövetkezett, 815 cm-rel. A Maros április elejétől kezdve erősen áradt a torkolati szakaszán. 8-án Makón elérte a vízállása a 490 cm-t, s 10-én este 502 cm-rel tetőzött. Ekkor már a Maros enyhe tiszai duzzasztás alatt állt Makón, de ez csak 2 cm-rel emelhette vízállását. Közben, 9-én este Törökbecsénél gátszakadás volt, amit röviddel utána egy Gyála melletti gátmeghágás is követett. Ennek következtében tetőzési hullám haladt visszafelé, amelynek hatása felfelé egészen Szolnokig kimutatható. Érdekes, hogy a Szolnokhoz közeli, vizsgálatunk számára igen fontos tiszapüspöki szelvényben l()-e táján már nincs tetőzés, és felette sincs sok nyoma a gátszakadásoknak, bár a vízállások alakulása ínég emlékeztet valamilyen, ha nem is tetőzésben, hanem inflexiós pontban megnyilvánuló rendellenességre. A fő árhullám — feltehetően a rövid süllyesztés utáni gyors visszaduzzadás követelményeként — Tiszakeszi és Tiszafüred között lelassult. A Maros tetőzés ugyan 10-én este bekövetkezett Makón, ennek tiszai hatása azonban csak akkor válhatott teljessé, amikor a Duna is letetőzött, 12-én reggel. Szegeden 12-én 8 órakor volt a tetőzés 884 cm-rel, amely akkor LNV volt. Érdekes, hogy a Maros torkolata fölé ezúttal nem húzódott vissza a tetőzések vonala. Viszont, a tetőzésekben nem is mutatkozó hatást igazolja, hogy a fő árhullám menete Tiszafüred és Tiszabő közt 12-e és 13-a között ismét felgyorsult. Az árhullám újabb lassulását 14étől most már csak a Duna újabb árhullámának tulajdoníthatjuk. Végül is Titelnél 19-én következett be a tetőzés, de ez nemcsak a Duna apadásának, hanem a Titel közeli további gátszakadásoknak is betudható. Érdekes, hogy Csongrádon hamarább volt tetőzés, mint Tiszaugon, és, hogy Csongrád és Zenta között a fő árhullám tetőzési vonalának folyamatossága megszakad. Meglehetősen különleges a tetőzések viselkedése a Kőrös és a Maros torkolata között. Ezen a folyószakaszon ugyanis 14-én este volt tetőzés, és ez sem a Szeged alatti, sem a Csongrád feletti tetőzések rendjével nem vág össze. (Az 1895. évi árhullám levonulását a 3.áhra grafikusan is bemutatja). Válható tehát, hogy ezen a folyószakaszon más összefüggések is találhatók, mint az eddigiek. Rajzoljuk meg a víz járástörténeti vonalat a szolnoki és a tiszapüspöki vízállások együttjárásának tanulmányozására. (4. ábra). Az egyidejű vízállások időrendjót követő vonal azt mutatja, hogy az árhullám áradó időszakában Tiszapüspökiben viszonylag magasabb vízállások voltak, mint ugyanazon szolnoki vízállások mellett az apadó időszakában. Szolnokon, az alsó vízmércén viszont fordítva: az áradó időszakban voltak alacsonyabb vízállások azonos tiszapüspöki vízállások esetén. Ez is mutatja, hogy áradáskor volt nagyobb a vízszinesés, apadáskor pedig ennél kisebb. Úgy is kifejezhet jük ezt, hogy a permanens, állandó sebességű vízmozgást feltételező mércekapcsolathoz képest a vízszin először süllyesztett, majd duzzasztott állapotban volt. Ha a vízjárástörténetet kifejező koordinátarandszerre rászerkesztjük a vízhozamok vonalát Április 5 10 15 20 3. ábra. Az IS 1)5. évi tiszai árvíz tetőzéscinek ábrája Abb. 3. Darstellung der Kulminationen beim Tisza 11 orli.iras.ser ISI),5 H [cm] i. ábra. Szolnok és Tiszapüspöki egyidejű vizáUá

tsainak törtéveti vonala 1895-Ml Abb. 4. Chronologische Linie der gleich .zeiteigen Wasserstände in den Pegelstationen Szolnok und Tiszapüspöki aus dem Jahre 1895