Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Starosolszky Ödön: A Hévízi tó belső áramlásai

Dr. Starosolszky Ö.: A Hévízi tó Hidrológiai Közlöny 7.984. 6. sz. 331 6. összefoglalás A YITUKI Vízépítési Intézete az ALUTERV megbízásából helyszíni méréseket végzett a Hévízi fürdő téli üzemeltetésének elősegítését célzó műszaki beavatkozások megalapozása érdekében/ Az 1981. augusztusában, szeptemberében és 1982. januárjában végrehajtott mederfelvételek, hőfokeíoszlás, vízhozam- és áramlás mérések eredményei a következőkben foglalhatók össze: — a tó meder alakzata az előző mérések óta lényegében nem változott összes fő jellemzője (víztükör felszíne 46 350 m

2, térfogata 127 950 m

3, középmélysége 2,75 m) változatlannak tekinthető. — a tó hőfoka eléggé egyenletes mind nyári, mind téli léghőfok eloszlás esetén. A forrás kráterből kilépő víz viszonylag kis távolságon elkeveredik, a felszínre érve hőfoka a tó közepes (tömeg) hőfokától csupán néhány tized °C-ra tér el. A tó felszínén a hőfokok a krátertől távolodva néhány tized °C-kal csökkennek és a hőfokeloszlást — az áramlási viszonyok következtében — a leeresztés mikéntje (északi és déli vízkivétel aránya) lényegében nem befolyásolja. A függélyekben hőfokeltérés alig mutatható ki, legfeljebb tized°C nagyságrendben. A januári 14/15-i mérés rendkívül alacsony 23,5—24,5 °C hőfokokat eredményezett. — a tóba lépő forrás hozama egy éjjeli és egy nappali mérés szerint a feltöltési görbe elemzése szerint gyakorlatilag állandónak vehető. A mérések időpontjában (1981. szeptember 23/24 és 1982. január 13.) azonban a vízhozam rendkívül kicsi volt (360, illetve 330 l/s) ez indokolhatja a januári alacsony hőfokot is. — a mélységből felbocsátott úszók szerint a feltörő víz viszonylag kis felületen éri el a felszínt- A felszíni és botúszó áramlási felvételek szerint a feltörő víz — szinte függetlenül a vízkivételtől — ernyő alakban szétterül. Sikerült kimutatni, hogy a néhány 100 1/s-os forráshozam az egész tó vizét állandó mozgásban tártja, feltehetően elsősorban impulzus átadás következtében. A tóban létrejövő cirkuláció sebessége egyes pontokban 10—15 cm/s értéket is elérhet, azaz a tóban 10—20 m

3/s térfogatáram mozog. Az áramlás fő irány a felszín alatti 1 m-ig a kráter faltól északnak és délnek mutat. Az áramvonalak egyazon pontban időben jelen tékenyen eltérhetnek. A mérési eredmények tehát teljesen alátámasztották a korábbi vizsgálatok megállapításait. Az áramlásmérések szerint a központi épület alatt 5—7 m

3/s vízhozam áramlik. A kráterből ide felvezetni tervezett 50 l/s kereken 40 °C hőfokú vízhozamot tehát kereken százszoros térfogatú vízára,m ragadja majd el. Ezért az vagy a felszínen úszik tova, vagy elkeveredik. Mindkét esetben hatása nem lehet elégséges. Ezért a felmelegítés műszaki megoldása vagy nagyobb meleg-vízhozam felemelése, vagy az épület alatti áramlás téli időszakbeli lényeges csökkentése. Feltehetően legkedvezőbb a két megoldás együttes alkalmazása: a felvezetett víz hozamának növelése és az épület alatti áramlás hozamának csökkentése. Javasolták, hogy a forráshozam változékonyságának megállapítására ultrahangos mérésre kerüljön sor néhány napon át, majd kedvező tapasztalatok esetén forrásbarlang kivezetésbe egy folyamatos vízhozammérést lehetővé tevő ultrahangos víz hozammérő végleges beépítését, a tó felszín néhány jellegzetes időpontban infrasugaras és termo víziós légifeltételek készítését. A helyszíni vizsgálatok alapján a fürdőépület létesítése érdekében indokoltnak látszik vagy laboratóriumi kismintakísérletek végzése vagy egy provizórikus megoldás kialakítása 1982/83. telére és ennek részletes helyszíni vizsgálata. A tanulmányban leírt mérésekhez az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet, a Hévízi Állami Gyógyfürdő, illetve a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság adott értékes segítséget, amelyért ezen a helyen is köszönetünket fejezzük ki. A témafelelős külön is köszöni dr. Böcker Tivadarnak, a műszaki tudományok kandidátusának értékes szakmai tanácsait, valamint VITUKI-s munkatársaimnak a téli hidegben és éjszakákon át végzett fárasztó munkát, amellyel lehetővé tették a tanulmány összeállítását. IRODALOM [1] Cziráky József: A hévízi tó forráskráterének búváros vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. I 954/5—6. [2] Cziráky József: A hévízi tómeder felmérése és változások vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1957/1. [3] Cziráky József: Felszíni áramlás vizsgálatok a hévízi tavon. Hidrológiai Közlöny. 1957/4. [4] Cziráky József: Hőmérséklet mérései a hévízi tavon. Hidrológiai Közlöny, 1959/1. [5] Moll Károly: A hévízfürdői tó hőmérsékleti vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1941/3. [0] Jtodi W. : Turbulence models and their application in Hydraulics. State-of-art pap. International Association for Hydraulic Research, Delft, 1980. [7] Böcker Tivadar: Összefoglaló jelentés a hévízi tóval kapcsolatos kutatási tevékenvségről. V1TUKI 71)31/1/4, Budapest, 1978. Interne Strömlingen im Thernialsee Hévíz Dr. Starosolszky, Ö. Kandidat der Technischen Wissensehaften Im Auftrag des Entwurfsbüros ALUTERV durchführte das Institut für Wasserbau des Wissenschaftlichen Forschungszentrums der Wasserwirtschaft VITUKI Messungen mit dem Ziel, zwecks Förderung des Winterbetriebs der Bäderanlagen von Hévíz die erforderlichen technischen Maßnahmen zu ergündon. Der Thermalwassersee von Héviz gehört zu den seltenen Kleinoden der Natur Ungars und ist ein international anerkannter Kurort für rheumatische Erkrankungen. Der natürliche See mit einer Wasserfläche von 46 350 m- wird aus rund 40 in Tiefe durch eine rund 40 °( ! warme thermalquelle gespeist, so dal.! im Winter ebenso wie im Sommer unter natürlichen Verhältnissen Freibäder genommen werden können. Im altberühmten Kurort wurde unlängst eine Rekonstruktion unternommen, wobei auch der Winterkomfort erhöht werden sollte. Für die Projektierungsarbeiten wurden zur Beschaffung der Grunddaten diese Messungen vollzogen. Die Ergebnisse der im August-September 1981 und im .Januar 1982 vorgenommenen SeebettVermessungen, Temperaturverteilungs-, Ergiebigkeits- und Strömungsmessungen können, wie folgt zusammengefal.it werden

: — seit den früheren Messungen hat die Bettform keine wesentlichen Änderungen erlitten, sämtliche Hauptparameter (Spiegelfläche: 46 350 m

2, Volumen: 128 000 in

3, mittlere Seetiefe: 2,75 m) blieben unverändert; — die Seetemperatur ist ziemlich gleichförming sowohl bei sommerlichen als auch bei winterlichen