Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

6. szám - Dr. Salamin Pál†

322 Hidrológiai Közlöny 1984. 6. s£. Dr. Salamin Pál Száznál több tudományos cikket írt, 150-nél több kisebb szakmai közleményt. Egyetemi jegy­zetei, segédletei közismertek. Hivatalos — műegye­temi, tudományegyetemi, posztgraduális — okta­tási feladatain túl szinte számi ál hatatlan bel- és külföldi tanfolyamot, előadást tartott. Nemzetkö­zi kongresszusok előadója és hozzászólója volt Ausztriában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Franciaországban, Lengyelországban, Svájcban, a Szovjetunióban. A Magyar Hidrológiai Társaság­nak, a Magyar Meteorológiai Társaságnak, a Ma­gyar Földrajzi Társaságnak fáradhatatlan szak­előadója volt, a budapesti szakosztályokban és a vidéki szervezetekben egyaránt. Mindhárom egye­sület tiszteleti tagjává választotta 1977 és 78 fo­lyamán. A Budapesti Műszaki Egyetem fennállá­sának 200. évfordulója előtt történeti kutatásait adta közre, amelyek" során összeállította mindazon oktatók névsorát, akik a vízépítő szakos mérnök­képzésben részt vettek. Munkásságát a Szocialista Munkáért Érdemérem (1954), a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója (1958, 1973, 1974), az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1963, 1977) kitüntetéseikkel ismerték el. Társaságunk adományozta számára a Bogdánfy Ödön (1952), és a Schajarzik Ferenc (1967) emlékérmeket, to­vábbá a Vásárhelyi Pál díjat (1979). A Magyar Meteorológiai Társaság a Steiner Lajos-emlék­éremmel jutalmazta (1979). Nem sokikal halála előtt vehette át 1984 szeptemberében a Francia Mezőgazdasági Érdemérem Tiszti Fokozatáról és a Francia Mezőgazdasági Akadémia külföldi tag­ságáról szóló dokumentumokat. Tudományos munkáit, előadásait a hidromecha­nika mélyreható ismerete, ennek az alapozó tudo­mányágnak a szemlélete és szakmai szigorúsága szövi át. Talán a sok, általa művelt szakmai ága­zat közül, kimondhatatlanul bár, de a hidrome­chanikához vonzódott a leginkább. Magyar mér­nökként, hazánk adottságai között természetesen sokoldalú szakemberré vált. Amire művei elsősor­ban tanítanak az, hogy megállapításainlkat a tények lényegébe hatoló természeti törvények nyomán kell megfogalmaznunk, nem pedig a tudományág par­tikuláris szempontoknak megfelelő elkötelezettsé­gei szerint. Erre példa, híressé vált duzzasztás-el­mélete is. Itt olyan, a redundáns paraméterektől gyökereiben megtisztított számítási eljárást aján­lott, amelynek határfeltételei magának a folyó­nak mérésekkel meghatározott jellegadataiból származnak. A Tisza és vízrendszerének viselke­dését nehéz, vagy éppen lehetetlen lett volna enél­kül eredményesen tanulmányozni. Salamin Pál egyéniségének hatása vízügyi mű­szaki életünkben alapvető és mély, hiszen mind­egyik, ma 30 és 60 év közötti, Budapesten vég­zett vízimérnök szükségképpen tanítványa volt. Még többet tanulhattak tőle, azok, akik a tanszé­ken munkatársai, vagy az életben barátai lehet­tek. Korszakot zár Salamin Pál halála? Ellenkező­leg. Éle te bizonyult korszak indítónak és hosszú időre meghatározónak sokunk tudományos szem­lélete és működése számára. Dr. Vágás István DIPL. ING. KLAUS ALTMANN a Magyar Hidrológiai Társasrtg tiszteleti tagja 1984. szeptember 14-én dr. Illés György, az MHT elnöke és dr. Szalai György főtitkár, Tár­saságunk 1980. évi küldöttközgyűlésének határo­zata alapján, bensőséges ünnepség keretében át­nyújtotta Klaus Altmann oki. mérnöknek a Ver­den-i Vízügyi Igazgatóság (NSZK) hidrológiai és vízgazdálkodási-fejlesztési osztály vezetőjének a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagságáról szóló okiratot. Altmann kolléga, aki 1930-ban, Berlinben szüle­tett és aki az 1971-ben megválasztott K. Sauen professzor és az 1974-ben megválasztott H. Billil professzor után a harmadik Társaságunk NSZK­beli tiszteleti tagjainak sorában, kimagaslóan sokat tett a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti vízügyi szakmai kapcsolatok fejlesztéséért. 1967 szeptemberében, az NSZK Vízépítő- és Kultúrmérnöki Szövetség magyarországi szakmai tanulmányútját szervezte és vezette. Ezen kívül 1969-ben, 1976-ban, 1978­ban és 1981-ben jár hivatalosan Magyarországon. Ezen alkalmakból nagy érdeklődéssel fogadott elő­adásokat tartott Társaságunk budapesti, pécsi és miskolci szervezetének rendezésében. Két előadását a Vízügyi Közlemények magyarul is közreadta. Több magyar szakember NSZK-beli tanulmány­útját, ill. előadókörútját szervezte. Az NSZK különböző vízügyi szaklapjaibari mar eddig mint­egy 25 hosszabb-rövidebb ismertetése jelent meg a magyar vízgazdálkodás egészéről, magyar víz­ügyi kiadványokról, magyar vonatkozású évfor­dulókról, a magyar szaksajtóban megjelent tanul­mányokról. Hazájában többször tartott előadást magyarországi tanulmányútjainak tapasztalatairól. Dr. Goda László az MUT Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom