Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Dr. Hegedűs Mária–dr. Zsigó Margit: Tiszai holtágak higiénés bakteriológiai vizsgálata

Dr. Hegedűs M.—dr. Zsigó M. Tiszai holtágak Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 309 o — t £ 5. Az összes telepképző baktériumszámi ml eredményei (6.7. ábra) A 20 °C-on tenyésző baktériumszám ml-enkénti átlagértékei nagy hasonlóságot mutatnak a La­kiteleki és az Alpári holtág vizében. Az Atkái hol­tágban folyamatos csökkenést tapasztaltunk a vizsgált időszakban, míg a Serházzugi holtág vizét nagyfokú állandóság jellemezte maximum érté­kekkel. A 37 °C tenyésző baktériumok ml-enkénti átlag­értékei is hasonlóan változtak az évek során és a különböző vízterekben mint a 20 °C-oké, csak nagyságrendjük volt kisebb. (7. ábra) A vizsgálati paraméterenkénti összehasonlítás után röviden az egyes víztereket jellemeznénk a higiénés bakteriológiai vizsgálatok eredménye alapján. Lakiteleki holtág (1. táblázat) Az 1980-81. évi vizsgálatok eredménye alapján a holtág vízminősége I. osztályú „tiszta". A maxi­mum értékeket a nyári, strandolási időszakban regisztráltuk, amely értékek II. osztályú „kissé szennyezett" vízminőséget indikálták. Salmonel­la genusba tartozó baktériumot a két év során 1000ml vízmintából nem tudtunk kimutatni. Alpári holtág (1. táblázat) A holtág vízminősége a hat év vizsgálati ered­ményének áltagértéke alapján jellemzően 11. osztá­lyú, „kissé szennyezett". Äfaecalis coliform szám ér­tékei azonban IV.,egyéb paraméterek maximumai pedig esetenként II1. osztályi vízminőséget jeleztek. A részletes vizsgálati eredményeket értékelve bizonyos évszakos változást is megfigyelhettünk. Mégpedig, tavasszal kb. május végéig I. osztályú a vízminőség, majd fokozatosan romlik. Augusz­tusban, szeptemberben, de esetenként már július végén is regiszráltunk maximum értékeket, amely III. kategóriát, a faecalis coliform szám alapján pedig „erősen szennyezett" vízminőséget jeleztek. A vízminőség romlásának oka lehet a fürdőzési hasznosítás, a víz felmelegedése, pangása, a bak­teriális produkció erősödése, valamint okozhatta az Alpár-Nyárlőrinei csatorna is. E holtág vizéből sem izoláltuk a hat év során Salmonella genusba tartozó baktériumot. A Serházzugi holtág ( 1. táblázat) Vízminősége az átlagértékek alapján jellemzően III. osztályú „szennyezett". A maximum értékek több időpontban és paraméter alapján is IV. ka­tegóriájú, „erősen szennyezett" vízminőséget je­leztek. Évszakos változást a higiénés paraméterek nagyságának alakulása nem mutatott. A kedve­zőtlen vízminőség oka egyrészt az, hogy vágóhídi szennyvizet vezetnek be, másrészt az intenzív ha­lasítással együtt járó „beetetések" is okozhatják a vízminőség romlását. A holtág több vízmintája volt salmonella pozitív, de a pozivitási százalék nem haladta meg a 33%-ot. Atkái holtág (1. táblázat) Vízminősége a higiénés bakteriológiai vizsgálati paraméterek értékei alapján 1976-78-ig II/III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom