Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Dr. Hegedűs Mária–dr. Zsigó Margit: Tiszai holtágak higiénés bakteriológiai vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. 306 Tiszai holtágak higiénés bakteriológiai vizsgálata* ÜK. H E fi E I) Ü S MÍKI A**— | I) It. 7. S I u 0 M A K <i I T" |" Bevezetés A felszíni vizek higiénés bakteriológiai vizsgálatát a 70-es _ évek közepétől végezzük a Csongrád megyei KÖJÁL-ban, amelyek eredményéről több közleményben és előadásban beszámoltunk [2, 5, (5, 7, 8]. A mintázások koordinálását és egy egységes szemlélet kialakítását az ATIVIZIG-gel kötött együttműködési szerződés is elősegítette. 1975-ben bekapcsolódtunk a Tiszakutatás programjába, amelynek során az eddig nem vizsgált liolt Tisza ágak mintázását is megkezdtük. A higiénés bakteriológiai vizsgálatok eredményei alapján vízterekként végeztük el a minősítést az Éli. Sz—OVHSZ 141/1972. Ágazati Szabványtervezet határértékei alapján [4]. Az első komplex, azaz bakteriológiai és hidrobiológiái paraméterekre egyaránt kiterjedő felmérést Uherkovich és munkacsoportja a Mártélyi holtág vizéből végezte 1971-ben [12]. Ä többi holtág vizéből ilyen komplex jellegű vizsgálatot tudomásunk szerint nem végeztek. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet térségében lévő két holtág higiénés vízminőségéről az elmúlt években többször beszámoltunk és egy közlemény megjelenése is folyamatban van [2, 5, ü, 8]. A soroksári Duna-ág vizéből Schiefner és munkatársai végeztek komplex higiénés vizsgálatot 1970-ben [11]. A hullámtéri vízterek sajátosságaira fí. Tóth [1] hívta fel a figyelmet, aki a Kiskörei tározó területén fekvő holtágak hidroökológiai viszonyait vizsgálta. Az Alpári és az Aktái holtágak hidrobiológiáját ötéves adatsor birtokában Doblerné-Kovács [3] pályamunkában jellemezte. A higiénés bakteriológiai vizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztálya által kiadott Módszertani Útmutató [10] és az Ivóvíz bakteriológia vizsgálata [9] szabvány alapján végeztük. A vizsgált négy holtágból általában havi gyakorisággal vettünk mintát a komplex vizsgálatok céljára. Az öt óv alatt a 314 vízmintából 1560 vizsgálatot végeztünk el. A vizsgálatok célja — Igazodva a Tiszakutatás komplex tervéhez a tervezett Tisza III. Vízlépcső körzetében lévő Alpári és Lakiteleki holtágak higiénés bakteriológiai viszonyait regisztrálj uk az elárasztás előtt. — Az Atkái holtág vizét azért mintáztuk, mert a tervezett felszíni vízkivételi mű leendő tározója lesz. — A Serházzugi holtágból pedig a vízisport céljára történő hasznosítása miatt vettünk többé kevésbé rendszeresen vízmintát. A holtágak leírása és főbb hasznosításuk Lakiteleki és az Alpári holtág Mindkét holtág a hullámtéren helyezkedik el a Tisza jobb partján. A Lakiteleki holtág viszonylag ritkábban kerül kapcsolatba az élő Tiszával. * A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete tud. ülésén 1982. október 26-án elhangzott előadás alapján. ** Csongrád megyei Közegészségügyi-járványügyi Állomás, Szeged. Magasabbrendű növényzete, hínár és tündérrózsa állománya, valamint alga vegetáció ja is a limnológiai individualizálódás magasabb szintjéről tanúskodik. A holtág egyrészén fürdőzési és csónakázási lehetőség van és a sporthorgászat is biztosított. Az Alpári holtág Alpár községtől keletre húzódik mintegy 11300 méter hosszban. Átlagos szélessége 130 méter körüli. A Tisza kis és közepes vizeitől nyárigát védi + 780 cm-ig. A holtmeder feltöltése részben a Tisza nagy vizeiből, részben belvízből is történik, mivel a holtág közvetlen vízgyűjtőjén kívül az Alpár-Nyárlőrinci csatornával is kapcsolatban van. Fürdőzési hasznosítása a holtágnak Alpár községnél van. Az Alpári holtágat a Tisza 1977-ben és 1979-ben öntötte el. 1980-ban +756 cm-nél megvédték, de 1981-ben + 796 cm-nél átömlött a Tisza vize a nyárigáton. Serházzugi holtág Csongrád várostól délre, a Tisza jobb partján mentett területen, mintegy 7600 m hosszban húzódik. Átlagosan 150 m körüli a szélessége. Kis vízgyűjtő területe ellenére is belvízi tározó, mivel a város záportározója. A városi szennyvíz egy része is a holtágba került. Kisebb részben öntözésre használják, valamint a nyári idényben evezőspálya mőködik. Halasítása intenzív, amely a víznek a nagymértékű „trágyázását" jelenti. A lehalászás ősszel történik. 1979-ben jelentős halpusztulás volt a holtág vizében. Atkái holtág A holtág nagyobbik része a Tisza jobb partján, mentett területen, Algyő községtől északnyugatra terül el, mintegy 6100 m hosszban. Hullámtéri része természetvédelmi terület (Sasér). Átlagos szélessége 140 méter. Talaja vízzáró, tározására kitűnően alkalmas. Feltöltése belvizekből; magas tiszai vízállások esetén pedig az Atkái zsilipen keresztül történik. A holtág hasznosítása öntözés és ezen kívül belvíztározó is. 1979-ig intenzív halászat célját szolgálta. Jelenleleg a horgászegyesület birtokában van. A holtágak elhelyezkedését a Tisza hossz-szelvényben az 1. ábrán tüntettük fel. Eredmények és értékelés A vizsgált higiénés bakteriológiai paraméterek értékeinek változására, az eredmények összehasonlítására ábrákat és táblázatokat készítettünk. 1. Coliform-szám eredményei ( 2. ábra) E paraméter ml-enkénti átlagértékének változása jól mutatja a különböző vízterek szennyezettségét. Legtisztább a Lakiteleki holtág vize és legszennyezettebb a Serházzugié. Legközelebb állnak