Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

5. szám - Horváth János–Zólyomy László: Vízbázisok elhelyezési lehetőségeinek vizsgálata a Maros-hordalékkúp területén

270 Hidrológiai Közlöny 1984. 5. sz. Horváth J.—Zólyomi L.: Vízbázisok elhelyezési lehetőségei tegek nyugalmi nyomásának időbeni csökkenését (1—5 m) jelzik. — Egyes rétegek vagy térségek vizének felhasználására — vízminőségi okokból vagy kezelési költségek miatt — adott körülmények között nem kerülhet sor. A Maros hordalékkúp területén koncentrált víztermelő telepek (vízbázisok) a 4. ábrán ábrázolt térségekben javasolhatók telepítésre. A térképen feltüntettük a geofizikai mérési eredmények alapján körülhatárolható kedvező porozitású rétegeket tartalmazó területeket, mely a vízbázisok kijelölésének bizonyos fokú indoklásául is szolgál. A jelmagyarázat táblázatában a vízműkapacitásokat három oszlopban szerepeltetjük. — Az első oszlop a vízművek napi termelését adja az éves termelés átlagában. Ez az összesen 78 ezer m

3/d vízmennyiség, a hordalékkúp természetes vízforgálmahoz jól illeszkedik. — A második oszlop a nagy vízfogyasztású időszakokban a vízmű maximális termelési kapacitását tünteti fel. Beruházási program készítése során ezen kapacitás figyelembe vételével lehet a kútkiképzést, hidraulikai-, gépészeti-, elektromos stb. berendezéseket előirányozni. Ezen 1 változat elnevezéssel szereplő értéksor (a területenként maximálisan, de nem folyamatosan, kitermelhető összesen 00 ezer m

3/d vízmennyiség) mélyebb üzemi vízszintértékei nagyobb hatással lennének (állandó üzem esetén) a talajvízre, itt a magas mezőgazdasági kultúrával rendelkező területeken. — A következő oszlop, az úgynevezett II változatban feltüntetett kapacitásértékek — azon esetre vonatkoznak, ha a magas depressziós értékek a talajvíz nivót s ezzel a mezőgazdasági tevékenységet kedvezőtlenül befolyásolnák, akkor — területileg több, kisebb kapacitású víztermelő telep elhelyezését vesszük figyelembe. Ez a változás a 7 és 12. sz. terület bevonásával arra az időpontra is vonatkozik, midőn a vízben lévő egyes káros nyomelemek eltávolítása gazdaságos technológiával megoldható lesz. A rendelkezésre álló vízkészlet közel megegyezik az igényoldallal, így előbb vagy utóbb minden csepp víz felhasználására kerül e térségben. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk és meg kell terveznünk a szükséges intézkedéseket a lehetséges víztermelő telepek megelőző jellegű védelmének biztosítására. IRODALOM [1| Alföldi L. (19(i5): Mélyfúrású kutak vizsgálata és a vizsgálatok tapasztalatainak felhasználása a vízgazdálkodásban. Vízügyi Közlemények. 1965. 1. pp. 42—54. [2] Hartha F. (1978): A magyarországi pannon, biofáeiensei és a pannon tó kiédesedése. Földtani Közlöny 108. évf. pp. 255—271. ['S) Boldizsár T. (1960): Geotermikus vizsgálatok a Nagv Magvar Alföldön. Bábnyászati lapok 53. évf. pp. 306—309. [4] Dank V. (1965): A délalföldi szénhidrogénkutatások legújabb ei'edményei. Földtani Kutatás 8. évf. pp. 1-8. [5] Dobos I. (1965): Az alföld levantei képződményeinek rétegtani vizsgálata és vízföldtani jellemzése. Földtani Közlöny 95. évf. pp. 230—238. [6] Erdélyi M. (1975): A Magyar Medence hidrodinamikája. Hidrológiai Közlöny. 55. évf. 4. pp. 147— 156. [7] Erdélyi M. (1971): Magyarország vízföldtani tájai. Hidrológiai Közlöny 51. évf. 4. pp. 143—154. [8J Jaskó S• (1976): A Pannóniai medence lesüllyedése és feltöltése a neogénben. Magyar Állami Földtani Intézet Evi Jelentése 1973-ról pp. 143—146. [9] Jeneyné Jambrik /í. (1977): Békés megye távlati vízellátásának lehetőségei. Hidrológiai Tájékoztató. 1977. pp. 71—74. [10] Jeneyné Jambrik R. (1979): A Maros törmelékkúp vízkészletének vizsgálata az újkígyósi vízműtelep üzemeltetési tapasztalatai alapján. Egyetemi doktori értekezés. Budapest. [11] Juhász J. (1973): A kitermelhető statikus vízkészlet. Hidrológiai Közlöny 53. évf. 4. pp. 187— 195. [I2| Kovács Gy.—Erdélyi M.—Korim K.—Major F. (1972): A felszín alatti vizek hidrogeológiája. Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző tan folyam Kézikönyve, Bp. 1972. [13] Kovács Gy. (1978): A rétegvizek energiakészletének jellemző piezometrikus szintek ingadozásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 58. évf. 10. pp. 452— 461. [141 Kőrössy L. (1963): Magyarország medence területeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Közlöny, 93. évf. 2. pp. 153—172. [15| Kurucz B. (1965): Mélyföldtani adatok Mezőhegyes, Pitvaros, Végegyháza területéről. Földtani Közlöny, 95. évf. pp. 198—204. [16] Míliáltz 1. (1966): Az Alföld déli részének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 1966. VT. pp. 107—119. [17] MÉLYÉRT ERY. (1956): iSzak vélyemény abékéscsabai Vízmű I. kútcsoportja helyének geohidrológiai feltárásáról. TSZ. III—8268/B. Budapest. [18] MÉLYÉPTERV (1956): Hidrogeológiai tanulmány a csapadékból beszivárgó talajvíz utánpótlás meghatározására a békéscsabai vízmű újkígyósi kútcsoportjának területén. Tsz: III—8268/A. Budapest. [19] Molnár B. (1965): tüs vízrajzi vizsgálatok a DélTiszántúlon. Hidrológiai Közlöny, 45. évf. pp. 397—404. [20] Molnár B. (1966): Lehordási területek és irányok változásai a Dél-Tiszántúlon a pliocénben és a pleisztocénben. Hidrológiai Közlöny, 46. évf. 3. pp. 121 — 127. [21] Molnár B. (1966).: Plioeén és pleisztocén lehordási terület változások az Alföldön. Földtani Közlöny, 99. évf. 4. pp. 403—413. [22] Rónai A. (1963): Az Alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 43. évf. 5. pp. 378—390. [23] Rónai A. (1969): A medeneebeli pleisztocén sztratigráfiai hazai eredményei. Földrajzi Közlöny, 93. évf. 3. pp. 218—229. [24] Rónai A. (1972): Az Alföld-kutatás újabb eredményei. Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése 1970-ről pp. 55—56. [25] Rónai A. (1976): Az Alföld-kutatás helyzete 1973-ban. Magyar Állami Földtani Intézet Evi jelentése 1973-ról pp. 121—132. [26] Rónai A. (1975): A talajvíz és a rétegvizek kapcsolata az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 55. évf. 2. pp. 49—53. [21] Rónai A. (1978): Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése. Hidrológiai Közlöny, 58. évf. 2. pp. 49—67. [28] Sclierf E. (1967): Mikrotechnikai és hidromorfológiai kapcsolatok az Alföld déli részén és ezeknek gyakorlati jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 47. évf. 6. pp. 322—330. [29] Szebényi L. (1965): Az ártézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 45. évf. pp. 125—130. [30] Szebényi L. (1972): Rétegvízkészlet alapadatok regionális értékelése Magyarország pleisztocén-