Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
4. szám - Dr. Fáy Csaba: Értékelemzés a vízellátásban
234 Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. Dr. Fáy Cs.: Értékelemzés a vízellátásban kőzik meg vízmű üzemben, hogy a nyári csúcsfogyasztás idején kell eleinte vízkorlátozást bevezetni néhány hét időre, ezt a rövid időt gazdaságosabban lehet szivattyús nyomásfokozással megoldani, mint vezetéképítéssel. A gazdaságtalan üzem akkor kezdődik, ha a közbenső átemelőt már egész évben folyamatosan kell üzemeltetni, sőt esetleg már szivattyú cserével a létrehozott nyomáskülönbséget is meg kell növelni, vagy további közbenső átemelőket beiktatni. Ez a második lépés: az eredetileg két részre osztott csővezeték további két részre osztása és két újabb átemelő telep létesítése rendszerint máinem versenyezhet gazdaságosan az új vezeték megépítésével. Példaképpen említhető a Budai alapövezet, ahol a III. fővezeték építését 10 évvel későbbre lehetett halasztani [3] a Budaújlaki telepen létesített közbenső átemelés segitségével. E kérdést tehát érdemes minden fővezeték bővítést megelőzően végigelemezni az adott területre vonatkozó gazdasági adatokkal, azt is figyelembe véve, hogy ha a vezetéket ma fektetjük lo, akkor esetleg mezőgazdasági burkolatlan területen vezethető, de 10 év múlva már útburkolatot is kell bontani és emiatt aránytalanul megdrágul az építése. Az egyes funkciók költségkihatását tehát ki kell számítani előre 10 évre,figyelembe véve a vízigény egyenletes emelkedését, az ebből keletkező szivattyúzási munkaigényt és költséget is és így lehet megalapozni a lehetséges változatok költségelemzésével a beruházási döntést. Végül ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy sajnálatos az a mai gazdasági gyakorlat, hogy ilyen vizmű beruházások finanszírozására nem lehet hosszúlejáratú kölcsönt felvenni, hanem mindent költségvetésből építenek meg, mert ez nem ösztönöz gazdaságosságra törekvésre. 3. Összefoglalás A felsorolt üzemeltetési és beruházási esetekben bemutattam, hogy az értékelemzési módszerek mennyi tartalékot képesek feltárni a szolgáltatás jellegű vízellátás területén is, ezért tudatos alkalmazásukra kell törekedni és terjeszteni kell őket. Függelék Víztároló medence energiatárolásra felhasználásának elemzése leegyszerűsített példán, nagyságrendi becsléshez (1. ábra). 1. pont: betáplálás, 2. pont: fogyasztó, 3. pont: tároló HV = EQ- a csősurlódás kifejezése. A 2. pontban kell H nyomásszint a Q fogyasztáshoz, a hasznos teljesítmény: PE = ggHQ. Ha a Q fogyasztás egyenletes és nincsen tároló, akkor az 1. pontban szükséges teljesítmény — elhanyagolva a motor ós szivattyú hatásfokát: P =QSQ(H + és ennek viszonya a hasznos teljesítményhez : PE 1 Q 2 H 1 + y = 1 + yX Vezessünk be egy általános X szorzót, amely alapesetben X=l, annak jellemzésére, hogy a különféle fogyasztás eloszlások hogyan befolyásolják az energiafogyasztás fajlagos értókét. A 2. ábra mutat egy egyszerit fogyasztás eloszlást a t idő függvényében 1. pont 2. pont | 3. pont 1. szakasz T 2. szakasz 1. ábra. A vizsgált hálózat Abb. 1. Dass untersuchte Netz a, t 2. ábra. Egyszerű fogyasztás eloszlás a t idő függvényében Abb. 2. Einfache Verbrauchsverteilung in Funktion von der Zeit t té 1 T ~T in 2 7 Qé Q n - =0,71 b=—— = 1,146 3 Q Q Ha nincsen az I. ábra 3. pontján tároló, akkor a fogyasztást követő szivattyúzás viszonylagos munkatöbblete: F!PE = l+y [ té tn a 3+~— b 3 ] vagyis a zárójeles kifejezés a 2. ábrán felírt számértékekkel: X = 1,12. Ha a 3. pontban van végtelen felületű tároló és az 1. csőszakaszon a szivattyúzás egyenletes, akkor a szivattyúzás viszonylagos munkatöbblete: P/PE = 1 + #2/•»>{(& - l) 2 +(1 - «)-} + lj A 2. ábra szerinti állandókkal a zárójeles tag: X = 1,035 feltéve, hogy B 2=B 1-el vagyis a két szakasz ellenállása egyforma. A tárolandó térfogat V =té(Q —Qé) az adott állání dókkal F =—(1 — = 8352(^ ha a vízáram in 3/s. Ezekkel az adatokkal különféle Q értékkel számítsuk a megtérülési időt. Legyen A 2=0,018, L l =L t=l,2 m, jy, = ií 2 = 5,977, H — CO m felvéve Q m 3/s =1,0 1,3 1,6 c m/s =t0,88 1,15 1,415 y =0,0996 0,168 0,255 P/PE =1,1 1,17 1,26 PE kW = 588,6 765,2 941,8 egyenletes elvétellel és betáppal: P kW =647,5 895,3 1186,7 egyenlőtlen elvétellel, tároló nélkül P/PE =1,112 1,188 1,286 P kW =654,4 909,1 1211,2 (l) egyenlőtlen elvétellel, tárolóval P/PE =1,1035 1,739 1,2639 P kW =649,5 898,3 1190,3 (2) tároló térfogat V m 3 =8352 10858 13 363 teljesítménycsökkenés a tároló hatására (1)—(2): AP kW = 5,0 10,76 20,9 fajlagos megtakarítás AP/V kW/m 3-ben: 0,0006 0,00099 0,00156
