Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Fekete J.— dr. Szalai Gy.: Talajvizsgálati eredmények Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. 225 Auswertung der Bodenuntersuchungsergebnisse im Baume der II. Theißstaustufe Dr. Fekete J . Kandidat der .4 grarwissenschaf ten Dr. Szalai, Gy., Kandidat der Agrarwi.ssen.icha/ten Die Bodeneigenschaften im Räume der II. Theißstaustufe wurden anhand der in den Jahren 1908—75 erstellten genetischen Betriebs-Bodenkarten und deren Vergleich mit den Untersuchungsergebnissen der 1982 begonnenen neuen Bodenbewertung erkundet. Im Verlauf der Auswertung der Daten wurden einige Schlüsse bezüglich der durch den Stausee Kisköre auf den Boden ausgeübten Wirkungen gezogen. In der Gestaltung der Deckschicht kam dem ungünstigen Dränverhältnissen, (1er überreichen Feuchtigkeit und dem oberflächennahen Grundwasserspiegel eine bedeutende Rolle zu. Die Wasserbeeinflussung dauert auch heute noch an und kommt in der Gestaltung einiger Bodeneinflüsse zum Ausbruck. Die überwiegende Feuchtigkeit, die nach unter gerichtete Wasserströniung, ferner die bodensäuernde Wirkung der Kunstdünger führten eine Minderung der pH-Werte in einigen Profilen herbei. Die pH-Minderung ist in den höheren Lagen bedeutender. In einem 1 —1,5 km breiten Streifen entlang des Stausees bzw. der Sickerkanäle ging der Salzgehalt im Boden geringfügig zurück. Das nahe Grundwasser, der andauernd feuchte Zustand mäßigt die Salzanreicherung, bzw. mindert den löslichen.Salzgehalt des Bodens. In größerer Entfernung vom Stausee sind Salzgehalt und Sodaalkalinität gestiegen. Der schwankende Grundwasserspiegel, die zeitweilige Austrocknung des Bodens die wiederholte Eindickung derodenlösung verschulden die Salzanreicherung bzw. die Szikbildung. Mehrfach ist der Boden bindiger geworden. Auf Einfluß des bodennahen Grundwassers, der andauernd hohen Feuchtigkeit setzt eine gewisse Umformung der Tonmineralien, eine Smektitbildung ein. Die wachsende Bindigkeit wird auch durch die zunehmedne Menge der löslichen Salze, bzw. des austauschbaren Natriums gefördert. Die ungünstigen bodenkundlichen Processe im Räume der IL Theißstaustufe .können über verschiedene VerA Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság kongresszusa Balatonfüred, 1982. szeptember 15—20 A Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (Société Internationale de Technique Hydrothermale, S1TH) XVIII. Kongresszusát 1982. szeptember 15—20. között Balatonfüreden tartotta a Magyar Hidrológiai Társaság Balneotechnikai Szakosztálya keretében működő SITII Magyarországi Csoportja kezdeményezésére. A SITH 1969-ben alakult Olaszországban Dr. Ing. Enrico Chiostri elnökletével. A Társaság alapvető célja a balneotechnikusok nemzetközi összefogása, hogy az érdekelt országokban megfelelő mennyiségű és minőségű gyógyvíz, gyógyiszap és gyógygáz álljon rendelkezésére az orvosoknak a gyógyításhoz, a műszakilag helyesen kialakított épületekben elhelyezett berendezésekben. A SITH célját részletesen lapunk már korábban (Hidr. Közi. 1970. 7. sz. 300. old.) ismertette. A SITH Magyarországi Csoportja 1973-ban alakult és azóta mintegy 20 fővel működik. Tagjai több SITH Kongresszuson tartottak előadást a magyarországi balneotechnikai problémákról, így Vichy (Franciaország), Kiszlovodszk (Szovjetunió), Bad Salzuflen (NSZK), Chaudfontaine (Belgium), Macerata-Tolentino (Olaszország), Cieplice Slaskie (Lengyelország) gyógyfürdőhely, A SITH XVIII. Kongresszusát 1982. szept. 16-án Dr. Ing. Enrico Chiostri, a SITH elnöke nyitotta meg, majd dr. Illés György, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke üdvözölte a kongresszus résztvevőit kiemelve a balneotechnika jelentőségét Magyarországon, ahol Európa egyik leggazdagabb termális gyógyvízkészlete fordul elő. A külföldi és hazai intézmények nevében is többen fejezték ki jókívánságukat. A kongresszus a balatonfüredi SZOT gyógyüdülő dísztermében, négy szekcióülésen végezte tudományos munkáját. Az 1. Szekciófahren, Eingriffe gemäßigt bzw. vermieden werden. Zufolge des schädlichen Wasserreichtums, des nahen Grundwasserspiegels, der ungünstigen Dränverhältnisse ist als vordringliche Aufgabe — und Teil der komplexen Melioration — aufgrund der zu erarbeitenden Gewässerregulierungspläne baldigst eine Gewässerregidierung vorzunehmen, wobei technische und agrotechnische Methoden gleichzeitig anzuwenden sind. Zur Vorbeugung einer sekundären Szikbildung ist der Grundwasserstand zu überwachen und unter dem kritischen Pegel zu halten. Die Faktoren, die zur Salzanreicherung führen, sind ausführlich zu untersuchen. Der Verlauf des Salzumsatzes ist für kürzere und längere Perioden über Salzbilanzen zu untersuchen. Das häufige Austrocknen der Böden begünstigt die Salzanreicherung, die über Feuchthaltung der Böden, Verhinderung des Austrocknens gemäßigt werden kann. Dies ist über Bewässerung mit kleineren Dosen möglich. Über Melioration werden die Physiko-chemischen Bodeneigenschaften verbessert, Parzellen mit gutem homogenen Wasserhaushalt ausgestaltet. In solchen Gebieten bleiben die unerwünschten Stausee-Einflüsse aus oder werden wesentlich gemäßigt. Die physikochemischen Eigenschaften von sauren Böden werden durch Kalkung bzw. Austrag von gelber Erde, jene der Szikböden mit alkalischer Deckschicht durch Gipsaustrag verbessert. Sandböden können durch den Austrag von Stallmist oder Moorböden melioriert werden. Die physkalischen Eigenschaften von bindigen schweren Tonböden werden über Tiefau flockerung verbessert Zur Verhinderung einer weitergehenden Versäuerung sind in Böden, deren Deckschicht keinen kohlesäurigen Kalk enthält und Kunstdünger in größerer Menge erhält, sind proportional Kalkdüngungen vorzunehmen. Zur Erhöhung der Meliorationseffekte werden anschließend über Nachpflanzung bzw. Vergrößerung der Forest flächen stärker evaporierend® Landstriche ausgestaltet. Vor Versumpfung schützt auch die Aufforstung der Landstreifen entlang von Flüssen, Speicherseen, Kanälen und wegen. Für eine Auffrischung der Rasenflächen der Dünen ist zu sorgen. Nach Durchführung der Melioration sind die Plantagenge biete vorzugeben. ülés a gyógyfürdők és gyógyhelyek kialakítása és a gyógyvizek, gyógyfürdők, valamint a gyógyhelyek védelme a fejlődő civilizációban című témakörrel foglalkozott Otto Glaus (Svájc) elnökletével, akinek a kongresszuson nyújtották át a SITH aranyérmét a több évtizedes építész-balneotechnikai munkájáért. Az összefoglaló referátumot Horváth József, az MHT Balaneotechnikai Szakosztályának elnöke tartotta, a titkár dr. Korim Kálmán volt. A 2. Szekcióülés az ásvány-, gyógy- és hévizek optimális hasznosítását tárgyalta. Az ülést Prof. Dr. Ing. Andrzej Madeyéi (Lengyelország), a SITH főtitkára vezette, a társelnök dr. Pataki Nándor volt. Az összefoglaló referátumot Prof. Dr. Konstantin Shtcrev (Bulgária) készítette és ismertetése végén javaslatokat is előterjesztett.A titkári teendőket dr. Cziráky József, a SITH Magyarországi Csoportja titkára látta el. A 3. Szekcióülés az ásvány- és gyógyvizeknek a modern terápiában betöltött szerepével foglalkozott. Az ülésen dr. Strecker Ottó (Hévíz) elnökölt, az összefoglak) refrátumot dr. Csermély Miklós (Budapest) tartotta, a titkár dr. Frölich Lóránd (Budapest) volt. A 4. Szekcióülés az ásvány-, gyógy- és hévizek idegenforgalmi jelentőségét és a nemzetközi egészségügyi túrizmusban betöltött szerepét tárgyalta. Az ülés elnöke Dir. Raoul Blanc (Franciaország), a SITH alelnöke volt, az összefoglaló ismertetést a beküldött tanulmányokról Pávél Jánosné (Budapest) tartotta, a titkári munkát Bosznay Anna látta el. Minden szekcióülést hozzászólások és viták követték, majd a javaslatok tárgyalása. A SITH XVIII. Kongresszusa alkalmával tartott közgyűlésen megválasztották a SITH új vezetőségét, a Végrehajtó Bizottság tagjait. Dr. Cziráky József lemondása miatt Magyarország képviseletére a Végrehajtó Bizottságban Becker Károlyt, a Magyar Hidrológiai (Folytatás a 248. oldalon)
