Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
4. szám - Dr. Fekete József–dr. Szalai György: Talajvizsgálati eredmények értékelése a Tisza-II. vízlépcső térségében
218 Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. Dr. Fekete J.—dr. Szalai Gy.: Talajvizsgálati eredmények A tározó közvetlen szomszédságában — az elszikesedő réti talajok sávja és a tározó közötti tarületen — ahol túlnyomó részben mélyben sós és mélyben szolonyeces réti talajok, valamint réti szolonyecek fordulnak elő, az oldható sók kilugzódása figyelhető meg. (207-601., 189-603., 212-604., 96-801. szelvénypárok). A sótartalom csökkenése különböző mértékű, helyenként csak a felső szintekben, máshol pedig a szelvény egész mélységében kimutatható. E zónában a talaj csak ritkán és kisebb mértékben szárad ki, a talajoldat nem töményedik be, sőt az időnként lefelé szivárgó víz az oldható sókat a mélyebb szintekbe mossa. Néhány helyen a felső szintek sótartalmának csökkenése mellett a humusztartalom növekedése figyelhető meg. Ebből következtetni lehet a szerkezet, porozitás és vízáteresztőképesség javulására is (28-101., 42-103., 9-105., 207-601., 129-602., 189-603. szelvénypárok). A kötöttségi szám néhány szelvényben nő (28-101., 53-106., 165-107. szelvénypárok). Ennek magyarázatát a nagyobb oldható sótartalom, a kicserélhető nátrium és a lúgos kémhatás adja. A kötöttség növekedését okozhatja az agyagásványok átalakulása is, ami a túlnedves körülmények között következik be. TISZAFÜRED Megfigyeléseinket a „Hámán Kató" MgTSz területén végeztük. A területet É-on és D-en a Tisza határolja, hidrológiai viszonyaira jelentős hatással van a tározó. A talajtakaró nagyobb hányadát a réti talajok különböző altípusai képezik. A Tisza mentén jelentős az öntés talajok területe. A mély fekvésű helyeken réti szolonyec talajokat találunk. A legmélyebb részek vízállásosak. A Tiszától 2—2,5 km-re húzódó Kengyel vízszintjét a szivárgó rendszer már nem csökkenti. A viszonylag magas szinten állandósuló talajvíz hatására fellépő szikesedés jelei helyenként már a felszínen is láthatók. Máshol pedig a talaj elsavanyodását tapasztalták, a pH értéke 6,5-7,0-ről 4,0-4,2-re is lecsökkent. A korábban legjobbnak minősített agyagos vályog talajokat a magas talajvízállás, a nagy nedvességtartalom miatt jelenleg alig lehet művelni. A 3. táblázatban foglalt adatok a 7 év alatt bekövetkezett változásokat szemléltetik. A kimutatható változásokat a következőkben összegezhetjük: — A változások általában kismértékűek. — Helyenként a felső szintek pH értéke csökken. 3. táblázat Alapvizsgálati adatok, Tiszafüred Tablle. 3. Grunduntersuchungsdaten, Tiszafüred S zelvény szám, Mélység pH Hidrolitor CaC0 3 Na 2C0 3 Só Kötöttség Humusz Ev [cm] (H 20) (Vi) 0/ /o /o 0/ /o (Ka) 0/ /o 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. .9. 316 0—32 6,6 13,5 0 0 0,08 ö 68 1975 32—77 7,2 13,5 0 0 0,05 76 77—120 8,0 4,1 0 0,10 64 105 0—18 6,1 8,0 0 0 0,15 75 2,00 1982 18—56 6,9 0 0 0,14 59 1,05 56—140 6,9 ny 0 0,30 80 334 Asz 0—40 ' 8,6 0 0 0,02 62 1975 A x 40—70 9,5 4,3 0,03 0,17 64 B 70—100 9,6 9,0 0,08 0,25 52 C 100—150 9,0 14,9 0,05 0,27 68 108 A 0—30 6,8 6,8 5,2 0 0 0,19 71 2,75 1982 B 30—78 6,8 6,8 5,2 0 0 0,18 77 2,30 Bc 78—102 7,1 10 0 0,18 73 C 102—150 7,2 10 0 0,20 67 237 Asz 0—30 6,8 13,5 0 0 0,02 36 1975 A 1 30—57 6,9 0 0 0,02 44 a 2 57—93 7,3 0 0 0,02 40 B 93—140 8,0 0,9 0 0,02 42 111 A 0—52 7,2 3,2 0 0 0,07 44 1,65 1982 B 52—79 7,1 3,2 0 0 0,09 55 1,30 C 79—150 7,9 6,8 0 0,09 43 235 Asz 0—30 7,6 1,5 11,1 0 0,04 44 1975 A! 30—60 7,8 1,5 0 0 0,02 40 B 60—98 8,6 10,0 ny 0,03 48 C 98—140 8,4 19,2 0,02 0,05 54 110 A 0—53 6,5 9,5 0 0 0,07 48 1982 B 53—80 7,6 15,3 0 0,09 58 G 80—160 7,2 17,5 0 0,12 55
