Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

4. szám - Varga Miklós: A vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelme az 1038/1983. MT határozat tükrében

Varga M.: A vízzel való takarékos gazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1984. 4. sz. 201 vonatkozásában jóval nagyobb a lemaradásunk a világszínvonaltól mint amelyet az egyéb, elsősorban a műszaki-technikai lemaradottságunk indokolna. c) A mezőgazdasági vízhasználatok közül mind a víztakarékosság, mind a víztisztaság védelme tekintetében az állattartási és egyéb üzemi tevékenység területén vannak jelentős tartalékok, lehetőségek és így tennivalók. Ezek a vízhasználatok általánosságban magukon hordozzák a termelés prioritásából származó következményeket. A fajlagos vízfogyasztás a normatívákat meghaladja; emiatt a vízjogilag engedélyezett szennyvízelvezető rendszerek sem működnek tervszerűen. Az állattartó telepek vízhasználatának korszerűsítése, elsősorban technológiamódosítása, ill. — ahol ez nem lehetséges — a hígtrágya kezelésének elősegítése fontos feladatunk a víztisztaság fokozottabb védelme szempontjából. A telepek szabályozatlan hígtrágya-kezelése — az alaptevékenységből adódó műtrágya és más kemikáliák szabálytalan használata miatti bemosódások mellett — az egyik alapvető veszélyforrást jelentik a felszíni és különösen a felszín alatti vízkészleteink minőségére. A mezőgazdasági vízhasználatok kapcsán kell rámutatni a szennyvizek ill. szenyvíziszapok elhelyezésének mezőgazdasági lehetőségére, e lehetőség fokozott jelentőségére. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ennek tudatos kihasználásával nem kis mértékben csökkenthetjük a közműolló jelenlegi nyílását ill. elősegíthetnénk környezetvédelmi problémáink megoldását. Ehhez természetesen meg kell teremteni a gazdasági, jogi szabályozás feltételeit úgy, hogy az ösztönözze a mezőgazdasági üzemeket. 4. Az Akcióprogram főbb célkitűzései, a végrehajtásban érintettek köre a) A víztakarékosság és a vízvédelem terén főbb célkitűzéseink — összefoglalóan — a következők szerint jelölhetők meg: — Törekedni kell a frissvíz felhasználási arányának csökkentésére, természetesen a térségi vízgazdálkodási adottságokkal és a technológiai lehetőségekkel összhangban. — Hosszú távon biztosítani kell, hogy a megfelelő minőségű vízkészlet rendelkezésre álljon.^ — A jó minőségű felszín alatti vizeket elsősorban lakossági ill. élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint üzemi, szociális célra kell felhasználni. — El kell érni, hogy a vízhasználatok kielégítése érdekében eszközölt ráfordítások gazdaságosak legyenek. — Meg kell valósítani vízkészleteink védelmét. — Intenzív tudományos-műszaki fejlesztést kell kezdeményezni abból a célból, hogy a környezeti károsodást a minimálisra csökkentsük. h) A célkitűzéseknek megfelelően igen széles a program végrehajtásában érintettek köre is. Az OVH-n kívül súlyponti szerepet kell, hogy vállaljanak az ipari, a mezőgazdasági és az építésügyi tárcák, mellettük a fővárosi és megyei tanácsok, az Egészségügyi Minisztérium, de érintett az Akcióprogram, végrehajtásában"! az OKTH, az MTTH, az OMFB. a MÜM, az OTSH. ill. nem utolsósorban a Magyar Tudományos Akadémia is. Mint azt a közép- és hosszútávú program 9.11 pontja megfogalmazza: ,,A vízgazdálkodás kutatási és műszaki-fejlesztési tevékenysége során kiemelten kell foglalkozni a vízkészletek takarékos használatának és minőségi védelmének feladataival. A tudomány hazai és nemzetközi eredményeinek alkalmazása elengedhetetlen." Ebből egyértelműen kitűnik, hogy az Akcióprogram végrehajtásának egyik alapvető eszköze: — a kutatás és a műszaki fejlesztés. Az eszközrendszer egyes elemeit számba véve, emellett meg kell még említeni — a műszaki, gazdasági jogi szabályozást, — a gazdasági és műszaki tervezést, ill. — az ismeretterjesztést és a propagandát. 5. A kutatás és a műszaki fejlesztés szerepe a víztakarékosság terén A kutatás és a műszaki fejlesztés jelentősége külön a takarékos vízgazdálkodás és külön a víztisztaság védelme tekintetében értékelendő. Jelenleg az Akcióprogram megalapozása érdekében 4 irányban folynak munkák, ezek: — a felszín alatti vízkészletek feltárása és számbavétele; — a vizek kezelésének technológiai fejlesztése; — a vízszolgáltatás színvonalának korszerűsítése; — a víz racionálisabb felhasználásának háttéripari megalapozása. a) A felszín alatti vítkészletek feltárását és számbavételét a Központi Földtani Hivatallal közös program szerint végezzük. Ez jelenleg a Duna, Rába, Dráva partiszűrésű vízbázisainak feltárására, a Maros hordalékkúp vízkészletének megállapítására és védelmére irányul. A bányavizek racionálisabb felhasználása, a bányászati célú vízemelések időbeni, térbeni, mennyiségbeli változása, a vízellátási célú vízhasználat öszszehangolása s a visszatöltődési folyamatok előrejelzése érdekében célkutatásokat kezdeményeztünk. Érdekes kutatást végzett a VITUKI Debrecen térségében arra vonatkozóan, hogy egy nagyobb térségben a felszín alatti vízkészlet hosszabb idejű üzemi vízkiemelések hatására miként alakul, s ennek alapján mekkora a ténylegesen számbavehető készlet. A jövőben az eddiginél még nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni a még fel nem tárt felszín alatti vízkészletek kutatására. Reális lehetőséget látunk abban, hogy a vízügyi igazgatóságok, üzemelő • vállalatok, esetleg kutató intézeti irányítással a tényleges vízkiemelések hatásainak feldolgozásával az egyes térségek vízkészleteit újra értékeljék. b) A különböző minőségű vizek kezelésének fejlesztésére irányuló kutató-fejlesztő munkánk