Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 188 fejlesztését és a környező községek üdülőövezetté történő kiépítését. Ide tartozik a községek közművesítése, üdülő és vizisport telepek, valamint természetvédelmi területek kijelölése, továbbá a lakosság életkörülményeinek megfelelő szintre emelése. A fejlesztést a tó vízgazdálkodásának szabályozásával kell kezdeni. A vízügyek rendezésére alakult a MagyarOsztrák Vízügyi Bizottság. A tóval kapcsolatos legsürgősebb teendő a vízszint állandósítása. E eól érdekében épült a mekszikópusztai fertőszéli zsilip. A zsilip kezelését nemzetközi egyezmény szabályozza, amely 1965. január 1-én lépett életbe. A közös VízügyiBizottság a tó felmérését határozta el. A geodéziai munka eredményeképpen megállapítható volt a meder erős feliszapolódottsága ós a nád nagymérvű előrehaladottsága. Az OHV elnöke az 1971. évi helyszíni szemle alkalmával elrendelte a vízgazdálkodási munkák megindítását, a Balatonhoz és Velencei-tóhoz hasonlóan. Az intézkedési terv pontjai közt szerepel többek között a partvonal szabályozása, a tó állami tulajdonba és vízügyi kezelésbe vétele, tájegység vízgazdálkodási igényeinek kidolgozása, a vízgazdálkodási kutatás programjának elkészítése, valamint megfigyelőállomás létesítése, a főfelügyelet megszervezése, a jövendő üdülőövezetek elöntéstől való megvédése, a gyógy- és ásványvizek feltárása. A 2051/1967. sz. Kormányhatározat C. pontja utasítja az Országos Tájvédelmi Hivatal elnökét, hogy a Fertő-tájnak a regionális tervben megjelölt részét t ájvédelmi körzetté nyilvánítsa. Az 1030/1967.sz. Korm. határozat 6. b. pontja előírja a Fertő körüli magyar közutaknak az osztrák közutakhoz való csatlakoztatását. A tó körüli út hossza osztrák területen 55 km, a magyar részen 23 km. A régészeti leletek tanúsága szerint a Fertő-táj már az őskorban ember által lakott vidék volt. Az első építészeti emlékanyag a római korból maradt fenn. A középkori román építészetből kizárólag egyházi emlékeket ismerünk. Feltehető, hogy több most gótikus, vagy barokk korabelinek tartott templomot eredetileg román templomból alakították át. A reneszánsz emlékanyag a Fertő-tájon is igen szegény. Annál gazdagabb barokk építészeti emlékekben. Ebből a gazdag emlékanyagból csak egyet említ ünk meg, a Fertődi-kastélyt. Az építészettörténet következő nagy korszaka a klasszicizmus. Ennek a kornak is megtaláljuk néhány kiemelkedő alkotását a Fertő-táj községeiben. Ilyen' például a nagycenki Széchenyi-kastély. A klasszicizmus ós az utána következő eklektika korszaka hagyta ránk községeink épületállományának jelentős részét. A lakóházakon kívül egy jelentős épület, az Ybl Miklós által tervezett nagycenki templom is az eklektika korát képviseli. A népi építészet leginkább a nyugati magyar, vagy „közép-dunántúli" típusba sorolható. Megjelenési formáa szerint két épületfajtát különböztethetünk meg. Az egyik a XVIII. század vége és a XIX. század közepe közötti időszak népi építészetét idézi. Ezek a még megmaradt legrégibb épületek. A másik fajta építési mód a XIX. század második felétől kezdve a felszabadulásig terjedő időszakig volt általános. A Fertő-táj építészete azonban nem teljesen egységes. A magyar őslakosságú ós a horvát telepes községek építészeti stílusában nincs számottevő különbség, de a német anyanyelvű három község, (Balf, Fertőboz, Fertőrákos) a magyartól eltérő nyugati hatású, építészetet mutat. A műemlékvédelem témájával 38 oldalon foglalkozik a megye főépítésze. A műemlékeket községenként külön képeken tünteti fel, majd az egész Fertő-tájat ábrázoló összesítő térképen nyújt áttekintést. A műemlékek különböző korszakokból származó rajzait és műszaki ábrázolásait a forráshelyek megjelölésével a Storno gyűjtemény, valamint az Országos Műemlék Felügyelőség őrzi. A témával kapcsolatos fotóanyag az OMF fényképtárában, a győri Xantus János múzeumban ós a soproni Liszt Ferenc múzeumban! aláiható. Műemlékek vonatkozásában további feltáró és kutató munka bevezetésére feltétlenül szükség volna. A természetvédelem című fejezet terjedelme 18 oldal. A Fertő-táj természetvédelmével kapcsolatos irodalom felsorolása 34 oldalt tesz ki. A Fertő-táj és környéke természeti értékekben gazdag terület. A tanulmány ismerteti a Fertő-tájon belül ós néhány azon kívül fekvő természeti értékeket, a védett állatfajokat és növényeket. Részletesebben foglalkozik a tájhoz tartozó községek növényföldrajzával, valamint a tónak Magyarországhoz tartozó részével. Felsorolja természetvédelmi szempontból jelentősebb állatfajokat. A magyar-osztrák határmenti tervezés című fejezet terjedelme 64 oldal. A szöveges részt három térkép egészíti ki, amelyek nagy mértékben megkönnyítik a tájékozódást. A tanulmány részletesen foglalkozik a Fertő-táj természetföldrajzával, talajtani szerkezetével, népességével, iparával, valamint a mezőgazdasággal. Ismerteti a terület közlekedési viszonyait és a tó vízgazdálkodását. Megállapítja a szerző, hogy a tó 1901 óta közepes víztartalmának kétharmadát elvesztette. Az apadás okainak leírása után annak a véleménynek ad hangot, hogy a tó kb. 2100 év táján megszűnik. Nagy jelentőségű a tó vizének gyógyhatása, illetve orvosi szempontból való hasznosítása. Az osztrák oldalon végzett fúrások gyógyvizeket tártak fel, amelyek elsősorban ivókúrára alkalmasak. Jelentős üdülőterület a Fertő-táján ez ideig nem alakult ki. Csupán a fertőrákosi tóparton van vizi-élet. A telepet főleg soproniak látogatják. A környék látogatottabb helyei, illetve műemlékei a fertődi kastély, a nagycenki Széchenyi emlékek és a múzeum, a fertőrákosi mészkőfejtő. Az itt rendezett színielőadások ós a fertődi kastély hangversenyei jelentik a legnagyobb vonzerőt a külföldi túristák számára. A magyar Fertő-táj a tónak csak kis része. Nagy mértékben hiányzik a szomszédos területekkel való kapcsolat. E körülmény akadályozza pillanatnyilag a táj fejlődését. A közölt magyar és osztrák adatok jól szemléltetik a Fertő-táj két részén található különbségeket. Az üdülés ós gyógyüdülés közgazdasági vonatkozásaival 24 oldalon, a jogi vonatkozásaival 76 oldalon foglalkozik a szerző. A külföldi forrásmunkák alapján ismerteti a tanulmány, a gyógyfürdőkezelés különböző gazdaságossági számításait. A pénzértékben kifejezett eredmény: E = ( P-\-N -\-T)—L ahol P= a terméktöbblet (munkaképtelenség elesése ált^l), N = a megtakarított táppénz, T= a gyógykezelésért fizetett hozzájárulás-J-kúrataksa, L = a kezelési költség-(-utazási költség. A gyógyfürdőkezelés, mint a társadalmi szükségletek része, aktívan részt vesz a nemzeti jövedeletn alkotásában. A gyógyfürdő többet nyújt az emberiségnek, mint puszta szolgáltatásokat. Uj egészséget ad és munkaképességet. A szerzők egész sora foglalkozik a gyógyfürdőkezelés hatásával. A gyógykezeltek 60—70 %-a egész éven át a népgazdaság rendelkezésére állt. Magyar vizsgálatok szerint a táppénzes napok számának csökkentése a kezelés után 30 %-os volt. Az üdülés egyrészt egészségügyi, másrészt idegenforgalmi szempontból jelentős. Dr. Varga Lajos szerint a Fertő-tó meleg iszapjának gyógyhatása ván, csúz és reumatikus fájdalmak esetében. A jogi vonatkozások című fejezet ismerteti azokat a nomenklatúrákat, amelyek kapcsolatosak az üdülőterület fogalmával. Az 1921. évi XXXIII. törvény (trianoni békeszerződés) megosztotta a Fertőt Ausztria és Magyarország között. A 292. cikkely a vízgazdálkodási kérdések szabályozásával foglalkozik. A 2051/1967. (IX. 17) számú Kormányhatározat 9. pontja kötelezettséget ír elő a tájegység gyógyvízkincseinek feltárására. A tanulmány részletesen ismerteti a Fertő-tájegységben kialakítható üdülőhelyek adatait. Zádor Alfréd