Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

3. szám - Józsa István–Csonka Ferenc: Hosszú nyersvíz-vezeték üzemeltetési tapasztalatai

Józsa 1.—Csonka F.: Hosszú nyersvízvezeték Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 181 nyitásig lassan nyitották, kb. 2—3 perc alatt és utána már (motorikusán) gyorsan. Leálláskor fordított sorrendben hajtva végre ugyanezt, minimális depresszió hullám alakult csak ki. A távvezeték nyomáslengés védelmére beépített 40 m

3 hasznos térfogatú légüst mindenben megfelelt a követelményeknek. Az előzetesen végzett számításokat igazolták az üzemi tapasztalatok. A <2

l;

1 = 500 l/s teljesítményű nagy szivattyú teljes vízszállítására közelítő szerkesztéssel kapott váratlan leállási depresszió hullám első minimuma kb. 15 m. v. o.-al kisebbre adódott, mint akár teljes, 500 1/s-hoz, akár fél-vízszállítás (Q

V

2— 250 1/svízszállítású szivattyú üzeme) megszakadása után ténylegesen mért érték (4. ábra). A BME Vízgépek Tanszéke által légüst kikapcsolásával végzett mérések szerint, a merev rendszer meredek homlokú fűrészgörbéje az előzetesen számított 56 másodperces főidőre volt periodikus (4. ábra). Jól megfigyelhetők a merevrendszerben a meredek lökéshullámok felharmonikusai, amik közbenső vízszálszakadásra utalnak, feltételezhetően a 23,5 km-es szelvényben. 5. Tapasztalatok a tervezéssel és kivitelezéssel kapcsolatban A víztávvezeték üzemeltetésének kezdeti idejében több tervezési és kivitelezési hiányosság hatása jelentkezett. A közel 40 km-es vezetéken kb. 80 db szerelvényakna és műtárgy van, melyek karbantartása sokba kerül. Gondosabban kitűzött fektetési munkával a légtelenítők és az ürítők egy részét el lehetett volna hagyni. Az utófeszítést végző szerelési közdarabok is feleslegesnek bizonyultak. A fektetési időpont pillanatnyi időjárási helyzetétől is függött a csővezeték állapota. A télen Induló nyomásszintek Mohácson mértQyf számü-. fektetett szakasz, (ahol a hideg miatt viszonylag rövidebb volt a cső) megkapva a nyári melegebb vizet, ahol a földfeltöltésbe fektetés nem adott elegendő talajsúrlódást, ott a megnyúlt vezeték letolta a tolózárat a betonalapról és a műtárgy Gibault kötése felé elmozdult. Fordított esetben: a nyáron fektetett, viszonylag hosszabb csővezeték a téli hidegebb víz szállításakor összehúzódva a tolózár aknákban karimakötések lazulására vezetett. Általánosságban megállapítható, hogy a folytonos hegesztett acélvezetéknél, ha nem a kiegyenlített közepes hőmérsékleten készül a végleges hegesztés és a hosszanti elhelyezés, akkor a műtárgy csatlakozások mellett az utolsó kb. 50 m-es szakasz hőtágulásával és elmozdulással számolni kell. 6. A csővezeték szállító képességének visszaállítása és fokozása Amikor 1972-től a vezeték bekapcsolódott Pécs vízellátásába, egyrészt a mohácsi derítést kellett megjavítani, másrészt az eredeti szállítókapacitást helyreállítani. Ä derítés technológiai változtatásai nem okoztak különös gondot, mert segédderítő-szer adagolással a vízminőség javult. A szállítókapacitás helyreállítására a Pécsi Vízmű a hidraulikus csőtisztítást választotta. 1972. november közepétől december végéig olasz vállalkozó tisztította ki a vezetéket. A tisztítás előtt az eredeti 40 000 m

3/d-ről a vízszállítás — 33 000 m

3/d-re csökkent, emellett az induló nyomásszint ekkor már 2,2 MPa (220 m) volt, emiatt a gravitációs szakasz kezdetén lévő nagyállócső sokszor túlfolyt és a mohácsi légüstök engedélyezési nyomáshatára miatt a szivattyúkat csak lefojtva lehetett üzemben tartani. Ekkoriban a rendszer tisztíthatósága érdekében megszüntették a II. sz. állócsövet. Á csőtisztítás eredményeképp helyreállt a vezeték eredeti szállítókapacitása, azonban már néhány hónap után a tavaszi-nyári időszakban után mert ertek Ű7/4 után mert érték Merev rendszer - (Ly

z után mért érték ÜL,/,-500 l/s a,/2 = 250t/s Q,

a= 125 t/s ~r 5' 6' T -r8' t [min] 4. ábra. Hirtelen leállás utáni nyomáslengésel: Abb. 4. Dritckschwingungen nach plötzlichem Abstellen